Itt találja az egyes lapszámokban megjelent cikkek bővebb változatait és a felhasznált forrásokat

III. évfolyam | II évfolyam / II. félév  | II. évfolyam / I. félév | I. évfolyam

124. szám (III. évfolyam/48.) | 2019. december 4.
123. szám (III. évfolyam/47.) | 2019. november 27.
122. szám (III. évfolyam/46.) | 2019. november 20.
121. szám (III. évfolyam/45.) | 2019. november 13.
120. szám (III. évfolyam/44.) | 2019. november 5.
119. szám (III. évfolyam/43.) | 2019. október 30.
118. szám (III. évfolyam/42.) | 2019. október 24.
117. szám (III. évfolyam/41.) | 2019. október 15.
116. szám (III. évfolyam/40.) | 2019. október 9.
115. szám (III. évfolyam/39.) | 2019. október 2.
114. szám (III. évfolyam/38.) | 2019. szeptember 25.
113. szám (III. évfolyam/37.) | 2019. szeptember 18.
112. szám (III. évfolyam/36.) | 2019. szeptember 11.
111. szám (III. évfolyam/35.) | 2019. szeptember 4.
110. szám (III. évfolyam/34.) | 2019. augusztus 28.
109. szám (III. évfolyam/33.) | 2019. augusztus 21.
108. szám (III. évfolyam/32.) | 2019. augusztus 14.
107. szám (III. évfolyam/31.) | 2019. augusztus 7.
106. szám (III. évfolyam/30.) | 2019. július 31.
105. szám (III. évfolyam/29.) | 2019. július 24.
104. szám (III. évfolyam/28.) | 2019. július 17.
103. szám (III. évfolyam/27.) | 2019. július 10.
102. szám (III. évfolyam/26.) | 2019. július 3.
101. szám (III. évfolyam/25.) | 2019. június 27.
100. szám (III. évfolyam/24.) | 2019. június 19.
99. szám (III. évfolyam/23.) | 2019. június 12.
98. szám (III. évfolyam/22.) | 2019. június 6.
97. szám (III. évfolyam/21.) | 2019. május 29.
96. szám (III. évfolyam/20.) | 2019. május 22.
95. szám (III. évfolyam/19.) | 2019. május 15.
94. szám (III. évfolyam/18.) | 2019. május 8.
93. szám (III. évfolyam/17.) | 2019. május 2.
92. szám (III. évfolyam/16.) | 2019. április 23.
91. szám (III. évfolyam/15.) | 2019. április 17.
90. szám (III. évfolyam/14.) | 2019. április 9.
89. szám (III. évfolyam/13.) | 2019. április 3.
88. szám (III. évfolyam/12.) | 2019. március 27.
87. szám (III. évfolyam/11.) | 2019. március 20.
86. szám (III. évfolyam/10.) | 2019. március 12.
85. szám (III. évfolyam/9.) | 2019. március 6.
84. szám (III. évfolyam/8.) | 2019. február 27.
83. szám (III. évfolyam/7.) | 2019. február 19.
82. szám (III. évfolyam/6.) | 2019. február 12.
81. szám (III. évfolyam/5.) | 2019. február 5.
80. szám (III. évfolyam/4.) | 2019. január 30.
79. szám (III. évfolyam/3.) | 2019. január 22.
78. szám (III. évfolyam/2.) | 2019. január 16.
77. szám (III. évfolyam/1.) | 2019. január 8.

124. szám (III. évfolyam/48.) | 2019. december 4.

Elvitte az állami támogatást a lakásárak emelkedése

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegénél jóval nagyobb mértékben drágultak meg a lakások, így a fiatal házasok egyre messzebb kerülnek a lakásszerzés lehetőségétől. Az sem mellékes, hogy miközben a vissza nem térítendő támogatás egy gyermekre 600 ezer forint, a vásárolt lakás után átlagosan 668 ezer forint illetéket kell fizetni.

A lakások ára szinte a csok összegével emelkedett már 2016 elejére. A drágulás már egy évvel korábban, a kedvezmények kiterjesztésének bejelentésére megkezdődött. Egy háromgyerekes család használt lakásra kaphat 2,2 millió forint támogatást. Ezt az állami pénzt viszont mára az ország minden területén elvitte az áremelkedés.

Az emelkedő árak mellett a lakásvétel után fizetendő kedvezményes illeték változatlansága is sokat húz ki a családok zsebéből. Az alacsonyabb kulcs csak a 15 millió forintnál olcsóbb lakásokra érvényes. A vissza nem térítendő csok egy gyerekre 600 ezer forint, a használt lakások 16,7 millió forintos, országos átlagárával számolva a 4 százalékos illeték viszont 668 ezer forint. A budapesti 32,7 millió forintos átlagárnál az illeték már 1 millió 308 ezer forint, ami majdnem annyi, mint a használt lakásokra két gyermek esetén adott 1 millió 430 ezer forintos támogatás. Az új építésű lakások 27,8 millió forintos országos átlagárával számolva 1 millió 112 ezer forint az illeték, ami duplája az egy gyermekre járó csoknak. (A fővárosi átlagár pedig ennél is jóval magasabb: 34,5 millió forint.)

Hivatalos adatok szerint Magyarországon a 18 év alattiak 35,6 százaléka túlzsúfolt háztartásban él. A szülői házban élő 18 és 34 év közötti fiatalok aránya 2018-ban 62,7 százalék volt, amivel jóval megelőzzük az európai uniós tagállamokat (az EU-s átlag 2017-ben 48,1 százalékot tett ki).

A csok egyre inkább nem a rászoruló családokat szolgálja. Ez a 2018-as és 2019-es változások óta még inkább így van: a kapcsolódó hitelkonstrukció kibővítésével, a hitelkeret felső értékhatárainak megemelésével, a használt lakások felső értékhatárának és a meglevő ingatlantulajdonra vonatkozó korlátozások eltörlésével a gazdagabbaknak kedveztek.

Forrás: www.azenpenzem.hu

https://azenpenzem.hu/cikkek/visszaveszi-a-csaladok-zsebebol-a-csokot-a-kormany/6347/ 

Tragikus állapotban a magyar egészségügy

A magyar egészségügyi rendszer messze el van maradva az európai országok átlagától, de ami a legszomorúbb, hogy már Lengyelország, Csehország és Szlovákia is megelőzött minket.

A múlt héten tette közzé az Európai Bizottság 28 uniós tagállam egészségügyi rendszerének elemzését.

A vizsgálat szerint a magyarok várható élettartama még mindig öt évvel az uniós átlag alatt van: Magyarországon 76, az Unióban 81 év.

Durva eltérést találtak nemek és képzettségi szint szerint is. A nők hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak 12, a nők pedig 6 évvel hosszabb ideig élnek, mint a legalacsonyabb végzettségű kortársaik.

A 65 éves és annál idősebb magyarok kétharmada számolt be legalább egy krónikus betegségről, amely arány 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.

Magyarországon a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az EU-ban. A nagyarányú dohányzás részben megmagyarázza a tüdőrák és más, dohányzáshoz köthető rákbetegségek okozta halálozást, de az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén is.

Magyarország kevesebbet költ az egészségügyi ellátásra, mint a legtöbb uniós ország. Ráadásul az állam az egészségügyi kiadásoknak csak kétharmadát fedezi, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Míg a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás aránya 27 százalék, szemben a 16 százalékos uniós átlaggal.

Az önrész magas szintje aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat, és a háztartások magas arányának okoz katasztrofális egészségügyi kiadásokat.

A közvetlen lakossági hozzájárulás majdnem felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban.

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/europai-bizottsag-orszagjelentes-egeszsegugy-siralmas-adatok-betegseg.695959.html?fbclid=IwAR1SMHZZNhJK3GJaiggacsYiAVyxPdXtzbfjQtAMgFn6RwYecYOKmFLM5Ic

https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf

Falvak bolt nélkül

2019 első felében tovább csökkent a boltok száma, 2005 óta a negyedük, azaz 39 ezer kereskedelmi egység tűnt el.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, csak az idei évben 1174-gyel csökkent az üzletek száma, fél év alatt megszűnt csaknem 500 élelmiszerbolt is. Egyes szakboltok száma is visszaesett, igaz, a benzinkutak száma enyhén emelkedett. Az internetes kereskedelem viszont dinamikusan növekszik.

A falusi vásárlók sok tekintetben a legkiszolgáltatottabbak, hiszen emelkedik a bolt nélküli települések száma, és egyre gyakoribb, hogy a működő egységek nem tudnak megfelelő számú alkalmazottat megfizetni. Vámos György hozzátette, a kistelepülésen működő kisvállalkozások számára támogatást kérnek, ugyanis ez egyre inkább nem kereskedelmi, hanem társadalompolitikai kérdéssé válik.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/kkv/20191202_Boltok_tizezrei_tuntek_el_2005_tobb_telepulesen_egy_sincs

Az ellenzék együtt követeli a tankötelezettség 18 évre emelését

Az ellenzéki pártok közös közleményben támogatták a tankötelezettség korhatárának megemelését, amiért az Ide Tartozunk Egyesület indított aláírásgyűjtést.

Az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői közös közleményben támogatták a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaemelését. Az Orbán-kormány tudatosan teszi tönkre a fiatalok jövőjét azzal, hogy elzárja őket a használható tudástól – írják. Százezer fiatal élete már kisiklott, mert 2011 óta egy lélektelen, rossz döntés következtében 16 évesen kilökték őket az oktatásból.

Nagy részüknek még általános iskolai végzettségük sincs, így semmi esélyük arra, hogy szakmát szerezzenek. Az ellenzéki pártok sajnálatosnak tartják, hogy folyamatosan nő azok száma Magyarországon, akik nem szereznek érettségit vagy szakmát, miközben a többi uniós országban a képzettség nélküli fiatalok száma egyre csökken.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/11/15/oktatas_ellenzek_tankotelezettseg_korhatar/

Miért tüntettek a pedagógusok?

Több ezer tanár és szimpatizáns tüntetett a budapesti Kossuth téren béremelésért és jobb munkakörülményekért november utolsó szombatján. Mint a megmozduláson kiderült, a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek is rengeteg problémájuk van a jelenlegi oktatási rendszerrel.

A szónokok a legfájóbb pontnak azt tartották, hogy hónapok óta próbálnak a kormánnyal tárgyalni, de nem álltak velük szóba. Szerintük a kormány által folyamatosan bejelentett béremelések valójában annyit jelentenek, hogy egy kezdő tanár bérét legalább annyira ki kell egészíteniük, hogy az elérje egy szakmunkás fizetését.
A felszólaló diákok a túlterheltségre panaszkodtak, mert hétórai iskolai tanulás után még estig otthon kell folytatniuk. Nincs idejük se sportolni, se szórakozni.
A szülőket legjobban az háborítja fel, hogy az állam akarja eldönteni, hatévesen iskolaérett-e egy gyerek. Eddig az óvoda és szülő közösen határoztak erről.
A Pedagógusok Szakszervezete pontokba gyűjtötte a követeléseiket: Értékálló bért az oktatásban dolgozóknak! Maradjanak közalkalmazotti státusban a szakképzésben dolgozók! Csökkentsék a diákok és a pedagógusok munkaterheit! Rendezzék a túlmunka kérdését! Vonják vissza a hatévesek kötelező beiskolázását!

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/11/30/tobb-ezer-pedagogus-tuntet-a-kossuth-teren-a-beremelesert-es-a-jobb-munkakorulmenyekert/

 

vissza a tetejére

123. szám (III. évfolyam/47.) | 2019. november 27.

Miért fegyverkezünk ennyire?

Az Orbán-kormány valósággal önti a pénzt a honvédelembe. Mi szükség van erre? Miért akarják, hogy a miénk legyen a térség legerősebb hadserege?

Olyan bődületes haderőfejlesztés zajlik, amilyenre több évtizede nem volt példa.

Magyarországon 2016 óta jut több forrás a honvédelemre, s nagyjából az idő tájt határozta el a politikai vezetés, hogy az ország 2024-ig eléri a NATO által előírt, a GDP, a nemzeti össztermék 2 százalékának megfelelő védelmi költségvetést (most nagyjából 1,6 százaléknál járunk); sőt, azóta elhangzott már az is, hogy ez már 2022-re is teljesülhet. 2011 és 2015 között 233–250 milliárd forint között mozgott a honvédelemre szánt összeg, 2016-ban ez majdnem 300 milliárdra ugrott, és azóta is folyamatosan nő. Tavaly 427 milliárd forint volt, az idén 515 milliárd, míg a 2020-as költségvetés 616 milliárd forintot szán a területre.

Tény, hogy különösen Trump elnöksége óta szorgalmazza Amerika, hogy minden NATO-tag költse a nemzeti össztermékének 2 százalékát honvédelemre. Ezt azonban az érintett országok természetesen igyekeznek minél lassabban teljesíteni. Mi viszont annyira előrerohanunk, mintha nem lenne más, ennél fontosabb helye a fegyverkezésre szánt pénznek.

Ráadásul Orbán a fegyvervásárlásokat összekapcsolja azzal is, hogy kedvében járjon bizonyos országoknak. Harci helikoptereket javíttatunk Oroszországban, páncélozott járműveket veszünk a törököktől, harckocsikat Németországból és rakétákat Amerikából. Legutóbb már egy komplett lőszergyárat vettünk Ausztriában.

Ami különösen aggasztó, az a harciasság, ahogyan Orbán nyilatkozik ebben az ügyben.

„Magyarország hadserege 2026-ra minden emberileg elképzelhető veszéllyel szemben – itt most nem világháborúra, hanem regionális konfliktusra gondolok – képes lesz megvédeni határait” – jelentette ki nemrégiben.

Mindenképpen újdonság, hogy a NATO-tagokkal, a semleges Ausztriával és a NATO-tagságra törekvő Szerbiával, Ukrajnával körbevett Magyarországon regionális konfliktus lehetőségéről beszél a kormányfő.

„Ettől még a magyar külpolitika fókuszában a béke, a szövetségkeresés és az együttműködés áll” – mondta Orbán, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagság önmagában nem elegendő a biztonság garanciájára, ezért kell törekedni arra, hogy a „magyar hadsereg a térség meghatározó ereje” legyen. Orbán a haderőfejlesztést kényszerhelyzetnek mondta, szerette volna, ha ebbe egy-két évvel később vághatnak bele, de elmondása szerint a környező országok haderőfejlesztésére reagálni kellett, mert „nem engedhető meg, hogy a különbség egy bizonyos szint felé nőjön” a szomszédos országok és Magyarország ereje között.

Forrás: www.magyarnarancs.hu, www.index.hu

https://m.magyarnarancs.hu/belpol/fegyverbe-123545?fbclid=IwAR3he6AztkjX2ohPRR7JCqy8TWRVMxgIXe81cLhNPohp59M6VEnuoKur12Q

https://index.hu/belfold/2019/11/14/magyar_diaszpora_tanacs_varkert_bazar/

Tovább ömlik a pénz a fociba

A 2019/2020-as idényre az Orbán Viktor alapította Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak összesen 1,12 milliárd forintnyi tao-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség.

Tavaly jóval magasabb összeget hagytak jóvá a Felcsútnak, akkor 2,38 milliárdot kaptak, de ez semmi a legjobb évükhöz képest, 2017-ben 6,68 milliárd forint tao-támogatás érkezett az akadémiára.

2011 óta összesen 26,5 milliárd forint közpénz áramlott a felcsúti focialapítványhoz, ami mellé még 22,4 milliárd forintot adtak különböző cégek adományként, vagyis összesen 48,9 milliárd forint érkezett az alapítványhoz.

A focicsapatok ebben az évben egyébként 19,5 milliárd forintot igényeltek, az elmúlt szezonban viszont ennek több mint a dupláját, 39 milliárd forintot.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20191125_Egymilliard_forint_TAOpenzt_mar_jova_is_hagyott_az_MLSZ_a_Felcsutnak

Vácnak nem kell stadion

Azokban a városokban, ahol az ellenzék győzött, megpróbálnak megálljt parancsolni a stadionépítési láznak. Úgy tűnik, Vác például nem kér belőle.

Még 2017 végén döntött a kormány arról, hogy ad 5 milliárd forintot Vácnak egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok felépítésére, a sportcsarnok 3300 fő befogadására lenne alkalmas.

Az új önkormányzat gazdasági-városfejlesztési bizottságának első ülésén úgy döntöttek, hogy javasolják a kormánnyal kötött szerződés felmondását. A város azt kéri majd a kormánytól, hogy a sportcsarnokra szánt pénzt inkább más célokra adja.

Matkovich Ilona polgármester szerint  az SZTK felújítása, a kórház mellett parkoló építése, a városi strandfürdő és a Madách Imre Művelődési Központ felújítása is jóval fontosabb lenne az új stadionnál.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kozelet/2019/11/24/vac-sportcsarnok-uj-vezetes-matkovich-ilona-orban-viktor/

Nem érdekli a kormányt a véleményünk klímaügyben sem

Elszabotálta a magyar kormány azt a társadalmi konzultációt, amelyet az Európai Unió írt elő számára, hogy megismerhessék az emberek véleményét a klímaválsággal kapcsolatban.

A kormány november közepén mindenféle reklám és tájékoztatás nélkül csak a saját honlapján tett közzé egy interneten kitölthető kérdőívet, amely megalapozná, hogy milyen tevékenységet folytasson a kormány a 2050-ig tartó időszakban. Ráadásul a kérdőív kitöltésére is mindössze egyetlen hetet hagytak az állampolgároknak.

A felháborodást követően az Innovációs és Technológiai Minisztérium közölte: nem indítottak nemzeti konzultációt, csak a „Brüsszel által előírt tájékoztatási formának” tettek eleget. Ezt erősítette meg később Hollik István kormányszóvivő is az Inforádióban, hozzátéve, hogy a klímahelyzetről folytatott társadalmi konzultáció célja nem az, hogy az emberek átfogó véleményét megtudják az ügyben, ez egy kötelezettség, amit Brüsszel előír.

A november 25-i határidőig egyébként – a botrány hatására – mégis közel 200 ezren töltötték ki a konzultációs kérdőívet.

Noha a véleményezés meghosszabbítására nincs esély, egy dolgot még tehetünk. Az aHang internetes oldalán megjelent egy petíció, amely követeli a kormánytól, hozza nyilvánosságra a konzultáció eredményét.

Forrás: www.hvg.hu, www.szabad.ahang.hu

https://hvg.hu/itthon/20191125_150_ezren_toltottek_ki_a_kormany_klimavedelemrol_szolo_konzultaciojat

Magasabb nyugdíjemelést akarnak az idősek

Inflációt meghaladó, jóval 3 százalék feletti nyugdíjemelést, 2021-re pedig a jelenleginél lényegesen igazságosabb számítást követel a legnagyobb nyugdíjasszervezeteket tömörítő Nyugdíjasszervezetek Egyeztető Tanácsa.

Nem oldja meg az idős emberek súlyos megélhetési problémáit, ha év végén kapnak némi nyugdíjprémiumot. A megelőző 10 hónapban ugyanis akár éhen is halhatnak. Ezért a béremelésekkel és a gazdaság növekedésével arányos emelést – úgynevezett vegyes indexálású rendszer bevezetését – követeli a nyugdíjas egyeztető tanács.

Szerintük tíz hónapig a létminimumon és alig felette élő nyugdíjasok finanszírozzák az állami költségvetés egy részét, amit év végén gondolnak kiegyenlíteni, ez azonban nem tartható. Ezt az állapotot egyébként az éves infláció alultervezése teremti meg.

A szervezet azt is elvárná a kormánytól, hogy legalább az EU átlagának megfelelően a GDP 0,5 százalékát fordítsa a szociális és idősellátásra. Jelenleg ez mindössze 0,3 százalék.

Ha „Magyarország jobban teljesít”, akkor ebből a nyugdíjasoknak is profitálniuk kell.

Egyébként az elmúlt évekhez hasonlóan 2020-ban sem változik az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintos összege.  Ez az összeg 2008 óta változatlan.

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/begurult-a-nyugdijas-erdekvedelmi-szervezet.695696.html?fbclid=IwAR1eIE5m2iniypi9PQWnFcB9HcrpjKNWQl9zeSCFvh9DTOyr9V0O05uNFUU

vissza a tetejére

122. szám (III. évfolyam/46.) | 2019. november 20.

A stadionok országa

Valaki felírta a Facebookra, hogy bárcsak lenne egyszer egy olyan miniszterelnökünk, aki gyerekkorában nem focista, hanem orvos szeretett volna lenni. Sok mindent elmond ez a humoros megjegyzés arról, hogy mit gondolnak sokan a múlt héten átadott, majdnem 200 milliárdból megépült, 67 ezer néző befogadására képes Puskás Ferenc-stadionról. Ami egyébként még annál is nagyobb lett, mint amiről a miniszterelnökünk még néhány éve álmodozott.

Nehéz elfogulatlanul beszélni erről a giga beruházásról, amely alaposan megosztja az országot. Mégis maradjunk a tényeknél!

Kezdjük egy 2011-es Orbán-nyilatkozattal: „A terveket visszább kellett venni, mert a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Az egész ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra. Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra és a teljes környék rendbetételére is. Ezért nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker. A lényeg, hogy a döntés megvan, 2015-ig meg fog épülni, ez pénzügyileg öt évre elhúzva megoldható.” 

Vegyük hát sorra az állításokat: Akkor még a 100 milliárdot is sokallotta a miniszterelnök, most a végösszeg közelíti a 200 milliárdot. Arról volt szó, hogy sok más sportág is helyet kap a stadionban. Nem kapott. Hogy 10-15 évig elég lesz egy 45 ezres stadion is, hacsak nem kényszerítenek ki nagyobbat a sikerek. A sikerek nem jöttek, helyettük csak megalázó kudarcsorozat volt a foci elmúlt évtizedes története.

Az új stadionba 67 215 széket szereltek be. Egész Kaposvár lakossága beférne. Ha a stadion település lenne, telt házzal a 13. legnagyobb lehetne Magyarországon. 

Korábban voltak tervek egy olyan sportparadicsom felépítésére, ami több lett volna egyszerű labdarúgó-arénánál. Több tízezer négyzetméteres edzőközpont épült volna: a vívástól a birkózáson át a cselgáncsig több mint 20 sportágnak, a tetején futópályával, lett volna 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, üzletek, éttermek, rendőrőrs is. Aztán maradt egy futballstadion, amelynek fenntartása iszonyú összegeket fog felemészteni, miközben kevés dologra lehet majd használni.

Nem véletlenül nem építenek ilyen óriási monstrumokat sehol sem. A Puskáshoz hasonló nagyságú stadionja a szomszédos országok közül egyedül Ukrajnának van. 

Bécs most mondott nemet egy új nemzeti stadionra, pedig olcsóbb lett volna, mint a mi Puskásunk. A meglévő Ernst Happel stadion még a 30-as évek elején épült, rendszeresen  felújítják, 51 ezer férőhelyes. 

A csóró bécsieknek az is megteszi. A gazdag magyarok, ha fociról van szó, mindent megengedhetnek maguknak.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/11/15/messze-a-kornyek-legeslegnagyobb-stadionja-a-mi-vadonatuj-puskasunk

Szigetszentmiklóson úgy épül új stadion, hogy nincs is focicsapatuk

Azt még a szenvedélyes magyar fociszurkolók is tudják, hogy az újabb stadionépítések minimum kétharmada teljesen felesleges és fenntarthatatlan, de ami Szigetszentmiklóson történik, az ebben a mezőnyben is egészen abszurd.

Az elmúlt években 2,12 milliárd forintnyi tao-pénzt, vagyis közpénzt kapott a település sportegyesülete, hogy egy stadionból és több edzőpályából álló centrumot építhessen. A komplexum tervezett végső ára 3,5 milliárd forint.
2016 júniusában bejelentették, hogy megszüntetik a projekt elkezdésekor még stabil másodosztályú, akkor viszont már az NB III.-ban játszó felnőtt profi csapatot, és amatőrként a megye I.-ben folytatják. Idén februárban már az amatőr megyebajnokságtól is visszaléptek az idény felénél.

Vagyis most ott tartunk, hogy elköltöttek jó 2,5 milliárd forint közpénzt egy magánkézben levő sportklub beruházására, de pillanatban nincsen se pénz, se pálya, se felnőtt focicsapat. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2018/03/19/ugy-epul-stadion-35-milliardbol-szigetszentmikloson-hogy-a-varosnak-nincs-semmilyen-felnott-focicsapata?fbclid=IwAR08W21qd8bO6kjE8IriFmZJQQsN7AT6PUFGtdTkgIXoXQxzowUuCLaqPuc

A sport támogatása 450 százalékkal, az egészségügyé 39 százalékkal nőtt

A sportra fordított kiadások hét év leforgása alatt a 4,5-szeresére emelkedtek, miközben az egészségügyre szánt kiadások mindössze 39, az oktatásra szántak pedig 30 százalékkal nőttek.

2011-ben még nem volt olyan részterület az oktatásban, amelyre a sportnál kevesebb pénz jutott volna, 2018-ra ez megváltozott. Tao-val (cégek által adható sporttámogatás) együtt 455 milliárd forintot költött el a kormány a sporttal összefüggésben, miközben iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra 252,7 milliárdot, középfokú oktatásra pedig 261,3 milliárd forintot költött tavaly.

Sportra 2011-ben még majdnem ugyanannyit kötött a kormány, mint háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra, és több jutott rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra. Tavaly viszont a sport 455 milliárdos tényleges forrásigényével szemben háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárd forintot, rendelői, orvosi és fogorvosi ellátásra 83,5 milliárdot fordított a kormány.

A rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra tavaly 39 százalékkal kevesebb pénz jutott, mint 2011-ben, a háziorvosi soron 68, a közegészségügyben pedig csupán 23 százalékos növekedés volt, a sportra költött forintok 450 százalékos növekedésével szemben.

Forrás: www.168ora.hu

https://168ora.hu/penz/sport-egeszsegugy-tao-sporttamogatas-tao-tamogatas-oktatas-koltsegvetes-177204#disqus_thread

Kelet-európai mozgalmak filmklub a Közélet Iskolájával

Tanulj velünk arról, hogy hogyan léphetünk fel jó ügyek érdekében!
„Blokád” – dokumentumfilm egy diákmozgalomról. A vetítés ingyenes, magyar felirattal. 

2019. december 11. 18:00, Auróra közösségi ház.

Korán halnak a magyar nők és férfiak

Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb a férfiak várható élettartama az Európai Unióban, Magyarországon az ötödik legrosszabb a helyzet, Bulgária és Románia után – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal adataiból, amelyek a 2015–2017-es időszakból származnak.

Lettországban 69,8 év egy férfi várható élettartama, Litvániában pedig 70,7 év. Bulgáriában 71,4, Romániában 71,7, Magyarországon pedig 72 és fél év. Magyarország csaknem 6 évvel van elmaradva az EU-s átlagtól. A nők szempontjából még rosszabb a magyar helyzet: a harmadik legalacsonyabb várható élettartammal (79,3 év).

Svédországban és Olaszországban élnek várhatóan a legtovább a férfiak: 80,8 évig. Spanyolországban 80,6, Írországban pedig 80,4 év a várható élettartam. 80 év felett van még ez a mutató Cipruson, Máltán és Hollandiában. Régiókra bontva London belső kerülete, illetve a spanyolországi Madrid tartomány áll a lista élén, ahol a férfiak várható élettartama 82 év.

Forrás: www.hu.euronews.com

https://hu.euronews.com/2019/11/19/a-magyar-ferfiak-elete-az-egyik-legrovidebb-az-eu-ban?fbclid=IwAR3fBLzOnakUwLRTQhGvmv2-S4eEG8_dEjpGqBlJZr4lezwz64l-Yrc9Chc

Orbán harcba indul az önkormányzatok ellen

Az elmúlt napokban számos olyan törvényjavaslatot nyújtott be a Fidesz a magyar parlament elé, amelyek korlátozni fogják az önkormányzatok mozgásterét.

Az egyik szerint az önkormányzatok költségvetésének elsődlegesen a közösségi közlekedést kell fedeznie az iparűzési adóból, vagyis annyit költhetnének másra, amennyi a közlekedés működtetéséből megmarad. Az eddig is kivéreztetett önkormányzatoknak nagyjából ez az adó a fő bevétele. Ezzel a törvénnyel megkötnék az önkormányzatok kezét, leginkább a budapestiét. A kormány ki akar vonulni a közösségi közlekedés finanszírozásából. Európa nagyvárosaiban, fővárosaiban a kormány, az utazók és az önkormányzatok egy-egy harmadnyi részt vállalnak ezekből a költségekből. Ezekhez képest eddig is borzasztó kevés kormányzati forrást kapott a BKV. Ezért is adósodott el a közlekedési vállalat és az önkormányzat is.

Egy másik törvény szerint a kormány elvenné az építési engedélyeztetési eljárást az önkormányzatoktól. Ezzel minimálisra csökkenne a helyi lakosság választott képviselőinek beleszólása abba, hogy az adott településen mi épüljön és mi nem.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/11/15/torvennyel-irna-at-a-valasztoi-akaratot-a-fidesz/

vissza a tetejére

121. szám (III. évfolyam/45.) | 2019. november 13.

Minden magyar legalább 50 ezer forintot bukik Orbánék korrupcióján

Több mint 500 – különösen kedvezőtlen esetben akár 700 – milliárd forintot is veszíthet Magyarország az uniós támogatási keretből a rendszerszintű kormányzati korrupció miatt. A szabálytalan pénzfelhasználás az összes uniós operatív programot érinti. A kormány maga ismerte be a csalásokat, hogy a leállított brüsszeli kifizetések újraindulhassanak.

Az irdatlan mértékű (akár a tervezett paksi bővítés árának egynegyedét elérő) büntetésre Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője hívta fel a figyelmet.

A pénzelvonásnak nem a ténye, hanem a minden eddigi becslést felülmúló mértéke az újdonság. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklust érintő korrupció miatt évek óta vizsgálódik a Bizottság, és már tavaly tudható volt, hogy sokba fog kerülni Magyarországnak az Orbán Viktor közvetlen környezetéig, Tiborcz Istvánig (Orbán veje) és Mészáros Lőrincig (Orbán barátja) érő csalások sora. 2018 őszén a szakértők 300 milliárd forintra saccolták a Bizottság által kiszabandó büntetést, Jávor Benedek idén tavasszal egy magasabb, 4-500 milliárdos becslést tett közzé. Az Unió költségvetési bizottsága által összeállított dokumentumok szerint a valóság az utóbbihoz lesz közelebb, sőt akár azt is jelentősen túllépheti.

Mint írják: „A 2014–2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy vagy ritkán két operatív programot érintettek az intézkedések.” Vagyis Magyarország egymaga felelős (darabszámban) a kiosztott büntetések negyedéért.

A magyar közbeszerzésekben rendszerszintű szabálytalanságokat találtak, és olyan sok beruházás esetében merült fel a korrupció, hogy az összes projektre kiterjedően általános, 10 százalékos büntetést (a Magyarországnak járó pénzből ilyen irányú visszatartást) alkalmaztak.
Ha a magyar kormány tudta volna igazolni, hogy tiszta volt a pályáztatás, kérhette volna az egyenkénti vizsgálatot, de erre kísérletet sem tett, inkább vállalta a 10 százalékos büntetési átalányt, ami felér egy beismeréssel.
Az eddig odaítélt és leszerződött támogatásnak, körülbelül 5600 milliárd forintnak a 10 százalékát veszítjük most el a büntetés miatt.
Vagyis minden magyar állampolgárnak – a csecsemőtől az aggastyánig – fejenként több mint 50 ezer forintjába kerül az uniós támogatások körüli csalássorozat. Ennyivel rövidítette meg az országot az Orbán-kormány.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3056821_minden-magyar-legalabb-50-ezer-forintot-bukik-orbanek-korrupciojan

Álhírterjesztő birodalom áll a kormány szolgálatában

Nyakig benne van a magyar kormány is a közösségi médián keresztüli manipulációban – derült ki az oxfordi egyetem friss kutatásából. A vizsgálat szerint a hazai internetet 2014-ig az orosz befolyás jellemezte, amit később felváltott egy hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalom.

A kutatók szerint a magyarországi szervezett közösségimédia-manipuláció 2010-ig nyúlik vissza, és egyedül a kormány csinálja nagyban; se pártoknál, se politikusoknál, se civil szervezeteknél, se ilyesmivel foglalkozó privát cégeknél nem találták nyomát. Hogy hány embert foglalkoztat a magyar kormány, arról keveset tudunk.

Az azonban látszik, hogy a propaganda-hadműveletek terén mindent bevetnek a hazai manipulátorok: a kormányt támogató üzenetek sulykolása, az ellenzék támadása, illetve a politikai ellenfelek zaklatása és a karaktergyilkosságok is ott vannak a repertoárban. Az alkalmazott fegyverekben tartjuk a lépést a világgal, az aktuális trend ugyanis az egyre vizuálisabb formába csomagolt propaganda: képek, mémek használata.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/techtud/2018/11/06/a_kormany_nyakig_benne_van_a_facebookos_manipulacioban/

Lehetetlen jogszerűen sztrájkolni

Sztrájkot hirdetett november 13-ára, a szociális munka napjára a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. A sztrájktörvény szerint a munkabeszüntetés feltételeiben a munkáltatóval – vagyis a kormánnyal – is meg kell állapodni a munkabeszüntetés alatti szolgáltatás mértékéről.

A közszférában dolgozók azért akarnak országos sztrájkot, mert az ágazatban hosszú évek óta méltatlanul alacsonyak a bérek. Ám a kormánnyal nemcsak a megfelelő bérekről, hanem a munkabeszüntetés feltételeiről – leginkább annak mértékéről – sem sikerült megállapodni. Bármennyire hihetetlen, a sztrájktörvény 2010-es módosítása óta ebben is dűlőre kell jutniuk az egyébként homlokegyenest ellentétes érdekeket képviselő feleknek. A törvény a közszolgáltatásban, például a posta esetében 50, a közlekedésben pedig 60 százalékos teljesítést ír elő a sztrájk idejére. Ami gyakorlatilag már nem nevezhető sztrájknak.

Azokban az ágazatokban azonban, ahol semmiféle mértéket nem határozott meg a törvény az elégséges szolgáltatásra, s a munkáltatóval sem sikerül ebben megállapodniuk a szakszervezeteknek, munkaügyi bíróság dönthet öt munkanapon belül. Erre viszont a bíróságok nincsenek felkészülve.

Forrás: www.index.hu, www.atv.hu

https://index.hu/gazdasag/2019/01/10/sztrajk_nyomasgyakorlas_munkabeszuntetes_szakszervezetek_lehetosegei_magyarorszagon/

http://www.atv.hu/belfold/20191111-szerdan-megallhat-az-elet-a-szocialis-agazatban

Mégsem kell nyelvvizsga a felvételihez

Minden szakértő és érdekvédelmi szervezet megmondta a kormánynak, hogy jelenleg csak a jómódú szülők tudják biztosítani a gyerekeiknek a gimnázium végére a nyelvvizsgát. Mégsem hallgattak senkire. Most módosító javaslatot nyújtott be az illetékes minisztérium, hogy vegyék ki a törvényből ezt a passzust.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezetekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül.

A követelmény bevezetése nemcsak a családi háttér és a nyelvtanulásra fordítható források – egy 60 órás felkészítő tanfolyamért is majdnem százezer forintot kell fizetni – alapján növelhette volna a diákok közötti egyenlőtlenségeket. A különböző iskolatípusok és a régiók szerinti szórás is nagy. Az értelmiségi családból jövő, elitgimnáziumban tanuló diákokat kevésbé érintette volna a változás.

Még a nagy budapesti egyetemeken is csak 70 százalék körüli volt a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya 2018-ban, a vidéki intézmények között azonban van olyan, ahol ez az arány a 30 százalékot sem érte el.

Forrás: www.eduline.hu

http://m.eduline.hu/erettsegi_felveteli/20191105_kotelezo_nyelvvizsga?fbclid=IwAR18jR-4ID2MZYPWyJSCPcq3QFrmM4nkvXbl4fUbu6GipZd-6xDh9UIDqkg

Súlyos Fidesz-vereség Jászberényben

A Fidesznek sikerült az a bravúr, hogy a Jászberényben október 13-án elszenvedett szoros vereséget egyetlenegy hónap alatt megsemmisítő kudarcba fordítsa. 

Egy hónappal ezelőtt Budai Lóránt, az ellenzék jelöltje nyerte a polgármester-választást a jászsági városban. Nagyon kicsi, mindössze 14 szavazatos különbséggel győzte le a települést 2010 óta irányító Szabó Tamást. A Fidesz elérte azt, hogy az eredményt megsemmisítsék és új polgármester-választást írjanak ki. A megismételt szavazásra sokkal többen mentek el, a részvételi arány az októberi 42,58 százalék helyett 62 százalékos volt, ennyien még nem szavaztak soha önkormányzati választáson a városban.

Budai, az ellenzék jelöltje, most 4418 szavazattal kapott többet, mint egy hónapja.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/11/11/jaszberenyben-kiderult-hogy-a-fidesz-semmit-nem-tanult-az-oktober-13-i-veresegbol

Létszámstop a kórházakban

Miközben egyre nagyobb az orvos- és ápolóhiány, nem vehetnek fel új embereket az igazgatók a fenntartó utasítása alapján. A vezetők hitetlenkednek, az illetékesek hallgatnak.

Komoly izgalmat keltett a kórházigazgatók körében az állami fenntartó napokban kézbesített levele, amelyben arról értesítette őket, hogy gyakorlatilag létszámstop lépett életbe az egészségügyben. A levél szerint november hatodika után visszavonásig csak megbízási szerződést köthetnek, de nem lehet új jogviszonyt létesíteni, így nem vehetnek fel orvosokat, nővéreket sem. Ez különösen azért rázta meg az intézményvezetőket, mert a betegágyak mellett így is alig van ember. A szakdolgozói kamara tavalyi felmérése szerint 15-20 százalékos nővér- és egyéb szakemberhiánnyal küzdenek az ellátók. Az állami intézményekben gyógyító 17 ezer orvosból 4-5 ezren nyugdíj mellett dolgoznak.
A Magyar Kórházszövetség a létszámstopra magyarázatot kérő levelet írt a kórházfenntartónak, az államtitkárságnak, a miniszternek és a miniszterelnökségnek is. Választ eddig sehonnan sem kaptak.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3056791_beteges-letszamstop-a-korhazakban

Már az időpontkéréshez is időpont kell sok budapesti szakrendelőben

Már csak jövőre adnak ultrahang-időpontot sok budapesti szakrendelőben. Ráadásul több helyen először nem is vizsgálati időpontot adnak, hanem egy olyan időpontot, amikor lehet időpontot kérni a vizsgálatra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál azt ígérik, hogy jövőre elkészül egy nyilvántartási rendszer, amivel rövidülhetnek a várólisták a szakrendelőkben.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/11/08/mar-az-idopontkereshez-is-idopont-kell-sok-budapesti-szakrendeloben

vissza a tetejére

120. szám (III. évfolyam/44.) | 2019. november 5.

Orbán Viktor apja és veje is bekerült a száz leggazdagabb magyar cégtulajdonos közé

A miniszterelnök családjából ketten is felkerültek a  Forbes magazin 100-as toplistájára, amin a legértékesebb magyar tulajdonú cégeket vették számba. Az egyik „szerencsés” vállalkozó Orbán veje, Tiborcz István a  BDPST Zrt. nevű ingatlanos cégével. A másik pedig a miniszterelnök apja, Orbán Győző a Dolomit Kőbányászati Kft.-vel. 

A rokonságból Orbán Győző cégét a 88. helyre rangsorolták, amely tavaly 4,6 milliárd forint árbevételéből közel 2 milliárd forint nyereséget gazdálkodott ki. A Dolomit Kőbányászati Kft. olyan cégeket előz meg, mint például a legnagyobb magyar pénzváltó hálózattal rendelkező Exclusive Change vagy a piacon 30 éve jelenlévő Béres Gyógyszergyár Zrt. 

Orbán Viktor vejének még van hova menetelnie, mert a mostani listán még csak a  91. helyet sikerült megcsípnie, miután 10 milliárd forintra értékelték a BDPST Zrt.-t. A miniszterelnöki vő cégéhez az utóbbi években olyan ingatlanok kerültek, mint  a turai kastély vagy a pesti Adria-palota, de ez a cég fejleszti például a Dorottya Palace-t, a Vörösmarty tér első ötcsillagos szállodáját is.

A világ egyik legismertebb lapja, a New York Times a napokban újabb cikket közölt, amelyben Magyarország is érintett. A cikk szerint az Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép- és Kelet-Európa nagy részén ennek a zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. Az újság részletesen foglalkozik az Orbán család, illetve a miniszterelnökhöz köthető oligarchakör meggazdagodásával is. „Az Orbán-kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól” – hangsúlyozza a lap.

Forrás: www.444.hu, www.hvg.hu

https://444.hu/2019/10/30/orban-viktor-apja-es-veje-is-bekerult-a-legnagyobb-magyar-cegtulajdonosok-koze

https://hvg.hu/gazdasag/20191103_A_kozepeuropai_oligarchak_zsebebe_vandorol_az_EUs_agrartamogatas__irtja_a_NYT

Az ellenzék együtt már erősebb, mint a Fidesz

A Publicus Közvélemény-kutató Intézet felmérése szerint a pártok népszerűségi listáját az összes megkérdezett között változatlanul a Fidesz–KDNP vezeti 29 százalékkal, de teljes összefogás esetén az ellenzékkel már többen szimpatizálnak, összesen 32 százalék.

Az augusztusi adatokkal összehasonlítva a kormánypártok 1 százalékot vesztettek, az ellenzéki pártok közt az MSZP–Párbeszéd szövetség változatlanul 7 százalékon áll, a DK augusztushoz hasonlóan 8 százalékon, a Jobbik egy százalékkal visszaesett, és jelenleg 6 százalékos a támogatottsága, míg az LMP tábora a nyár végi adathoz hasonlóan 1 százalékos, csakúgy, mint a Kétfarkú Kutyapárté és a Mi Hazánk Mozgalomé. A Momentumot a felmérés szerint az augusztusi 7 százalék után már 8 százalék támogatja a választókorú népesség körében.

A kutatás arra is kiterjedt, mennyire elégedett a lakosság azzal, ahogy az országban mennek a dolgok: az összes megkérdezett 13 százaléka teljesen jónak tartja az eredményeket és irányokat, 34 százalék inkább elégedett, 29 százalék inkább nem, míg 23 százaléka az embereknek teljesen rossznak tartja, ami Magyarországon mostanában történik.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20191028_Publicus_Az_ellenzek_egyutt_mar_erosebb_mint_a_Fidesz

Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az iskolába nem járó 14–18 évesek aránya

Magyarországon 2005 és 2017 között 2,8 százalékkal nőtt azoknak a középiskolás korú (14–18 éves) fiataloknak az aránya, akik nem járnak iskolába – derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett adatokból. 2017-ben a 14–18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai.

Az OECD-országok körében az átlag 7,1 százalék, annak a 23 országnak a körében pedig, amelyek az EU-nak is tagjai, mindössze 5,6 százalék volt – vagyis a magyar aránynak kevesebb, mint a fele.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a korai iskolaelhagyók, vagyis azok arányát tekintve, akik a 18–24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből, Magyarország a hatodik helyen áll az EU-ban.

Forrás: www.eduline.hu

https://eduline.hu/kozoktatas/20190911_Magyarorszagon_nott_a_legnagyobb_mertekben_az_iskolaba_nem_jaro_tinedzserek_aranya

Kikerül 30 ezer tanár a közalkalmazotti jogviszonyból

Az új szakképzési törvény tervezete ugyan több bért ígér a szektorban tanító pedagógusoknak, de a jogszabály szerint automatikusan elveszítik közalkalmazotti státuszukat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozik a tervezett lépés ellen.

A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák, enyhítsék.

„A szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat – írják közleményükben. – A több százezer közalkalmazottként foglalkoztatott jelenleg Magyarországon az egyetlen valóban relatíve erős jogvédelemmel és garanciákkal rendelkező csoport. Ne legyenek illúzióink, a szakképzési törvény módosítása e tekintetben csak az első lépés, ezért nem mindegy, hogy az igazak álmát alusszák-e a közalkalmazottak, vagy legalább a hangjukat hallatják.”

Forrás: www.pdsz.hu

Rengetegen halnak bele a munkába a nyugdíjkorhatár előtt

Közel 30 ezer a száma azoknak a magyar felnőtteknek, akik évente még a nyugdíjkorhatár előtt meghalnak, közülük csak 23 ezren vannak, akik betöltötték 50. életévüket.

A jelenlegi, 64 éves nyugdíjkorhatár 2022-re ismét emelkedik, 65-re.

A születéskor várható élettartam hazánkban a nők esetében 79 év, míg a férfiaknál 72 év. Az egészségben eltöltött évek azonban nagyjából ugyanannyinak számítanak a férfiak és nők esetén is: előbbinél 60, utóbbinál 61 ez a szám.

Így tehát, még ha a nők tovább élnek is, egészségben eltöltött éveik száma nagyjából ugyanannyi, mint a férfiak esetében.

Az idő előtt elhunytak – közel 30 ezer ember – nyugdíjbefizetései általában bent maradnak a társadalombiztosításban, nem örökölhetők.

További 13-14 ezer nyugdíjas a korhatár elérése után öt éven belül ugyancsak elhalálozik.

Miközben a várható élettartam terén az EU-ban sereghajtók vagyunk, a nyugdíjkorhatár mégis ugyanabban az iramban növekszik, mint máshol. Ráadásul a születéskor előrevetíthető korhoz Magyarországon az adatok szerint is leginkább az egészségügy folyamatosan romló helyzete, körülményei, valamint szinte minden munkakörben a rossz munkakörülmények, a munkajogok hiánya és a túlzott kizsákmányolás járul hozzá.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/10/26/evente-kozel-30-ezer-magyar-felnott-mar-nem-eri-meg-nyugdijkorhatart/

vissza a tetejére

119. szám (III. évfolyam/43.) | 2019. október 30.

Önkormányzati átadás-átvétel

Kiugrott jegyzői jogászcsapat, eltitkolt Facebook-jelszó, eltűnt merevlemezek, „hazavitt” kerületi embléma – vannak fennakadások a települési átadás-átvételben az önkormányzati választások után. A váltás többségében normálisan zajlik ugyanakkor, az új vezetők azt ígérik, nem lesz vérfürdő, igyekeznek együttműködni a városházi-önkormányzati stábbal, csak bizalmi posztokon hajtanak végre személycserét.

Eldurvult az átadás-átvétel Dunaújvárosban: az új összetételű önkormányzat személyes és közérdekű adattal való visszaélés és lopás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miután a hivatalból eltűnt három merevlemez. A volt alpolgármester azzal érvel, hogy a gépén „nemzetbiztonsági adatok” vannak. Ám jogászok szerint ilyen adatokat nem is tárolhatna önkormányzati gépen.

Óbudán már jogerősen Kiss László a polgármester, azonban a kerület hivatalos Facebook-oldalához még nincs hozzáférése. A kerület internetes megjelenésének dizájnelemei (a kapcsolóra emlékeztető Ó betű) a régi polgármester tulajdonát képezik, ezeket a polgármestersége idején díjmentesen a kerület rendelkezésére bocsátotta, de a választás után vissza is vette azokat.

A IX. kerületi átadás-átvétel azért marad emlékezetes, mert a távozó fideszes Bácskai János nem volt hajlandó kezet fogni a kerület korábbi korrupciós ügyeit feltáró új polgármesterrel, Baranyi Krisztinával. Utóbbi olyan fényképeket posztolt a neten, miszerint az irodájában üres dossziék várták őt.

Elég kellemetlen helyzettel szembesült Déri Tibor momentumos újpesti polgármester: a városházán 40 ember mondott fel, köztük a polgármesteri és három alpolgármesteri kabinet emberei. 

Pórul járt Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester is, ott a jegyzői iroda távozott. Az öt szakjogászt nem lesz könnyű pótolni. 

Veres Pál, Miskolc új polgármestere közölte, szakmai alapon mindenkivel együtt tud és kíván dolgozni, nincs tisztogatási szándék, de tiszteletben tartja azt is, ha valaki politikai alapon távozna. Biztosan lesznek olyan bizalmi alapon működő pozíciók is, ahol muszáj váltani, ahogyan a városi cégek élén is lehetnek cserék, de alacsonyabb szinteken nem várható itt sem tisztogatás – mondja Veres.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20191026_Az_eltunt_winchestertol_az_eltitkolt_jelszoig__zajlik_a_valtas_az_onkormanyzatok_elen

Eltűntek a szavazódobozok Győrben

A héten kell döntenie a Győri Ítélőtáblának, egy újraszámlálás után a városi ellenzék ugyanis törvényességi kifogást emelt az október 13-i polgármester-választás eredménye ellen. Ennek a kifogásnak az alapja az, hogy nem lehetett hitelt érdemlően megállapítani, hogy ugyanannyi szavazólapot szállítottak-e ki a szavazókörökbe, mint amennyi visszaérkezett.

Az üres szavazólapok átvételi listáját azoknak a dobozoknak az oldalára ragasztották fel, amelyekben a szavazólapokat kiszállították, csakhogy – egy kivételével – az összes szavazóköri doboz eltűnt.

Csanaki István (DK) és Eredics Imre (MSZP), a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság (tvb) két ellenzéki tagja bíróság előtti nyilatkozatban erősítette meg, hogy a testület ülésein többször is hiába kért hivatalos kimutatást a kiszállított polgármesteri szavazólapokról.

Az ellenzék megkérdezte Csörgits Lajos aljegyzőt, aki szerint a listákat ugyan felragasztották a dobozokra, de nem kerültek vissza a számlálóbiztosokhoz, mert a szavazatokat és a dokumentumokat mindenhol IKEA-s dobozokban küldték el a szavazatszámláló bizottságnak. 

A rejtélyes IKEA-s dobozokról beszélt Glázer Tímea ellenzéki polgármesterjelölt is, amikor a múlt héten jelezte, hogy a Győri Ítélőtáblához fordul az ügyben, kérve, hogy az egész polgármester-választást ismételjék meg.

Forrás: www.168ora.hu

https://168ora.hu/itthon/gyor-szavazolap-eltunes-ujraszamlalas-polgarmester-176377?fbclid=IwAR25d8nq9R_bEoXXCfoAM5CxXTMazUPrTkrnmkLvd4o1EBiddXc3Ugv59kI

Több mint kétszáz kórházi fertőzés történik naponta Magyarországon

A fertőzések éves szinten mintegy 340 ezer többlet-ápolásinapot okoznak a hazai egészségügyi intézményeknek.

A kórházi fertőzések azok, amelyek a beteg kórházba érkezéskor még lappangó formában sem voltak kimutathatók, így teljes mértékben az egészségügyi ellátással vannak összefüggésben. Ezeknek általánosan 40%-a húgyúti infekció, 18%-a lélegeztetéssel összefüggő légúti fertőzés és 17%-a műtéti sebfertőzés.

A megelőzésben kulcsszerepet játszik az ápolók létszáma és a fertőtlenítés, azonban Magyarország mindkét téren problémákkal küszködik. A nagy szakemberhiány mellett a magyar kórházak az alkoholos kézfertőtlenítő használatában sem járnak élen: 1000 ápolási napra Magyarországon 8,1 liter kézfertőtlenítő jut, míg az uniós átlag ennek majdnem háromszorosa, 24 liter, de például Japánban 36 litert használnak el ugyanennyi idő alatt.

A kórházi fertőzések visszaszorítását hátráltatja a szakemberek közötti együttműködés hiánya, a páciensközpontú szemlélet helyett a szolgáltató-központúság, és rosszul állunk az egészségügyi fertőzések diagnosztizálása terén is.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/10/17/tobb-mint-ketszaz-korhazi-fertozes-tortenik-naponta-magyarorszagon/

A New York Times fociról és a magyar egészségügyről

A világ egyik legismertebb napilapja foglalkozott nemrégiben azzal, hogy a magyar kormány rengeteget költ focira, miközben az egészségügy omladozik. A kormány válasza: Soros György hazudik.

A cikkben többek között azt részletezték, hogy a magyar állam több százmilliárd forintnyi adóbevételt térít el a sport, azon belül is a futball támogatására, miközben az egészségügyi kiadások csökkentek Orbán Viktor kilencéves regnálása alatt. Mindezt pedig többek között azzal illusztrálták, hogy összehasonlították a budapesti János kórház és az Orbán Viktor felcsúti háza mellett felépített, a település lakosságát kétszer befogadni képes stadion képét.

Az RTL Klub Híradója riportot készített a cikkről, és ehhez megkérdezték a kormányt is. A válasz pedig szó szerint ez volt:

„A Soros-birodalom folytatja a bevándorlásellenes nemzeti kormány elleni támadást. A New York Times Soros lapja.”

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/10/28/itt-a-kormany-magyarazata-az-egeszsegugy-helyzetere-soros-lapja-a-new-york-times

Ötmilliárd forinttal olcsóbb ajánlatot tett egy szlovák cég, mégis Mészáros Lőrinc építheti az új komáromi hidat

Egy olasz–szlovák konzorcium 23 milliárd forintból megépítette volna az új komáromi Duna-hidat, de kizárták a pályázatból, így végül a Mészáros és Mészáros Kft. – Hídépítő Zrt. alkotta konzorcium 28 milliárd forintos ajánlata lett a befutó. Hogy miért zárták ki a kedvezőbb ajánlatot tevő párost, nem tudni pontosan. A konzorciumban 25 százalékos részesedéssel rendelkező szlovák Vahostav vállalat ügyvezetője arról számolt be, hogy „a komáromi híd megépítésére kiírt tenderre elküldtük ajánlatunkat. Ezután a NIF kiegészítő kérdéseket tett fel, amelyekre konzorciumunk kielégítően válaszolt. A magyar hatóság szerint azonban válaszainkat nem tartotta megfelelőnek, ezért kizártak minket a további versenyből.”

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2017/10/27/otmilliard-forinttal-olcsobb-ajanlatot-tett-egy-szlovak-ceg-megis-meszaros-lorinc-epitheti-az-uj-komaromi-hidat?fbclid=IwAR3GT47qVONBt5sDtDjDCkLIKUsfruGPe1MZ7mdZjW1KbPia5Iwre4zIfbI

Nő a bérszakadék: már 45 ezerrel kevesebbet keresnek a nők a férfiaknál

Mindössze hét hónap leforgása alatt több mint hétezer forinttal nőtt a nettó differencia a férfiak és a nők átlagos keresete között.

A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé az első féléves munkaerőpiaci folyamatokról szóló kiadványát, mely szerint január és június között a férfiak átlagkeresete bruttó 393 700 forint volt, a nőké pedig 326 700. Egy másik statisztikából már az első héthavi adat is kiolvasható: a férfiak átlagosan 393 900, míg a nők pedig 326 700 forintért végzik a munkájukat. Papíron. A kézzelfogható valóság viszont: egy férfi havonta 261 944, egy nő pedig 217 256 forintot vihet haza, vagyis átlagosan 44 688 forinttal kevesebbet ér egy nő munkája, mint egy férfié.

Januárban a mostaninál 7182 forinttal még kisebb volt a differencia. Vagyis ebben a tekintetben idén a nők hónapról hónapra egyre nagyobb hátrányba kerülnek a férfiakkal szemben.

Abszolút értéken is sokkoló a férfiak és nők átlagfizetése közötti differencia, arányaiban viszont az elmúlt évek egyik legrosszabb adatát regisztrálhatja majd Magyarország, ha így folytatódik tovább a szakadék mélyülése az év hátralévő részében is. Az Eurostat statisztikája szerint Magyarországon 2012-ben volt a legmagasabb a különbség, akkor 20,1 százalékkal kerestek kevesebbet a nők a férfiaknál. A július végi adatból kiindulva pedig már most meghaladtuk ezt a százalékot.

Forrás: www.mfor.hu

https://mfor.hu/cikkek/makro/csak-no-a-berszakadek-mar-45-ezerrel-kevesebbet-keresnek-a-nok-a-ferfiaknal.html?fbclid=IwAR0ky2mdEBtk0d4MXWdSwbj3Qx7V4_ZUyiBS__9sz57MiSbuYrUzySTWPrY

vissza a tetejére

118. szám (III. évfolyam/42.) | 2019. október 24.

Magyarország megint a rossz oldalon áll

Az Európai Unió valamennyi országa elítélte, hogy Törökország megtámadta Szíria kurdok lakta területeit. Ez a rengeteg civil áldozattal is járó háború egyedül a magyar kormány szerint szolgálja a nemzeti érdekeinket. Az Unió legmagasabb szintjeiről jelezték: döntenünk kell, Európát vagy a fél-diktatúrák világát választjuk.

Johann Wadephul, a németországi kormánypártok, a CDU/CSU parlamenti helyettes-frakcióvezetője a német köztévé kérdésére – hogy mi a véleménye a magyar álláspontról Törökország szíriai hadműveletével kapcsolatban – meglehetősen keményen fogalmazott.

Wadephul szerint az, hogy a magyar kormány kiállt a török offenzíva mellett, „megkérdőjelezi Magyarország EU-tagságát”.

A német politikus úgy folytatta: „Szeretnénk, ha Magyarország nyilvánvalóvá tenné, melyik csapatban játszik, vagy előbb-utóbb azzal kerül szembe, hogy valamikor elhagyja az Európai Uniót”.

De komoly viharokat kavart az is az elmúlt héten, hogy Orbán Viktor a török nyelvű népek kormányfőinek találkozóján is részt vett. Itt a Türk Tanács ülésén egy meghökkentő beszédet is mondott, amely különösen Magyarországon keltett megrökönyödést. Szó szerint idézzük egy részét: „Szeretnék a kipcsakok nagy barátjának, Nazarbajev elnök úrnak is gratulálni a magas kitüntetéshez. A jelenlevők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér. Ezeknek van önkormányzatuk. És Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is.” Nurszultan Nazarbajev egyébként majd harminc éven át volt Kazahsztán keménykezű diktátora. Napokig folyt itthon a találgatás, hogy mire gondolt a miniszterelnök, mert, hogy kipcsak nemzetiségi önkormányzat Magyarországon nincsen, az bizonyos. (A kipcsakok a török népekhez tartoztak és a 11. században kerültek közel a kunokhoz, majd létrejött a kipcsak-szári-kun törzsszövetség. Ez azonban rövidesen széthullott. Később a kunokat nevezték bizonyos helyeken kipcsakoknak, de Magyarországon nem.)
Ez idáig csak nevetséges lenne, de a gazdag magyarok nevében Orbán Viktor a Türk Tanács tagországainak hatalmas összegű hitelkeretet is felajánlott, amelyet az állami kézben lévő Eximbank folyósítana. A magyar-török együttműködésnek 195 millió eurós, a magyar-kazah, a magyar-üzbég és a magyar-azeri együttműködésnek 80-80 millió eurós, a magyar-kirgiz kooperációnak pedig 27 millió eurós keretet.
A miniszterelnök közölte továbbá, hogy Magyarország több mint 700 állami ösztöndíjat biztosít a Türk Tanács államaiból érkező fiataloknak.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

https://index.hu/kulfold/2019/10/15/382_millio_dollaros_hitelkeretet_ad_a_magyar_eximbank_a_turk_tanacs_tagorszagainak/

https://nepszava.hu/3053797_orban-magyar-kipcsak-torzsekrol-meg-mindenkori-elnokukrol-nazarbajev-kazah-diktatorrol-beszel

Iszlám iskola Budapesten

Iszlám iskola létesítését engedélyezte a magyar kormány a főváros 9. kerületében. Ezzel nem is lenne baj, ha évek óta nem ők keltettek volna gyűlöletet mindenki ellen, aki egyáltalán embernek tekintette az iszlám híveit. „Orbán vagy turbán” – harsogták a 2018-as választások előtt.

A fővárosi kormányhivatal engedélyt adott egy olyan általános iskola és gimnázium megnyitásához, amit Recep Tayyip Erdogan török elnök szervezete hoz létre a magyar fővárosban. A Maarif Általános Iskola és Gimnázium jövőre már 240 tanulóval számol.

Szépséghibája az ügynek, hogy a világszerte iskolahálózatot fenntartó szervezetet élénken figyelik a titkosszolgálatok is.

A Maarif több szálon is kötődik különböző iszlamista terrorszervezetekhez, jelenlegi alelnöke, Osman Nuri Kabatepe alapítója volt az IHH-nak, annak az állítólagos segélyszervezetnek, amely majdnem minden komolyabb iszlamista terrorszervezethez kötődik. A CIA már 1996-ban radikális szervezetnek minősítette az IHH-t.

Már csak azt kérdezzük, vajon mit mondana Orbán Viktor és a Fidesz, ha az iszlám iskolát Botka László akarná megnyitni Szegeden, netán Karácsony Gergely Zuglóban?

Forrás: www.24.hu, www.444.hu

https://24.hu/kulfold/2019/10/19/erdogan-budapest-iskola-maarif-alapitvany/

https://444.hu/2019/10/19/a-budapesten-iskolat-nyito-erdoganista-alapitvanynak-tenyleg-van-koze-a-radikalis-iszlamhoz-de-ez-orbanekat-valahogy-nem-zavarja

Kelet-európai mozgalmak filmklub a Közélet Iskolájával

Tanulj velünk arról, hogyan léphetünk fel jó ügyek érdekében!
„Harc a szén ellen” zöldmozgalmi film

A magyar felirattal ellátott vetítés nyitott és ingyenes!

2019. november 20. 18:00,

Auróra közösségi tér, Budapest, VIII. ker. Auróra u. 11.
Részletek: www.kozeletiskolaja.hu, kozeletiskolaja@gmail.com

Önkormányzati választás a számok tükrében

Bár ötvennél is több városban átvette a hatalmat az ellenzék a Fidesztől, az elemzők óvatosságra intenek. A 2022-es győzelemhez még rengeteg munkára lesz szükség.

Ha nem a számokat nézzük, akkor tényleg hatalmas fordulat következett be október 13-án. A Fidesz elvesztette a fővárost, a kerületek többségét, féltucatnyi nagyvárost és rengeteg kisebb települést. Az ellenzék hatalmi pozíciókhoz jutott, igazolódott a pártok közötti összefogás szükségessége, és megtört a kormánypárt legyőzhetetlenségének mítosza. Ez mind nagyon pozitív fejlemény. Azonban fontos tudni, hogy a győzelmek oka nem a Fidesz szavazók kijózanodása volt, hanem az ellenzékiek jobb mozgósítása, illetve a pártok összefogásából adódó szavazatmaximalizálás.

Markánsan látszott az is, hogy éles választóvonal húzódik a városok és a kistelepülések között, vagyis, ahol jobban hozzáférnek az információkhoz, ott már az ellenzék is nyerhet, de a csak propagandát „fogyasztók” körében töretlen a Fidesz népszerűsége.

Egy most vasárnap rendezendő országgyűlési választáson a Fidesz kényelmes, bár nem kétharmados többséget szerezne. A jelenlegi 15 mellett további 20-25 egyéni választókerületben nyílna reális esély ellenzéki mandátumszerzésre.

Október 13-án meghaladta a kettőmilliót azok száma, akik a Fidesz megyei listáit és nagyvárosi jelöltjeit támogatták, és nem érte el az 1,7 milliót, akik az ellenzéki listákat és a nagyvárosi jelölteket tüntették ki bizalmukkal.

A Fidesz a bő félévvel ezelőtti európai parlamenti választáshoz képest is javított eredményén, 52,56 százalékról 53,3-ra. Ami százkilencvenezerrel több szavazót jelent. Területileg ez sem egyenletesen oszlik meg. A nagyvárosokban, Budapestet is beszámítva, csekély mértékű szavazatcsökkenést szenvedtek el a kormánypártok, míg a kis- és közepes településeken több mint kétszázezerrel nőtt a jelenleg hatalmon levőkre voksolók száma, ami szerény százalékos emelkedést jelent országosan.

https://hvg.hu/itthon/20191023_onkormanyzati_valasztasok_szamai_hallgat_a_mely

Karácsony Gergely felfüggesztette a budapesti kilakoltatásokat

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar első féléves adatai szerint idén már körülbelül 1500 lakást és üzlethelyiséget ürítettek ki végrehajtás miatt Magyarországon.

A kilakoltatások a tavalyihoz hasonlóan idén is a kilakoltatási moratórium április 30-i lejárta után szaporodtak el. Amíg az év első három hónapjában összesen 116 ingatlannal kapcsolatos végrehajtásról (árverésről, határozat alapján végrehajtott, illetve a bérleti díjukat nem törlesztő eszközkezelősök ügyében történt kilakoltatásról) számol be az MBVK, addig a következő negyedévben már 1360-ról.

2018-ban pedig több mint háromezer lakásból lakoltatták ki az embereket.

Karácsony Gergely főpolgármester egyik első rendelkezéseként felfüggesztette és felülvizsgálja a korábban a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett kilakoltatási eljárásokat. Mint indoklásában írja, „sokszor láttuk, hogy a Fidesz által vezetett önkormányzatok gyakran igazságtalanul és indokolatlanul, esetenként jogszerűtlenül tettek embereket utcára.”

Hozzáteszi, ez volt az első lépés. A következő években a kerületi önkormányzatokkal azon fog dolgozni, hogy közösen kialakítsanak egy védőhálót, „amely végre eleget tesz annak az erkölcsi alapvetésnek, hogy egy tisztességes városban nem hagyjuk egymást hajléktalanná válni”.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/10/18/karacsony_gergely_lakhatas_kilakoltatas_fovarosi_onkormanyzat?fbclid=IwAR2w-GiQe4kjIpM8BPgDbbNbw8hdGz-ipUu3X7GdcGkvP9v2SRuaF8QP0Nw

 

vissza a tetejére

117. szám (III. évfolyam/41.) | 2019. október 15.

Legyőzhető a Fidesz

Az önkormányzati választáson megtalálta az ellenzék a Fidesz legyőzésének receptjét. Ott voltak a legsikeresebbek, ahol megvalósult a teljes összefogás, és ebbe bevonták a civileket is. Különösen a városokban lett elegük az embereknek a kormánypárt korrupciós ügyeiből és az erőszakos, hazug választási kampányából. Szomorú tanulság, hogy a kistelepüléseken még nem ismerték fel a hatalom igazi arcát, a falvakban néha elég egy zsák krumpli.

Az önkormányzati választás egyértelműen ellenzéki áttörést hozott. Ennek legfontosabb elemei: a főpolgármesteri cím és a fővárosi közgyűlési többség megszerzése (a 23-ból 14 budapesti kerület bevételével), illetve a 23 megyei jogú városból 10-nek a megszerzése. Ráadásul több, Fidesz által megtartott városban is lényegesen rosszabb eredményt értek el a kormánypárti jelöltek, mint 2010-ben vagy 2014-ben. A Fidesz fontos, szimbolikus helyeket is elveszített, így például Budapest budai kerületeinek többségét, illetve olyan nagy vidéki városokat, mint Miskolc, Szombathely vagy Pécs. De a kisebb városokban is remek eredmények születtek, ahol vagy most győztek az ellenzékiek, vagy sikerült megtartaniuk az eddigi pozícióikat. Ilyen települések többek között: Érd, Tatabánya, Eger, Dunaújváros, Cegléd, Baja, Szigetszentmiklós, Vác, Szentes, Jászberény, Szentendre, Hatvan, Göd, Pomáz, Püspökladány, Pilisvörösvár, Gödöllő, Budaörs, Tótkomlós.

Ugyanakkor a kisebb településeken megerősítette a Fidesz a pozícióit.

Az elmúlt tíz év választásai közül most először valósult meg az átfogó ellenzéki együttműködés, legalábbis a politikailag legjelentősebb településeken. Az „egy az egy elleni” küzdelem eredményeképp a kormányellenes szavazatok nem aprózódtak szét, ami a korábbiaknál jóval több győzelmet hozott az ellenzéknek. Ezt a kamujelöltek sem tudták megakadályozni.

Országos hatása volt a Borkai-botránynak, amely kihúzta a kormánypárt kereszténységre és hagyományos családi értékekre építő propagandája alól a talajt. Az sem mellékes, hogy az ügy korrupciós szála a szexbotrány keltette hatalmas közérdeklődés révén olyan emberekhez is eljutott, akik egyébként nem foglalkoznak politikával. Bár Borkai szűken nyert Győrben, az ő és a legtöbb fideszes jelölt korábbiaknál lényegesen gyengébb eredményéből látható, hogy a kormánypárti szavazókat sem hagyta hidegen a botrány. A választók büntették a Fideszt. Büntetésből Borkainak ki kellett lépnie a Fideszből, de ez valószínűleg kevés lesz a felháborodott győrieknek.

Részben csődöt mondott a brüsszelezésre, Soros Györgyre és migránsokkal való riogatásra építő kormánypárti ellenségképzés, illetve dezinformációs kampány. Hatalmas szakadék alakult ki a nem-fideszes közvélemény és a kormánypárti média napirendje között. Utóbbi elsősorban a fideszes tábor mobilizálására volt alkalmas, az ellenzéki, független szavazók pedig éppen ezzel szemben aktivizálódtak. Minél nagyobb egy település, annál kevésbé működött a kormánypárti dezinformációs kampány, és fordítva.

A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányába, aminek részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzék jelenlétének a hiánya az oka. A kormánypárti fenyegetéseket ezeken a településeken jobban elhiszik, a városokban viszont ez visszaütött.

Új jelenség, hogy a Fidesz belső köreiből is éles kritikák fogalmazódtak meg.

A fideszesek a győri polgármesterben találták meg a bűnbakot. Többek szerint nem maga a szexbotrány, hanem „a jacht, a repülőgépek, a polgármester fényűző életmódja” vágta ki a biztosítékot a választóknál, ami elbizonytalanította a Fidesz-szavazókat, és aktivizálta az ellenzékieket. Más fideszes polgármesterek úgy vélték, a Borkai-ügy csak egy kényelmes kifogás, és valójában a választóknak elegük lett a Fidesz ügyeiből és Mészáros Lőrincből.

A kormányfőt azért támadják, mert személyes kampánya kudarcot vallott Szegeden, Miskolcon és Gödöllőn is, ahol a Fidesznek nem sikerült győznie.

Forrás: www.politicalcapital.hu

https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=2454

Félszáz embert és milliárdos nagyságrendű pénzt szán a kormány Szijjártó Péter külügyminiszter személyi biztosítására.

Szijjártó Péter külügyminiszter egy kormányhatározat alapján állandó védelmet kap tavaly július óta. A Terrorelhárítási Központ (TEK) 2018-as költségvetési beszámolójából kiderült, hogy a feladatra a TEK 52 státuszt kapott, amit fel is töltöttek: 51 hivatásos rendőrt és egy közalkalmazottat vettek fel vagy csoportosítottak át. A külügyminiszter védelme nem olcsó mulatság: az már korábban, a tavalyi kormányhatározatból kiderült, hogy csak 2018 második félévében a kiadásokra 504 millió forintot kaptak a terrorelhárítók.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3053128_szijjartot-otvenket-fos-tek-es-testorseg-vedi-evi-felmilliardert

Hiányzó háziorvosok

Míg 2010-ben még csak 176 betöltetlen praxis volt Magyarországon, addig tavaly már 402.

Míg 2010-ben a betöltetlen helyeknek alig több mint fele, 53 százalék volt tartósan, vagyis 6 hónapnál hosszabb ideje betöltetlen, tavaly ez az arány már 71 százalékot tett ki.
Ebből a szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyékben a legkritikusabb a helyzet, hiszen előbbiben 52, Békésben pedig 32 praxis betöltetlen. Kiemelkedik még ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye a maguk 29, illetve 28 betöltetlen praxisával.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kozelet/2019/10/09/haziorvosok-ures-praxis/

Az egyházmegyék honlapjain lehet jelenteni a szexuális visszaéléseket

„Ezen a felületen bejelentést tehet az Önt ért vagy az Ön által megtapasztalt szexuális jellegű visszaélésekről, melyek az egyházmegyénkhez kötődő intézményekben, az egyházmegye területén belül fordultak elő” – olvasható több magyar püspökség honlapján. 
Ferenc pápa hosszú várakozás után májusban hirdette ki a szexuális visszaélések kezelését szabályozó egyházi törvényét. Ennek egyik előírása, hogy a püspököknek ki kell alakítaniuk egy fórumot a panaszok fogadására.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/10/04/mostantol-a-katolikus-egyhazmegyek-honlapjain-is-lehet-jelenteni-a-szexualis-visszaeleseket

Állítsuk vissza az önkormányzatokban a sajtószabadságot!

Ezzel a címmel tesz közzé a napokban felhívást a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Nyomtass te is! mozgalom. Többek között arra kérik azokat a városokat, ahol ellenzéki összefogással szereztek győzelmet, hogy hozzanak létre egy országos pénzalapot, amiből támogatják a független megyei internetes hírportálokat.

A felhívás első részében arra emlékeztetnek, hogy az október 13-ai választások után induló új önkormányzati ciklus lehetőséget nyújt mindenkinek – függetleneknek, ellenzékieknek, de még a kormánypárti helyi politikusoknak is – az újrakezdésre.

Nem folytatható tovább az a gyakorlat, amely a helyi médiumokból teljesen kiszorítja a politikai ellenfeleket, és kizárólag az önkormányzati többség, illetve a polgármester tevékenységének kritikátlan propagandájára szorítkozik.

Nem foszthatják meg továbbra is a településeken élőket a saját életkörülményeik és problémáik sokoldalú bemutatásától és ennek tárgyilagos, szakmai alapú megvitatásától. Nem akadályozhatják meg, hogy a helyi média elvégezze ellenőrző funkcióját.

Majd azt javasolják, hogy az újonnan megválasztott önkormányzatok hozzanak létre egy olyan közös, országos pénzalapot, amely támogatja, hogy minden megyeszékhelyen működjön egy, a helyi hatalomtól is független hírportál. Így ezek az internetes híroldalak sem anyagilag, sem szervezetileg nem kötődnek a megyei, városi önkormányzatokhoz. A támogatást az országos pénzalaptól kapnák. Ez a garanciája annak, hogy képesek legyenek a helyi hatalom ellenőrzésére, illetve referenciaként szolgálhatnak az önkormányzat által működtetett médiumoknak. Ezek a szakmailag erős – és minőségi szempontból a támogató által ellenőrzött – portálok lehetnek a szétvert vidéki nyilvánosság újjáépítésének első elemei. A települések ebbe a pénzalapba a helyi médiára fordított költségvetésüknek egy meghatározott százalékát (1–5) fizessék be. Ennek a megyei portálhálózatnak a létrehozása olyan reális cél, amely közös összefogással elérhető.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

vissza a tetejére

116. szám (III. évfolyam/40.) | 2019. október 9.

Választási krumpli

Szomorú látlelete a magyar demokráciának és a hazai szegénység mértékének, hogy országszerte sorok kígyóznak az ingyen vagy fillérekért adott választási krumplit osztogató teherautók előtt. Sajnos, nem ez az egyetlen tragikus jelensége az október 13-án sorra kerülő önkormányzati választásnak. Cikkünkben megpróbáltuk összegyűjteni a legkirívóbb eseteket.

Sokan állítják, hogy ilyen durva és gátlástalan kampánnyal még nem találkoztak. Olyan határokat lépett át a politika, ami eddig ismeretlen volt, illetve a régi technikákat is brutálisabban és gátlástalanabbul alkalmazzák. A visszaéléseket a legtöbb esetben a Fidesz követi el, vagy az ő érdekeit szolgáló ismeretlenek.

Régen is tépkedtek plakátokat, de nem ilyen ipari méretekben. Nem fordulhatott volna elő, hogy szolgálati autóval, a fideszes polgármester sofőrje járjon az élen ebben a törvénytelenségben. Kamujelöltek, álcivil szervezetek próbálják összezavarni a választókat, hogy ne legyen egyértelmű, a Fidesszel szemben csak egy ellenzéki jelölt áll. Az egyik ilyen esetről Miskolcon bizonyító erejű hangfelvétel is készült, amiből kiderült, hogy a Fidesz fizeti az ott induló álcivileket.

Korábban is volt példa a választók befolyásolására ajándékokkal, de soha nem ilyen mennyiségben és mindenféle szégyenérzet nélkül.

Egyre-másra érkeznek a levelek a nyugdíjasokhoz, hogy lehet menni valamilyen adományért, természetbeni támogatásért az önkormányzathoz, illetve sok helyen hamarosan kopog a postás egy kis apanázzsal. Van olyan fővárosi kerület, ahol ugyancsak megdagadt a választási csomag. Került az önkormányzati reklámszatyorba 10 kiló ingyen krumpli, egy pár kolbász, kávé, száraztészta, maciméz, máshol 10-20 ezer forint is. De minimum a krumpli szinte mindenkinek jár az országban, elég egy lakcímkártya.

Egymást követik a titokban felvett videók és hanganyagok. A kormánypártok oldalán a rendőrség is bekapcsolódott a választási küzdelembe. Egy ártatlan fotó alapján készült újságcikk nyomán vonult ki a rendőrség a józsefvárosi ellenzéki polgármester jelölt, Pikó András választási főhadiszállására. Gépeket foglaltak le, és a választók adatainak törvénytelen rögzítésével vádolták meg őket. Két hét múlva ejtették a nyomozást, mert bebizonyosodott az ártatlanságuk. Csak erről már nem ad hírt a kormánypárti média.

Durvább csalásnak tűnik, ami az ukrán–magyar határ közelében folyik. Ezerszámra vannak bejelentve ukrán–magyar kettős állampolgárok magyarországi címekre, olyan mennyiségben, hogy szavazataikkal döntően befolyásolhatják ezeken a településeken a választás eredményét. Ebben az ügyben viszont nem nyomoz a rendőrség.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Havi egymilliós fizetés – a semmiért – a győri polgármester gyerekének

A keresztény elveket valló fideszes győri polgármesterről olyan videófelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken az látszik, hogy – állítólag – pénzért vett lányokkal folytat szexuális aktust egy adriai luxushajón. A sajtó gyorsan kiderítette, hogy feltűnően sok tisztázatlan eredetű pénz forog Borkai Zsolt polgármester környezetében.

A most 24 éves Borkai Ádám 2015 óta az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezetője havi egymillió forintért úgy, hogy a cég 2016 és 2018 között semmilyen forgalmat nem produkált. A tulajdonos pont annyi pénzt tesz a cégbe, hogy Borkai Ádám fizetésére (eddig jóval több mint 40 milliót vett fel) legyen fedezet. 

A vállalkozás Rákosfalvy Zoltán ügyvéd győri címére van bejegyezve. Ő az adriai szexparti másik szereplője a polgármester mellett. Az ingatlan 100 százalékban az övé. A kft. tulajdonosa az a luxemburgi Akonia S.A., amelynek magyarországi meghatalmazottja pont Rákosfalvy. 

Forrás: www.444.hu, www.valaszonline.hu

https://www.valaszonline.hu/2019/10/08/rakosfalvy-zoltan-borkai-zsolt-akonia/

https://444.hu/2019/10/08/borkai-gyerekeinek-ceges-kapcsolatai-az-adriai-hajokazas-resztvevoi?fbclid=IwAR0h0nkpsdJwCegOR4970sypQesgUwkiLeGrpUzDaPpNRlnUbhTLnAA0Eac

Hogyan szervezzünk csoportot? – Képzés a Közélet Iskolájában
Budapest 2019. október 19–20.
További információk: www.kozeletiskolaja.hu
Jelentkezés: kozeletiskolaja@gmail.com

Nem a migránsok verik és erőszakolják a magyar nőket

Magyarországon több mint 223 ezer nő él olyan kapcsolatban, amelyben partnere fizikailag vagy szexuálisan bántalmazza – mutat rá közös közleményében három nőjogi szervezet, a NANE, a PATENT és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. Ezen segíthetne elméletben az úgynevezett távoltartásról szóló, idén tízéves törvény, amely a szakértők szerint egyáltalán nem alkalmas arra, hogy hatékony, szakszerű védelmet nyújtson az áldozatok számára. A nőszervezetek már évek óta hangoztatják azt, hogy a távoltartás 72 órás, illetve 60 napos maximális ideje nagyon kevés, azaz nem alkalmas arra, hogy egy akár évek óta bántalmazó férfival együtt élő nő összeszedje magát, tájékozódjon a jogi lehetőségeiről és eljárásokat kezdeményezzen.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/elet/20191001_Tobb_mint_220_ezer_not_bantalmaz_ma_a_partnere_Magyarorszagon

Mostantól az ország ötöde Mészáros Lőrincnek fizet az áramért

Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global Nyrt. megvásárolja az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t – jelentette az E.ON Hungária. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gázszerelőből lett felcsúti multimilliárdoshoz az ország ötödéből fog befolyni a villanyrezsi. Mészáros vállalata mintegy 400 településen, több mint 760 ezer otthonban és munkahelyen látja majd el az ügyfeleket.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/kkv/20191004_Meszaros_Lorinchez_fog_befolyni_a_villanyrezsi_az_orszag_otodebol

Az előre tervezettnek több mint a dupláját költötte az állam sportra

Beterjesztette a kormány az Országgyűlés elé a 2018-as költségvetés zárszámadását, amiből kiderül: a kabinet az elmúlt évben a tervezettnek jóval több, mint a kétszeresét költötte sportra. Bár a kormány eredetileg is 128 milliárd forint bevételről mondott volna le a sportszervezetek javára, ez az összeg az év közbeni módosításoknak köszönhetően 320 milliárdra ugrott. A rendkívüli és az országvédelmi tartalékból 170 milliárdot költött el a kormány, jobbára se nem rendkívüli, se nem országvédelmi célokra.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20191001_allamhaztartas_koltsegvetes_2019_felev

A társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a gyerekek felét

Többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete – derül ki a Gyerekesély Közhasznú Egyesület kutatásából, amelyben a 2014–2017 közötti években vizsgálták a gyerekek körülményeit.

A társadalom legrosszabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka a bevételei több mint felét állami juttatásokból, segélyszerű ellátásokból kapja, és 2017-ben az egy főre jutó nettó jövedelem náluk nem érte el a 32 ezer forintot sem.

A mélyszegénységben élők aránya 3 százalékkal nőtt, míg a csak nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya 18,5 százalék volt, ami az uniós átlag duplája.

Bármilyen rémisztően hangzik, a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is kifejezetten drasztikusan nőtt: 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3052399_nyomor-es-kirekesztes-a-tarsadalom-legszegenyebb-30-szazaleka-neveli-a-magyar-gyerekek-tobb-mint-a-felet 

Nem a kormány, hanem az Unió csökkentheti a magyar áfát

Kevesen tudják, hogy Európában Magyarországon a legmagasabb az áfa. Amikor egy hajléktalan vesz két kiflit 100 forintért, akkor abból 27 forintot az államnak adózik. Most esély látszik ennek csökkentésére.

Az Európai Parlament 25 százalékban maximálná a tagállamokban az általános forgalmi adó kulcsát.

Ha az Európai Tanács is elfogadja ezt – ők hozzák meg a végső döntést a kérdésben –, az elég negatívan érintené a magyar kormányt, ugyanis évek óta az egyik legstabilabb bevételi forrása a 27 százalékos áfából származik – ami a legmagasabb Európában. A 15 és 25 százalékos érték közé rögzítendő általános kulcson túl a javaslat szerint minden tagállamnak lehetősége lesz két kedvezményes kulcs és egy 0 és 5 százalék közötti kulcs alkalmazására is.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20181003_Dontott_az_Europai_Parlament_csokkenhet_az_afa_Magyarorszagon

 

vissza a tetejére

115. szám (III. évfolyam/39.) | 2019. október 2.

Szegénységben élnek a nyugdíjasaink

Nemrégiben 18 európai országban vizsgálták meg, hogy milyen a 65 évnél idősebbek életminősége, mekkora a szegénységi arány az idősek között, milyen az idősek és a fiatalok kapcsolata, mekkorák a nyugdíjak, illetve milyen szociális háló segíti a nyugdíjasokat. Nos, ezen a listán Magyarország a legutolsó helyen végzett.

Egy-egy ország maximum 100 pontot gyűjthetett össze. A lista élére Norvégia került, 65 ponttal, majd Svédország következik. A régiónkból Ausztria 43, Szlovénia 33, Észtország és Lengyelország 31 pontot ért el. Utóbbi kettőnél gyengébb pontszámot csak Magyarország kapott, a 100-as skálán 23-at.

De hasonlóan lesújtó képet kapunk, ha a nyugdíjak összegét vizsgáljuk. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján Farkas András nyugdíjszakértő összeszedte, hogy ki mennyi nyugdíjat kapott 2018-ban.

A statisztika az öregségi nyugdíjasokról szól, akik főellátásként kapják a nyugdíjukat. Az átlagnyugdíj értéke jelenleg mindössze 135 ezer forint! Miközben folyamatosan emelkednek a bérek és a kötelező minimálbér is.

A 28 500 és 49 999 forint közötti sávba 28 981 ember tartozik.

50 és 99 999 forint között 532 803 fő, 100 és 149 999 között 809 879 fő, 150 és 199 999 között 373 958 fő kap ellátást.

A nyugdíjas-társadalom hatalmas többségének, 87 százalékának a nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer Ft közötti sávba esik.

200 és 300 ezer forint közötti ellátást kap 220 301 ember.

A legmagasabb, 300 ezer feletti sávban 38 165 ember van. Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió forint fölötti nyugdíjat kapnak. 

Nem véletlen hát e számok alapján, hogy hatalmas tömegek számára a megélhetéshez nyugdíjasként is munkát kell vállalniuk.

Magyarországon évről évre egyre több 65 évesnél idősebb honfitársunk dolgozik. A növekedés üteme ráadásul radikális, hiszen míg 2016-ben 42 ezer idős ember dolgozott, addig 2018-ra a számuk már 59 ezerre emelkedett.

Forrás: www.hvg.hu, www.napi.hu, www.portfolio.hu

Az európai sor végén kullog a magyar minimálbér

Bár a kormány szeret azzal dicsekedni, hogy milyen gyorsan nőnek a bérek és a minimálbér, ez európai viszonylatból nézve nincs így. Messze elmaradtunk már Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától. Már csak Románia, Bulgária és Lettország van mögöttünk.

Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Kordás László elnök ezért kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják: jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már az idén is. Így jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének.

A kormány szándékosan alulbecsülte a várható béremelkedés mértékét. Kordás szerint a bérek reálértéke 1 százalékkal elmarad a tíz évvel ezelőttihez képest, amit nemhogy bérrobbanásnak, de még egy pukkanásnak sem lehet nevezni. 

Az sem mindegy, mennyit vonnak el adó formájában a minimálbérből. Magyarországon 34 százalékot tesznek ki a különféle adók és járulékok. A lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3050474_a-sor-vegen-kullogunk–ujratargyalnak-a-minimalbert

Tovább durvul a kampány

Illegálisan lehallgatott beszélgetések közzététele, titokban felvett erotikus videóval történő zsarolás, emberi ürülékkel bemázolt ellenzéki célpontok, sajtótájékoztatót megzavaró álarcos emberek, akik letakart rendszámú motorcsónakon közlekednek és hazaárulózó kórus egy fideszes választási nagygyűlésen. Egyre durvább eszközöket vet be a kormánypárt az ellenzékkel szemben.

Felismerték és azonosították a Párbeszéd párt elnökségi tagjai azt a titokban rögzített hangfelvételt, amely a napokban szivárgott ki Karácsony Gergelyről, az ellenzék közös főpolgármester-jelöltjéről. A beszélgetések kivétel nélkül a Képviselői Irodaházban zajlottak, amely egyébként kiemelt nemzetbiztonsági védelem alatt áll.

A hétvégén ürülékkel kenték össze az ellenzék Budapest I. kerületi kampányközpontjának üvegét.

Karácsony Gergely összellenzéki főpolgármester-jelölt egy dunai hajón beszélt a programjáról, amikor megzavarták a rendezvényét. A provokálók kapucnival fedték el az arcukat, illetve a csónak lajstromszámát is eltakarták, ami jogszabályellenes. 

Wittinghoff Tamás budaörsi polgármestert egy róla készült erotikus videóval próbálták megzsarolni, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Miután ezt megtagadta, törvénytelen módon nyilvánosságra hozták a felvételt, amelynek internetes elérhetőségét szórólapokon tudatták a budaörsiekkel.

Hende Csaba, Szombathely fideszes országgyűlési képviselője egy gyűlésen beszélt az ellenzéki pártok polgármesterjelöltjéről, Nemény Andrásról, akinek a képét úgy vetítették ki, hogy mellette terroristák körözési fotói voltak láthatók. Majd Hende arra biztatta a közönséget, hogy kórusban üvöltsék: hazaáruló.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Menekülnének a fiatal tudósok Magyarországról

Alig van olyan fiatal kutató, aki ne külföldön képzelné el a jövőjét – derül ki a Tóth István János korrupciókutató vezetésével készített felmérésből, amit a HVG idézett. Sőt, a kutatók közel 80 százaléka munkahelyet is akart váltani, miután értesült a Tudományos Akadémia átszervezéséről. Az MTA-nak tavaly összesen 54 perce volt véleményezni azt a javaslatot, miszerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá vonják az akadémiai kutatóközpontok támogatásának jelentős részét.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190926_Alig_van_olyan_fiatal_kutato_aki_ne_kulfoldon_kepzelne_el_a_jovojet

A klímakatasztrófa sem állítja meg a hazai erdőirtást

Az elmúlt 10 évben a tizedére esett vissza az erdőtelepítések száma Magyarországon. Ezzel szemben Áder János ENSZ-klímacsúcson tett kijelentése és a Földművelésügyi Minisztérium vállalása szerint hazánkban az erdőterületet 30 százalékkal fogjuk növelni a következő harminc évben. Erre sokan mondják azt: hisszük, ha látjuk.

És az aggályok nem alaptalanok, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal számai világosan mutatják, hogy a második és harmadik Orbán-kormány alatt az országos fatelepítések majdnem a tizedükre estek vissza, az erdőfelújítás pedig mintegy 50 százalékkal csökkent.

Noha Magyarország három éve hirdette meg az úgynevezett Nemzeti Erdőstratégia 2016–2030 programot, amely a klímaváltozás kezelése és az arra való felkészülés jegyében megvédeni és lehetőségek szerint növelni szeretné az ország fával borított területeit. A kormány céljainak eléréséhez átlagosan több mint 20 ezer hektár új fát kellene telepítenünk évente.

De vajon mire lenne elég, ha elérnénk ezt a nem túl reális számot? Sajnos nem sokra, hiszen hazánk így is Európa egyik sereghajtója a területarányos erdősültség alapján (20,9 százalék), és az említett cél elérésével is az maradna. Bár ennek földrajzi és mezőgazdasági okai is vannak, látni kell, hogy még az olyan „kopár” országok is előttünk járnak, mint a 28 százalékos Görögország, Finnország pedig 72 százalékos.

Forrás: www.atlatszo.hu

https://vastagbor.atlatszo.hu/2019/09/26/az-elmult-10-evben-a-tizedere-esett-vissza-az-erdotelepitesek-szama-magyarorszagon/

 

vissza a tetejére

114. szám (III. évfolyam/38.) | 2019. szeptember 25.

Az orvosoknak már elegük van a kormányból

Kifütyülték, kitapsolták, és piros lapot mutattak a kormány képviselőinek a Magyar Orvosi Kamara nagygyűlésén. Már nem hisznek a propagandaszövegeknek, valódi megoldásokat követelnek, hiszen ők tényleg tisztában vannak az egészségügy tragikus helyzetével.

Érezhetően feszült hangulatú nagygyűlést tartott a Magyar Orvosi Kamara, amit „Elhalt ígéretek nyomában” címmel hirdettek meg.

A tehetetlenség, a kihasználtság, a hivatástudatunkkal való visszaélés kihasználása elleni segélykiáltás a mai rendezvény – fogalmazott bevezetőjében a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István.

A rendezvényre nagyjából 200 orvos ment el, akik meglehetősen rideg fogadtatásban részesítették az egészségügyért felelős államtitkárt. Horváth Ildikó elcsukló hangon mesélt személyes történeteket, de a jelen lévő orvosok között egyre inkább érzékelhető volt a türelmetlenség, majd amikor az emberközpontú egészségügyről kezdett beszélni, a hallgatóság a nemtetszést kifejező és a szavazáskor nemet jelentő piros lapot mutatott fel. Előadásának több pontján ki is fütyülték a politikust. Amikor az európai uniós fejlesztési programokról is szeretett volna beszélni, az orvosok leszavazták, hogy megmutassa az erről szóló adatokat.

Kíméletlen fogadtatásban részesült a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is. Szalay-Bobrovniczky Vince az Orbán-kormányok döntéseit citálva emlegette fel a béremelést. A jelen lévő orvosok túlnyomó többsége lengette a piros lapot.

Amikor pedig a költségvetés egészségügyet érintő számairól kezdett beszélni, többen kinevették. Szalay-Bobrovniczky időt kért a további béremelésekről szóló döntésekhez és ahhoz is, hogy rendezzék a nyugdíjas egészségügyi dolgozók visszafoglalkoztatását, valamint a paraszolvencia kérdését. Nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni – mondta utóbbiról a sokszor említett érvet a politikus. Óriási felhördülés fogadta a szavait, ki is fütyülték.

Az orvosok követelései között szerepel az egységesen kötelező 900 ezer forintos kezdő szakorvosi minimális alapbér a közfinanszírozott ellátásban dolgozóknak, a munkaviszony típusától függetlenül, 2022. január 1-től. Ha ez megtörténik, akkor a hálapénzrendszer eltörlése. A nyugdíjasok diszkriminációjának megszüntetése, visszafoglalkoztatásuk megkönnyítése. A kormány döntse el, hogy orvosokkal vagy orvosi végzettséggel nem rendelkezőkkel akarja-e a magyarokat gyógyíttatni, pusztán takarékosságból. Ellenőrizzék az egészségügyben a szakmai minimumfeltételek meglétét, mert a jelenlegi állapot a betegbiztonság súlyos megsértése.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/belfold/2019/09/21/allamtitkar-kifutyules-nagygyules-mok/

Mi költjük a legtöbb pénzt Európában sportra

Az Európai Unió tagországai közül az összes állami kiadást tekintve, 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb a sportra és a rekreációra szánt kormányzati ráfordítás aránya. Feltehetően ez csak növekedett azóta.

Az Eurostat 2017-es adatait rögzítő jelentése szerint Magyarország valamennyi kormányzati kiadása között 2,5 százalékot fordított sportra és rekreációra. Magyarországot Észtország követi 1,4 százalékkal, majd Luxemburg 1,2 százalékkal.

Az uniós átlag 0,7 százalék, amelyet Belgium, Dánia, Görögország, Portugália és Szlovénia ért el. Írország, Málta, Szlovákia és az Egyesült Királyság állami kiadásai között egyaránt 0,4 százalékot tett ki a sportra és rekreációra szánt összeg. Nem éri el az uniós átlagot Németország, Ausztria és Olaszország mellett Litvánia és Bulgária. A sor végén Horvátország található 0,2 százalékkal.

Egy másik vizsgálatból az is kiderült, hogy ez a pénz egyáltalán nem tömegsportra megy. A magyaroknak kevesebb, mint a fele, 49,8 százaléka sportol valamit a szabadidejében. Ezzel hátulról a harmadikak vagyunk a tagállamok sorában, hajszálnyira lemaradva Ciprustól, ahol 49,6 százalék a testmozgással nem foglalkozók aránya. És akkor a népesség egészségi állapotáról még nem is beszéltünk.

Forrás: www.hvg.hu www.qubit.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190923_sport_rekreacio_tamogatas_magyarorszag_eu

https://qubit.hu/2019/09/23/aranyaiban-a-magyar-allam-kolti-a-legtobbet-sportra-az-eu-ban

Újabb történelmi mélyponton a forint

Az euróval szemben újabb történelmi mélypontra gyengült a forint szeptember 24-én: egy euró 335,9 forint is volt délelőtt. Ellenzéki politikusok szerint a forint gyengítése jó a kormánynak, de nagyon rossz a magyar családoknak.

A svájci frankkal és a dollárral szemben is gyengült a forint. A svájci frank árfolyama a 305,26 forintról 308,20 forintra, a dollár árfolyama 302,64 forintról 304,99 forintra emelkedett.

A forint árfolyama a kormányon belül is feszültséget keltett, a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök is nyilvánosan összekülönböztek, többek között emiatt: Varga Mihály a stabil árfolyam fontosságáról beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen. Matolcsy szerint ehhez nincs köze a pénzügyminiszternek.

A gyenge forint a kormány érdeke, de nagyon rossz a magyar családoknak – jelentette ki Szakács László, az MSZP politikusa, aki elmagyarázta, hogy például az uniós átutalásokon az államnak tetemes forinthaszna van. Ezzel szemben, amit megkeresnek 8 órai munkával vagy éppen még többel az emberek, azért egyre kevesebbet tudnak vásárolni a boltban. Ha így gyengítik a forintot, nem lesz elegendő a korábban megállapodott 8%-os minimálbér-emelés sem – fogalmazott. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évben 11,5%-kal nőtt a sertés, 30%-kal a burgonya, 10%-kal a liszt, 11%-kal a péksütemények és 23%-kal a friss zöldségek ára.

Forrás: www.24.hu, MTI

https://24.hu/belfold/2019/09/23/forint-335-euro/

A Jófogáson árulják a választási rezsiutalványokat

Úgy tűnik, sokan akár olcsóbban is szabadulnának a rezsiutalványoktól, amelyeket csak rendkívül körülményesen lehet felhasználni.

A kormány az önkormányzati választások előtt a nyugdíjasokat 9000 forintos utalvánnyal próbálja a helyes nevek mellé tett x-ek felé terelni. A rezsiutalványokat három darab 3 ezer forintos címletben kapták meg a jogosultak, postai úton.

A rezsiutalványokat földgáz- és villamosenergia-szolgáltatás kifizetéséhez lehet felhasználni, készpénzre nem válthatók.

Az ügyintézés csak azoknak lesz – aránylag – egyszerű, akik egyébként is postai csekken szokták befizetni a számlájukat. Ha valaki nem csekken fizeti a számláit, akkor sokkal nehezebb dolga lesz. Ez esetben ugyanis a szolgáltató ügyfélszolgálatán (mind a háromnál, egyesével) kell majd átadnia a rezsiutalványokat, melyeknek értékét a szolgáltató az átadást követő 15 napon belül jóváírja a fogyasztó folyószámláján.

Ez elég macerásnak tűnik, valószínűleg ezért éri meg attól megszabadulni némileg kisebb összegért is. Van, aki 5 ezerért árulja a Jófogás internetes apróhirdetési oldalon az utalványait.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/kkv/20190915_Mar_a_Jofogason_aruljak_a_valasztasi_rezsiutalvanyokat

Félmillió magyar családot érinthet a kötelező kazáncsere

A pár éve hatályba lépett kazáncsere-rendelet értelmében kizárólag hivatalos minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel. A kivitelezés, az engedélyezés költsége viszont ebben az esetben akár milliós tétel is lehet. 

Már most jellemző, hogy csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel. Sőt, a roham miatt áremelkedésre számíthatnak a családok: kiszállási díjtól függően 20–30 ezer forint közötti összegre is felkúszhat egy általános ellenőrzés.

De az igazi hidegzuhany sokaknál csak a szerelő megérkezése után jön. Ha ugyanis már menthetetlen az évtizedekkel ezelőtt beszerelt készülék, hosszadalmas és méregdrága procedúra veszi kezdetét. Azon túl, hogy új készüléket kell venni, az új előírások szerint ez kizárólag kondenzációs kazán lehet. Ez a kormányrendelet 2018. szeptember 26-tól már minden lakóingatlanra vonatkozik.

Szigorúan vizsgálják a kéményeket is. Szakemberek szerint egy 40 lakásos társasháznál a kéményfelújítás költsége 200-300 ezer forintos tétel, háztartásonként. Viszont, ha valaki önálló kéményen van, akkor a költségek sem oszlanak meg. Egy legolcsóbb új készülék is 250-300 ezer forint, a kémény átalakításának alapdíja 50-60 ezer forint, utána folyóméterenként 10-20 ezer forint. A végösszeg könnyen elérheti az egymillió forintot is.

Forrás: www.penzcentrum.hu

https://www.penzcentrum.hu/otthon/felmillio-magyar-csaladnak-johet-a-kotelezo-kazancsere-millios-is-lehet-a-szereles.1082959.html

vissza a tetejére

113. szám (III. évfolyam/37.) | 2019. szeptember 18.

Kampány, piszkos eszközökkel

A szokásosnál durvábban zajlik az önkormányzati választási kampány, mióta kiderült, hogy az ellenzéknek sok nagyvárosban sikerült esélyes, közös polgármester és képviselő jelölteket állítani. Se szeri se száma országszerte azoknak a trükköknek, amelyeket bevet a kormányzó párt ellenfeleivel szemben.

A legkeményebb beavatkozás a választásokba az, hogy számtalan kormányzati megszólaló nyíltan azzal fenyegeti a településeket, beleértve Orbán Viktort is: ha az ellenzék győz, akkor elapadnak a források. Ez természetesen súlyosan törvénysértő. A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet jogászai szerint a kormánynak választójogi és alkotmányossági okokból is semlegesnek kell lennie az önkormányzati választásokon. Ezzel kapcsolatban választási kifogást nyújtott be az ellenzék budapesti főpolgármester jelöltje, Karácsony Gergely a Fővárosi Választási Bizottságnak.

A kampány durvulását mutatta az is, hogy Tarlós István jelenlegi főpolgármester egy megafonnal a kezében „ordította le” azt az ellenzéki képviselőt, Tordai Bencét, aki egy levelet akart átadni neki. Ebben arra szólítják fel Tarlóst már többedszer, hogy legyen bátorsága nyilvános vitára kiállni a közös ellenzéki jelölttel.

Előző lapszámunkban írtunk azokról a manipulált közvélemény-kutatásokról, amelyekben kérdéseknek álcázott hamis vádakkal illetik az ellenzéki jelölteket.

Miskolcon ismeretlenek olyan szórólapokat terjesztenek, amelyeken az összes ellenzéki párt támogatását élvező jelöltet úgy ábrázolják, mintha kizárólag Gyurcsány Ferenc embere lenne.

Országszerte alkalmazzák azt a módszert is, hogy az ellenzéket engedély nélküli plakátolással vádolják meg. Az új szabályozás szerint ugyanis lámpaoszlopokra csak a tulajdonos engedélyével lehet elhelyezni plakátokat. Ezt az engedélyt pedig a Fidesz jó eséllyel megkapja, az ellenzék viszont nem. Olyan is van, hogy az ellenzéki pártokkal drága pénzen megvetetik az oszlopokra felszerelhető plakáthelyeket, míg a Fidesz ingyenesen rakja ki a saját plakátjait.

De az egyik legdurvább eset Budapest 8. kerületében, Józsefvárosban történt. A Magyar Nemzet című kormánylap egy fénykép alapján választási csalással vádolta meg az ellenzéki jelöltet. A képen emberek ülnek számítógépek előtt és valamit írnak. A lap szerint „egyértelmű”, hogy illegálisan rögzítik a választók adatait. A rendőrség ennek a képnek az alapján, mindenféle egyéb bizonyíték nélkül lerohanta az ellenzéki kampányközpontot és számítógépeket foglaltak le. Megfigyelők példátlannak tartják az esetet, hiszen még soha nem fordult elő, hogy a rendőrség beavatkozott volna a választási kampányba.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Botrányosan sokat késnek a MÁV vonatai

Az Üllő–Nyugati pályaudvar szakaszon tavaly 428 utazásból mindössze 107-szer indult és 16-szor érkezett a menetrend szerinti időben a vonat. Csak a késések miatt több mint 7 munkanapnyi idő esett ki annak az életéből, aki ezen a vonalon utazott.

„A munka- és a lakhelyem között vasúttal járok nap mint nap. 2018 tavaszán valami elszakadt bennem a MÁV minősíthetetlen szolgáltatásával kapcsolatban. Ezért egy éven keresztül feljegyeztem az induláskori és az érkezéskori késés időtartamát” – írta Balogh Roland okleveles közlekedésmérnök az Elegem van a MÁV-ból! Facebook-csoportban.

A 428 utazásból alig 107 alkalommal esett meg, hogy idejében indult (25%), és összesen 16 utazás volt, amikor idejében érkezett (3,7%) a szerelvény. Mindössze kilenc olyan eset volt, amikor nem késett sem induláskor, sem érkezéskor (2,1%).

Balogh úr valamivel több, mint negyedmillió forintot fizetett ki a vasúttársaságnak a szolgáltatásért, ami feleslegesen elvett az életéből 56,96 órát. „Ezt az időt csak hasznosabban tölthettem volna el, dolgozhattam volna, családommal lehettem volna, pihenhettem volna” – írja.

A Közlekedő Tömeg Egyesület most az időpontválasztással tényleg újat tudott mutatni. Az egyesület ugyanis tüntetést jelentett be a MÁV ellen szeptember 26-ra. Már a meghívó szövege is keserű tréfa: „Az esemény 17 órára van meghirdetve a Facebookon, de a MÁV iránti szolidaritásból 1 órás késéssel, azaz 18:00-kor fog kezdődni.”

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/elet/20190827_Egy_mernok_egy_even_at_rogzitette_mennyit_kesik_a_vonata_brutalis_idejet_rabolta_el_a_MAV

Munkabeszüntetésre készül a szociális szféra

Októberben ismét sztrájkolnak a szociális ágazat dolgozói. A megalázó bérek mellett a méltatlan munkakörülmények is növelik az elégedetlenséget.

A szakszervezetek szerint a dolgozók sokszor erőszak veszélyének vannak kitéve. Ezen kívül plusz öt nap szabadságért és rendszeres szupervízióért is harcolnak.

Az EMMI a korábbi tárgyalások során két ajánlatot fogalmazott meg: az ágazati kollektív szerződés jogi hátterének megteremtését, és azt, hogy az új bértáblát beterjesztik a kormány elé. Egy nyár eleji tárgyaláson ennek ellenére kimondták, hogy a szakszervezetek ne is keressék a jövő évi költségvetésben az ígéreteket.

Mivel a 12 pontos követelésekből semmit sem teljesített a kormány, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) újabb sztrájkot tűzött ki október 10-ére, noha kezdeményezi a kormánnyal való tárgyalás folytatását is.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/09/13/oktoberben-sztrajkolnak-a-szocialis-agazat-dolgozoi/

A lájk is tilos Szekszárdon

Újabb diáknak kellett elhagynia a Szekszárdi Garay János Gimnáziumot. A tanulót – aki a diákönkormányzat elnöke is volt egyben – az iskola igazgatónője egy facebokos lájk miatt vonta felelősségre.

Egyébként arról az iskoláról van szó, ahol az intézmény vezetője korábban hadjáratot indított egy másik diák ellen egy vicces politikai videó miatt.

Ezúttal egy harmadikos diák egy olyan cikket lájkolt, amiben az iskolát érte kritika. Az igazgatónő, Heilmann Józsefné szeptember 6-án pénteken az osztályfőnökkel üzent a lájkolónak és az egész osztálynak, hogy a továbbiakban a közösségi médiában senki ne osszon meg, és ne véleményezzen pozitívan olyan bejegyzéseket, amik az intézmény hírnevét csorbíthatják.

Amikor a tanulót felelősségre akarták vonni, közölte: „Nem kérek elnézést, inkább elmondom a véleményemet.” Véleménye pedig az volt, hogy ő az iskolán kívül azt lájkol, amit akar.

Az ügy természetesen nem csak egy lájkról szól. Már az említett videóból is politikai kérdés kerekedett a városban.

A most felelősségre vont diák úgy érzi: az igazgatónő azzal vádolja, hogy ellenzéki megbízást teljesít. Szerinte azért kérte tőle az intézmény vezetője, hogy az önkormányzati választásig ne mondjon le posztjáról, mert attól tart, az újabb botrány az október 13-ai voksolás kimenetelét is befolyásolhatja. A diák ennek ellenére szüleivel egyeztetve távozott az iskolából.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/09/11/a-hitleres-video-utan-most-mar-egy-rossz-helyre-ment-lajk-is-eleg-volt-ahhoz-hogy-kitorjon-a-botrany-a-szekszardi-garay-gimiben

Szegénységben élnek az egyszülős családok

Évek óta fokozódó elszegényedés jellemzi az egyszülős családokat, ez furcsa tény annak a kormánynak a regnálása idején, amelynek elsődleges célja a gyerekszám növelése és a demográfiai helyzet javítása. 

A gyerekek 31 százaléka olyan családban él, ahol nincs jelen mindkét vér szerinti szülő. Ezzel Európa élmezőnyéhez tartozunk, egy felmérés szerint a hetedikek vagyunk, az első Lettország 40 százalékkal. Itthon jellemzően az apa hiányzik. Az egyszülős családok szegénységi kockázata nagy, és a helyzetük cseppet sem javult. Kimondható, hogy

Miközben a három vagy több gyermekes családok szegénységi rátáját az utóbbi másfél évtizedben sikerült csökkenteni, addig ez az egyszülős családok esetében nem történt meg.

2017-ben Magyarországon a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő, foglalkoztatottak 6%-a élt a szegénységi küszöb alatt, míg a gyermeket egyedül nevelőknek 24%-a. 

Nem segítenek a juttatások sem. A családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedik, az egyszülős családok csak ezer forinttal kapnak többet.

Becslések szerint a gyerekek negyede élhet úgy az anyjával, hogy az apa nem fizet gyerektartást, holott az apa lakhelye ismert. Ehhez képest nagyon kevesen kapnak állami segítséget: a gyámhivatal csak akkor előlegezi meg a gyerektartást (és utal maximum 14.500 forintot), ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 57 ezer forintot.

Forrás: www.hvg.hu

http://hvg.hu/itthon/20190917_egyszulos_csalad_szegenyseg_gyerektartas_munkaeropiac

vissza a tetejére

112. szám (III. évfolyam/36.) | 2019. szeptember 11.

Erősebb az ellenzék a nagyvárosokban, mint a Fidesz

Budapesten és a megyei jogú városokban jobban áll az ellenzék, mint a Fidesz – derült ki a Závecz Research (ZRI) kutatóintézet által augusztusban végzett pártpreferencia-felmérésből.

Az elemzés szerint a Fidesz támogatottsága az uniós választások óta egy szűk határon belül hullámzott, később pedig 32-ről 34 százalékra emelkedett a teljes népesség körében. A legerősebb ellenzéki párt továbbra is a Demokratikus Koalíció (DK). Őket júliusban még 10 százalék támogatta, azóta viszont egy százalékkal visszaestek – mutatott rá a ZRI vizsgálata. A kutatók hozzátették, hogy a Jobbik tábora egy hónap alatt hatról hét százalékra, a Magyar Szocialista Párté (MSZP) pedig ötről hatra növekedett, míg a Momentum öt százalékon stagnált. Nem változott az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága sem – ők mind két százalékon állnak. A Závecz Research felmérése szerint a pártnélküliek aránya az elmúlt egy hónapban kisebb lett, 34-ről 30 százalékra zsugorodott.

A kutatás az országos arányok mellett településtípusra lebontva is vizsgálta a pártpreferenciákat. E szerint a nem budapesti és nem megyei jogú városokban élők között a Fidesznek az országosnál nagyobb az előnye. Ezeken a helyeken ugyanis közel 38 százalék szavazna a kormánypártra.

Nem úgy a megyei jogú városokban, ahol a felmérés szerint egyre élesebb a verseny a kormányoldal és az ellenzék között. A Fidesz ebben a kategóriában érzékelhetően kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint országosan. Népszerűségüket mindössze 30 százalékra becsülik, míg az ellenzéki pártokat együtt mintegy 35 százalékra. Frakciókra lebontva ez azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció 10, a Jobbik 9, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd pedig 8 százalékon állnak. Hasonló a helyzet Budapesten is, ahol az összesített adatok alapján a Fidesz támogatottsága 34, az ellenzék együttesen pedig 37 százalékot szerezhet.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/08/15/zavecz_budapesten_es_a_megyei_jogu_varosokban_erosebb_az_ellenzek_mint_a_fidesz/

Közvélemény-kutatásnak álcázott kampány

Annyira szomorú, hogy van olyan politikai erő, amelyik mindig csalással akar nyerni. Most éppen azokban a városokban, ahol esélyes az ellenzék az önkormányzati választáson, ál-közvéleménykutatókat alkalmaznak. Ezek tömegesen hívogatják a választókat, és kérdésnek álcázott hazugságokat terjesztenek az ellenzéki polgármesterjelöltekről.

Korábban Amygdala néven jelentkeztek be a „közvélemény-kutatók”, újabban a tiszteletet ébresztő Magyar Társadalomkutató Intézet néven mutatkoznak be.

„Ön inkább támogatja vagy inkább nem támogatja, hogy Balatonalmádiba migránsokat telepítsenek?”

Pécsen azt kérdezték, hogy: „Akkor is szavazna-e Péterffy Attilára, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el?”

A fővárosi jelöltet, Karácsony Gergelyt azzal próbálják lejáratni, hogy „Emelné az üzemanyagárakat és bevándorlóknak ajánlaná fel az üresen álló budapesti lakásokat”.

De szorgalmasan hívogatják a választókat Budaörsön, Keszthelyen és Gödöllőn is.

Gémesi György gödöllői polgármester szerint „annyi pénze csak egyetlen politikai erőnek van, hogy kifizesse ezeket a nagyon költséges, többmilliós kutatásokat, melyek a kérdéseikkel is orientálják, mint láttuk, a szavazókat”.

A Fidesz tagadja a vádakat.

Mindenesetre ez a módszer erősen megkérdőjelezi a választási verseny tisztaságát. Ráadásul lejáratja a valódi közvélemény-kutatókat is.

Forrás: wwww.444.hu

https://444.hu/2019/09/10/mar-uj-neven-hivogatja-a-valasztokat-a-remhireket-terjeszto-kozvelemeny-kutato?fbclid=IwAR1OdiJtBZuQl6XqWYa6kZN5YQarMZc5MmGuMkH8rMsB-MMgqiXjHO2zXTg

Kelet-európai mozgalmak – Filmklub a Közélet Iskolája szervezésében

Verespatak, egy falu a szakadék szélén – dokumentumfilm és beszélgetés. Szeptember 18. 18:00, Auróra közösségi ház

Iszonyatosan bonyolult a rezsiutalványok beváltása

Noha a Nemzeti Közművek Zrt. állítja, felkészültek a nyugdíjasok rezsiutalványainak fogadására, sokak szerint nem egyszerű kiigazodni a felhasználás feltételein. A kormány az önkormányzati választási kampányra időzítve minden idősnek 9 ezer forintos juttatással „kedveskedik”.

Nyugdíjas legyen a talpán, aki megfejti a rezsirejtvényt. A Nemzeti Közművek Zrt. azt javasolja, hogy amennyiben a csekkünk kevesebb, mint a felhasználni kívánt 3, 6 vagy 9 ezer forintos kedvezmény, akkor igényeljünk új 3, 6 vagy 9 ezer forintos csekket és azt fizessük be a rezsiutalvánnyal. Noha ezzel túlfizetés keletkezik, azt később levonják a számlánkból.

Ha tartozásunk nagyobb az utalványnál, ne kérjünk pótcsekket, hanem fizessük be a meglévőt, részben a rezsiutalvánnyal. Aki átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy bankkártyával fizet, ebbéli szokásain ne változtasson. Ilyen esetben a tartozás Postán keresztül szintén csak egy külön igényelt csekk rezsiutalványos befizetésével csökkenthető vagy akár fizethető túl.

Rossz hír az elektronikusan fizetőknek, hogy a kedvezmény érvényesítéséhez legalább egyszer meg kell jelennünk a Postán vagy a cég ügyfélszolgálatán.

Egyébként az egész azért ilyen bonyolult, mert az utalványból nem szabad készpénzt visszaadni. Más kérdés, hogy mivel nem névre szól, az bárkinek átadható.

Azt már csak mi tesszük hozzá: nem lett volna egyszerűbb megemelni a havonta járó nyugdíj összegét 9 ezer forinttal?

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3049013_nyugdijas-legyen-a-talpan-aki-megfejti-a-rezsirejtvenyt

Sok pénzt kell visszafizetnünk az Uniónak a csalások miatt

A 2014–2018 közötti kohéziós alapok elköltését vizsgálta az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A kedden bemutatott jelentés szerint Magyarország negatív rekordot döntött, a 28 EU-tagállam közül innen kellene a legnagyobb arányú EU-s forrást visszakérni.

A 2018-as OLAF jelentés szerint a 2014–2018-as időszakból összesen 277 esetben zártak le nyomozást javaslattal, ebből 66 román és 52 magyar eset.

A pénzügyi javaslatok (ami általában visszafizetést jelent a gyakorlatban) a magyar eseteknél a támogatások 3,84 százalékára vonatkoznak, ez a legmagasabb arány az EU-ban.

A visszafizetés helyett alkalmazhatnak átcsoportosítást is, ha a tagállam kormánya úgy határoz, hogy költségvetési forrásokat tesz be az EU-s források helyett.

(A magyar kormány előszeretettel használja ezt a módszert, ha már nem tud kimenekülni a csalás vádja alól. Ez történt Orbán veje, Tiborcz István esetében is, amikor a költségvetésből, vagyis a mi pénzünkből pótolták a vitatott forrásokat, kiváltva az uniós támogatást. Ilyenkor pedig már azt lehet mondani, hogy mi közötök hozzá, ez nem uniós pénz. A szerk.)

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/az_olaf_sok_penzt_kerne_vissza_magyarorszagtol.690779.html

Magyarországon a második legmagasabb a megelőzhető halálesetek száma

A 75 év alatti halálesetek több mint fele lenne megelőzhető Magyarországon (51,7%) az EU-tagállamok közül egyedül Szlovéniában (53,5%) rosszabb a helyzet.

Ezt a képet némileg árnyalja, ha a megelőzhető és a kezelhető eseteket külön vizsgáljuk.

A 75 év alatti halálesetek közül azok aránya, melyek kezelhetők lettek volna, Romániában a legmagasabb (31,9%), a második legrosszabb Szlovákiában (30,8%) a helyzet, majd Litvániában (30,1%), Máltán (30%), Bulgáriában és Lettországban (29,7%). Magyarországon az arány 27,8 %.

A leggyakoribb okai az elkerülhető haláleseteknek a szívroham (15 százalék), a légzőszervi daganatos megbetegedések (14%), a sztrók és az alkoholhoz köthető betegségek (7-7%), illetve a végbélrák (6%).

Forrás: www.euronews.hu

https://hu.euronews.com/2019/09/06/magyarorszagon-a-masodik-legmagasabb-a-megelozheto-halalesetek-szama

 

vissza a tetejére

111. szám (III. évfolyam/35.) | 2019. szeptember 4.

Országos diáksztrájk szeptember 13-án

A köznevelési törvény módosítása ellen tüntettek a Parlament előtt diákok, szülők és pedagógusok augusztus utolsó napján. A tüntetés szervezői szeptember 13-ára országos diáksztrájkot szerveznek.

A pár hete elfogadott jogszabály csökkenti az alternatív iskolák szabadságát, állami hivatal dönt majd a magántanulói státuszról, az iskolakezdés lehetősége is veszít rugalmasságából, az iskolaigazgatók kinevezésébe pedig nem lesz beleszólása az érintett tanároknak, szülőknek és gyerekeknek.

A tüntetés szervezői a törvénymódosításon túlmenően is megfogalmaztak követeléseket. Azt szeretnék, ha az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jutna az oktatásra, mint jelenleg. A területet érintő törvények előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket. Legyen szabad tankönyvválasztás.
Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat és a felesleges adminisztrációt. Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak.

A demonstráció szervezői a tüntetés végén bejelentették: szeptember 13-ára országos diáksztrájkot szerveznek, azt kérik az iskolásoktól, hogy ne menjenek be az órákra, „mert mi így tiltakozunk”.

A tüntetés előtti napon a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) állt ki a nyilvánosság elé.

Az érdekvédelmi tömörülés vezetője kifejtette: az elmúlt tanévben a PSZ hat hónapon át küzdött a béremelésért, az óraszámok csökkentéséért, a munkaterhek mérsékléséért.
Az óraszámok csökkentése kardinális kérdés, az elmúlt időszak problémáinak alapja – mondta. Ragaszkodtak a fix heti óraszámokhoz – idézte fel. Hozzátette: reménykeltők voltak az egyeztetések, még arra is volt esély, hogy már a mostani tanévben emelkedjenek a bérek.  Kitért arra: míg a garantált bérminimum 2014 óta 72 százalékkal nőtt, addig a pedagógusok bére csak 27 százalékkal.

Mérhetetlenül elkeseredtek, amikor látták, hogy sem a jövő évi költségvetésben, sem a köznevelési törvényben nem látták viszont mindezt – jegyezte meg Szabó Zsuzsa, aki szerint ez a tanév is ugyanúgy kezdődik, mint az elmúlt évi, azaz semmi nem változott.

Ugyancsak augusztus végén jelentették be, hogy öt ellenzéki frakció közös beadványban kéri fel az Alkotmánybíróságot, semmisítse meg a köznevelési törvény júliusban elfogadott módosításait.

Forrás: www.eduline.hu, MTI 

http://eduline.hu/kozoktatas/20190831_tuntetes_a_koznevelesi_torveny_modositasa_ellen?fbclid=IwAR1sdgPk-zKHfTfxqrb1FbBNWyb7dVwm6PlG2ER4KgtAKTMiQIWnpCIeFuI

Soha nem költött még ilyen keveset az állam az egészségügyre

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – 2017-es – adatai alapján negatív rekordot döntött a kormány, 2010 óta először zuhant be a GDP (a nemzeti össztermék) 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás.

A 2017-re mért 6,9 százalékból csak 4,8 százalék jutott az államra, a többit a betegek fizették. A betegellátásban először került tíz százalék fölé a fizetős egészségügy.

Mindeközben a Magyar Államkincstár legnagyobb tartozójává lépett elő a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet, amely már 3,5 milliárd forintnyi lejárt adóssággal működik.

Második helyen az MH Egészségügyi Központ áll 3,22 milliárd forintos adósságállományal.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/26/negativ-rekordot-dontott-a-kormany-az-egeszsegugyre-ilyen-keveset-meg-nem-koltottek

Egyre öregebb autókkal járunk

Agyonhasznált, környezetszennyező és nem túl biztonságos öreg személyautók futnak az útjainkon milliószámra. Jelenleg az autópark átlagéletkora 14,6 év, azaz lassan visszasüllyedünk oda, ahol 1991-ben tartottunk, akkor 16 év volt az átlag.

A Magyarországon legnagyobb számban használt Opel Astrák átlagos kora 15,9 év, a második helyen álló Suzuki Swifteké 17,4 esztendő, míg a harmadik VW Golfoké 17,1 év.

Önti ránk a pénzt az Unió, állítólag hasít a gazdaságunk, és papíron emelkednek a fizetések – ám a magyar járműpark valamiért csak tovább öregszik. Az autóinkon nyoma sincs az állítólagosan növekvő életszínvonalnak.

Forrás. www.vezess.hu

https://www.vezess.hu/magazin/2019/08/29/a-magyarorszagon-futo-szemelyeutok-atlagos-eletkora/

Történelmi mélyponton a forint

Soha nem volt még ilyen gyenge a forint az euróhoz képest, mint augusztus végén. „A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak” – mondta Orbán Viktor 2008-ban, pedig akkor csak 274 forint volt egy euró.

Megtörtént, amitől napok óta mindenki tartott: soha nem látott mélységbe esett a forint árfolyama az euróval szemben. Augusztus 29-én délután 331,9 forintba került egy euró, ennél még sosem volt gyengébb a magyar pénz az euróval szemben. Az eddigi történelmi rekord a tavaly nyáron elért 330,8 forintos euróárfolyam volt.

Érdemes felidézni, hogy miket mondott Orbán Viktor akkor, amikor még az MSZP-s kormány idejében gyengült a forint.

„A kormány az elmúlt időszakban a forintot mesterségesen erős állapotban tartotta, ha viszont az árfolyam a reális áron, 250 és 260 forint között mozgott volna, akkor a jelenlegi 274 forintos euróárfolyam nem keltené az összeomlás érzését, és nem alakult volna ki egy rossz pszichózis.”

„A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogy ha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak.”

„Ha Magyarország az euróövezet tagja lenne, akkor a pénzügyi rendszerét nem rázná meg ennyire a válság.”

Mindezt tehát Orbán Viktor mondta. Pedig akkoriban még 21 százalékkal erősebb volt a forint, mint most.

Forrás: www.444.hu www.index.hu

https://444.hu/2018/06/28/a-miniszterelnok-csere-a-megoldasa-a-forintvalsagnak-mondta-orban-274-ft-nal-2008-ban

https://index.hu/gazdasag/2019/08/29/tortenelmi_melyponton_a_forint/

Drasztikusan nőtt a külföldi munkavállalók száma

Olyan mértékű a munkaerőhiány Magyarországon, hogy azt már csak külföldi munkavállalókkal – migránsokkal – tudják pótolni. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint tavaly a korábbinál másfélszer többen érkeztek munkavállalási szándékkal Magyarországra.

A statisztikák szerint a tartózkodási jogosultságot szerzők több mint fele, 54 százaléka érkezett munkavállalási szándékkal országunkba. Ez a 111 279 külföldiből 60 931 főt jelent.

Az előző évekhez képest egyébként drasztikusan megugrott mind a tartózkodási engedélyt szerzők, mind a munkavállalási céllal érkezők száma. 2017-ben még csak 58 923-an kaptak tartózkodási engedélyt, közülük 24 539-en érkeztek munkavállalási szándékkal.

Noha a kormányzat a hazai munkaerő mobilizálásával szeretné megoldani a helyzetet, egyre inkább rákényszerül arra, hogy Ukrajnából, Kínából, Vietnámból, Mongóliából, Indiából is befogadjon munkavállalókat.

Forrás: www.mfor.hu

https://mfor.hu/cikkek/makro/megrohamoztak-magyarorszagot-a-kulfoldi-munkavallalok.html

Bécsben nem akarnak új stadiont

Bécs városa jelezte az Osztrák Labdarúgó Szövetségnek, hogy ellenzik egy új nemzeti stadion építését a fővárosban. Bécs sportért felelős tanácsosa, Peter Hacker azt nyilatkozta, hogy a stadionépítésre szánt pénzt „inkább a tömegsportba és a gyerekeinkbe fektetjük”.

Az osztrákok jelenlegi nemzeti stadionja az egyébként Bécsben lévő, 50 ezer férőhelyes Ernst Happel, eredetileg 1931-ben épült, de azóta ötször is felújították. Legutóbb a 2008-as Európa-bajnokságra modernizálták, 40 millió euróért. 

Az osztrák szövetség azonban új nemzeti stadiont szeretne, aminek becsült költsége 300-400 millió euró. Vagyis a felső határ is cirka 128 milliárd forint, ami így is olcsóbb, mint a nálunk épülő, most épp nettó 150 milliárdnál tartó új Puskás Stadion. 

Bécs elutasítása miatt az osztrákok új helyszínt keresnek. Az egyik lehetőség a magyar határhoz egészen közel eső Parndorf (Pándorfalu). 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/28/becs-elutasitotta-egy-uj-nemzeti-stadion-epiteset-inkabb-a-tomegsportra-es-a-gyerekekre-forditjak-a-penzt?fbclid=IwAR2_uqRLA8Aq6mL0OiYbIxyofucKiARnqyUlOwCCq1ypkBQxS9Cb0AYsYvY

 

vissza a tetejére

110. szám (III. évfolyam/34.) | 2019. augusztus 28.

Ezermilliárdok folynak el észrevétlenül

Négy év alatt több ezermilliárd forintos többletbevétele keletkezett a költségvetésnek, ám ezt a pénzt gyakorlatilag nyomtalanul el is költötte a Fidesz-kormány. Mivel nincsenek átfogó reformtervek, a maradék pénzeket szinte ötletszerűen használják fel.

A 2015 és 2018 közötti négy évben a mindenkori folyó költségvetésben összesen 6527 milliárd forintos terven felüli bevétel keletkezett, amit az utolsó fillérig, sőt még a többletbevételeken túlterjeszkedve elköltött a kormány. A négy év alatt ugyanis a költségvetési törvényben engedélyezett összegnél 7702 milliárd forinttal többet költöttek el. Ennyi pénzt fordít a magyar állam három év alatt az oktatásra és öt év alatt az egészségügyre – vagyis bődületesen nagy pénzről beszélünk.

Az elmúlt években megszokottá vált, hogy amikor többlet alakul ki a büdzsében, akkor a kormány kampányszerű pénzszórásba kezd, ám mivel nincsenek előkészített reformprogramok, csak a meglévő infrastruktúrába tudja belenyomni a pluszpénzt. Így folytak el az elmúlt években ezermilliárdok presztízsberuházásokra, állami cégek, kórházak konszolidációjára, a kormánynak tetsző civil szervezetek, projektek támogatásra, holott ezt az évi 1000-1500 milliárd forintos pluszforrást ennél sokkal hasznosabban is el lehetett volna költeni az oktatásban, az egészségügyben, a szociális szférában vagy az államadósság csökkentésére.

A 2017-es zárszámadási törvény szerint a pluszpénzek egy részét különféle állami beruházások támogatására, közúthálózat-fejlesztésre, valamint az „ország védelmi képességének növelésére” költötték. Az év végi maradványt akkor is kampányszerűen szórta ki a kormány az év utolsó napjaiban. Az egyértelmű nyertesek az egyházak voltak, amelyek 88 milliárd forintot kaptak, de jutott 71 milliárd forint a kiemelt sportberuházásokra, a kultúra viszont csak 8 milliárdot, az oktatás 9 milliárdot kapott, és 3 milliárd forint jutott az önkormányzatoknak – jelezve, hogy a kormány mit tart fontosnak.

A pénzszórási őrület rekordját azonban 2016 decemberében állította fel a kormány, amikor is egyetlen hónap alatt az akkori nemzeti össztermék (GDP) 10 százalékát, 3350 milliárd forintot költötte el. Terven felül mintegy 700 milliárd forint értékben fizettek uniós támogatásokat, de további 616 milliárd forintot költöttek állami cégek feltőkésítésére, ipari parkok, a zalai önvezető tesztpálya építésére, a nyugdíjasok Erzsébet-utalványaira, az egyházak, sportszervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények támogatására.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3047456_miutan-megszerezte-es-tonkre-vagta-az-allam-az-500-milliardos-lakossagi-szemetbizniszt-most-ujabb-hulladekotletei-vannak

Így veszik meg a nyugdíjasokat

Éppen az önkormányzati választások előtt jutott eszébe a Fidesz-kormánynak, hogy 9 ezer forintos rezsiutalványt adjon a nyugdíjasoknak. Az utalványok felhasználása nehézkes, ezért sokan úgy vélik, ha már adtak, akkor jobb lett volna szabadon felhasználható módon, a havi nyugdíjhoz hozzáadni. Így persze a pénz kizárólag az államhoz megy majd vissza.

A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek kihagyásával döntött a kormány az önkormányzati választás elé időzített háromszor 3000 forintnyi rezsiutalványról.

Ráadásul a társadalmi békének sem tesz jót az utalványosztás időzítése, hiszen van olyan üzenete, hogy a nyugdíjasok szavazata megvásárolható. Ez tovább erősítheti a már most is érzékelhető nyugdíjas-ellenességet.

Ha azt nézzük, hogy a magyarországi ún. rezsicsökkentés óta 30-40 százalékkal csökkentek az árak a világpiacon, amin az állam mintegy 100 milliárd forintot nyert, akkor az egyszeri, fejenként 9 ezer forintos juttatás aprópénz. Hiszen a töredékét adja oda az állam annak, amit nyert a befagyasztott fogyasztói árak mellett a korábbinál sokkal olcsóbban beszerzett energián.

A rezsiutalványt a postán a csekkek befizetésére lehet használni, és a rendelet szerint vissza nem adnak belőle, így érdemes annyi csekket vinni, hogy az összeget teljesen fel tudják használni a kedvezményezettek. Ha nem elég az utalvány a csekkekre, akkor bankkártyáról nem, csak készpénzzel lehet kiegészíteni. Annál viszont, aki közvetlenül a gáz- vagy áramszolgáltatónál használja fel, nem baj, ha az utalvány összege több, mint a fizetendő számla – jóváírják a túlfizetést a következő számlán. 

Az érdekképviselet vezetői felvetették azt is: mi lesz azokkal, akik mozgásképtelenek vagy idősotthonban élnek, és közvetlenül nem fizetnek rezsiszámlát, de jól jönne nekik pár ezer forint? Úgy fest, ők legfeljebb úgy juthatnak hozzá a pénzhez, ha valakinek átadják a rezsiutalványt, már ha van erre lehetőségük. Akiknél távfűtés van, illetve fával vagy szénnel fűtenek, azoknak nincs gázszámlájuk, viszont az áramszámla kifizetésére fel tudják használni ők is a rezsiutalványt.

Problémás lehet még az is, hogy a postás csak egyszer viszi ki az utalványokat – ha nem veszi át a nyugdíjas, az értékutalványoknál szokásos ügymenetet követik, így a következő tíz munkanapon még a postán átvehető a küldemény, később viszont már csak a Magyar Államkincstárnál érhetők el a bónok.

Egyértelmű a vélemény, hogy sokkal olcsóbb és egyszerűbb lett volna a nyugdíjhoz hozzácsapni az összeget. Nem kellett volna utalványt nyomtatni, a postának kihordani, és a felhasználás is könnyebb lenne. 

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/fn/gazdasag/2019/08/27/rezsiutalvany-nyugdijas-posta/

Jelentősen nőtt az Unió népszerűsége Magyarországon

A júniusban készített felmérés eredményei szerint az Európai Unióba vetett bizalom utoljára 2014-ben állt ilyen magas szinten, s továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok vagy parlamentek iránti bizalmat. A magyarok kétharmada optimista az EU jövőjét illetően.

A bizalom szintje 20 tagállamban nőtt. Az Európai Unióban „inkább megbízó” válaszadók aránya Litvániában a legmagasabb (72 százalék), majd Dánia (68 százalék) és Észtország (60 százalék) következik. Magyarországon ez az arány 55 százalék, ezzel az ország a kilencedik helyen áll. A bizalom szintje a kilépésre készülő Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (29 százalék).

Az európaiak többsége derűlátó az EU jövőjét illetően (61 százalék), és csupán 34 százalékuk pesszimista. Az optimizmus Írországban (85 százalék), Dániában (79 százalék), Litvániában (76 százalék) és Lengyelországban (74 százalék) a legmagasabb. A skála másik végén az Egyesült Királyság (47 százalék) és Franciaország (50 százalék) található.

A magyarok 68 százaléka optimista, 28 százaléka pesszimista a kérdésben a közvélemény-kutatás szerint. 

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/eurobarometer-eu-bizalom-euro-migracio-klimavaltozas.689230.html.689230.html

836 ezer embernek nincs körzeti fogorvosa

Magyarországon rengeteg a betöltetlen fogászati és gyermek- és iskolafogászati körzet, ahol a lakosoknak nincs körzeti fogorvosuk. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2019. augusztusi adata szerint 272 betöltetlen és 15 megszűnt alapellátó fogorvosi praxis van, amely körzetekhez 835 911 ellátandó lakos tartozik.Vagyis ennyi embernek nincs körzeti fogorvosa. 

A tartósan betöltetlen praxisok közül ráadásul a legtöbb az ország legszegényebb régióiban található, ahol az emberek nem engedhetik meg maguknak a magánellátást. És ez csak az egyik – bár kétségkívül a legfájdalmasabb – problémája az ágazatnak.

Nem véletlen, hogy az alapellátáshoz tartozó fogorvosok szeptember 2-től 13-ig figyelemfelhívó akciót tartanak (nem az első alkalommal), hogy újfent jelezzék, sürgős megoldásokra van szükség.  Országszerte több mint ezer állami praxisban dolgozó fogorvos csatlakozott a kezdeményezéshez – lett is belőle feszültség, például Tatabányán, ahol a városvezetés levélben fenyegette meg azokat a városi fogorvosokat, akik jelezték részvételüket a rendhagyó sztrájkban, sőt, utasította a fogorvosokat, hogy a rendelőkből távolítsák el azokat a tájékoztató anyagokat, amelyek az akció okait, a fogorvosok panaszait taglalják.

Az elmúlt években a kormány még csak kísérletet sem tett a problémák megoldására, miközben százezrek maradnak alapellátás nélkül, a magánfogászati árak pedig sokuk számára megfizethetetlenek (vagy akár csak a távolság miatt nem is elérhetők). Nem véletlen, hogy a fogorvosok az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött levelükben is jelzik: „A figyelemfelhívó akció széles társadalmi rétegek érdekképviseletét jelenti.”

Forrás: www. merce.hu

https://merce.hu/2019/08/21/835-911-magyar-lakosnak-nincs-korzeti-fogorvosa/

vissza a tetejére

109. szám (III. évfolyam/33.) | 2019. augusztus 21.

Mamahotelben rekedt egy egész generáció

A szociális bérlakások hiánya és a megfizethetetlen albérletárak miatt a 20–29 éves fiúk 78,9 százaléka képtelen elköltözni a szüleitől. Miközben ez az arány a legfejlettebb országokban 20 százalék alatt van.

A körülbelül 1,2 millió magyar huszonéves közül 870 ezer még a szüleivel élt 2018-ban – derül ki az Eurostat adataiból. Nemi bontásban ez azt jelenti, hogy a 20–29 éves férfiak 78,9 százaléka, a nőknek pedig 65 százaléka nem költözött el otthonról.

Európai vonatkozásban ezekkel a számokkal Magyarország a középmezőnybe tartozik, ám az adatokból egy ennél érdekesebb jelenség is kirajzolódik: a jóléti államukról és a közösségi lakásvagyon magas szintjéről híres skandináv országokban a szüleiknél élő huszonévesek aránya drasztikusan alacsonyabb, mint az elmúlt években brutális megszorításokat végrehajtó dél-európai államokban.

Dániában a huszonéves férfiak 18,2 százaléka, a nőknek pedig 10,4 százaléka nem repült még ki a szülői fészekből, de Svédországban, Finnországban és Norvégiában is a 20 százalékos tartományban marad az arányuk.

Ezzel szemben Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában a huszonéves nők több mint hetven, a férfiaknak pedig több mint nyolcvan százaléka él még a szüleinél.

A magyar adatokból egyébként jól lehet követni a lakásárak és bérleti díjak alakulását. A gazdasági világválság utáni 2010–2014-es magas otthonmaradási ráta után 2015–2017-ben mind a nők, mind a férfiak körében nőtt az önállóan lakók aránya. Az ingatlanárak növekedése miatt azonban tavaly újra megfordult a trend. Ha a következő években is folytatódik a tendencia, Magyarország könnyen elérheti a dél-európai országok szintjét.

friss adatok szerint az ingatlanárak 4–24 százalékkal növekedtek az idén (a községekben alacsonyabb, a városok nagyobb mértékben). A Habitat for Humanity tavalyi lakhatási jelentése szerint Magyarországon jelenleg is két-hárommillió ember él lakhatási szegénységben. A jelentésből az is kiderül, hogy ehhez a szociálisan célzott lakhatási támogatások csökkenése és az albérletárak növekedése is masszívan hozzájárul. Bár a tavalyi államköltségvetésből 285 milliárd forint ment el lakhatási célú támogatásra, ennek körülbelül a 90 százaléka nem szociálisan célzott támogatás volt, vagyis nem azoknak a lakhatását könnyítette meg, akik a leginkább rászorulnának – gondoljunk itt például a felső- és középosztályra szabott csok-ra.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/08/19/mukodo-joleti-allamokban-sokkal-kevesebb-huszoneves-lakik-a-szuleinel-mint-magyarorszagon/

Az elnyomás arcai – képzés a társadalmi egyenlőtlenségekről

Budapest 2019. szeptember 14–15.

Jelentkezés szeptember 1-ig itt: www.kozeletiskolaja.hu

Kapcsolat: kozeletiskolaja@gmail.com

Meglopja az embereket a rezsi„csökkentés”

Miközben a nemzetközi gázárak felükre-harmadukra estek, az Orbán-kormány továbbra sem csökkenti a lakossági tarifát, az extrahasznot megtartva magának.

A piaci folyamatokból kiindulva akár 30-40 százalékkal is csökkenhetne a hazai lakossági gázár – közölte Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője. Pontos becslést ugyanakkor már csak azért sem kívánt adni, mert – mint kifejtette – a hazai lakossági tarifa szintje nem gazdasági, hanem politikai kérdés. Ilyenkor pedig nagyobb súllyal eshetnek latba például a választások, mint a piaci folyamatok.

Mindenesetre ez a közelítő becslés is jól mutatja, hogy a rezsicsökkentéssel 2014-ben befagyasztott, rögzített lakossági gázárral az emberek, a lakosság milyen sokat veszít, mennyivel többet fizet a kelleténél.

Változatlanul titkos az az ár, amit az állam fizet a magyar lakossági gázért az oroszoknak.
Az európai tőzsdei gázár az elmúlt egy év alatt szinte harmadára, megawattóránként 28 dollárról 10 dollár közelébe esett. Ilyen mélyen tíz éve, mondhatni a fejlett európai gáztőzsde kialakulása óta nem járt a kurzus.

De ha nem csak az elmúlt évet nézzük, hanem az elmúlt hat évet is, akkor az látszik, hogy a rezsicsökkentéssel befagyasztott gázár sokkal tovább volt a világpiaci árnál magasabb, mint amikor alatta volt.

Amit az emberek zsebéből így kihúztak, az az államnál csapódik le extraprofitként.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3047012_megfelezhetnek-a-gazarat-orbanek

Egyenlő esélyeket az önkormányzati választáson!

„Tisztességes versenyben, tiszta eszközökkel és egyenlő feltételek mellett kívánjuk legyőzni a rezsim helyi tagozatát” – áll abban a nyílt levélben, amelyet már egy hete elküldött a keszthelyi ellenzék Nagy Bálintnak, a Fidesz polgármesterjelöltjének.

A levélben szó esik az igencsak egyoldalú sajtóviszonyokról is. „A keszthelyi adófizetők pénzéből működtetett helyi médián keresztül egy alternatív és hamis valóságképet építenek, amelyben minden szép és jó, a város pedig rohamléptekkel fejlődik.”
A helyi média, a Balatoni Krónika, nem tartja hírértékűnek az egyesült ellenzék megmozdulásait, sajtótájékoztatóit. Ennél még a késő Kádár-kor sajtója is szabadabb volt. Félnek a vitáktól, félnek a választók hiteles tájékoztatásától – állítja az ellenzék.

Éppen ezért követelik, hogy a közelgő önkormányzati választás előtt a lakosság tisztességes és kiegyensúlyozott tájékoztatása érdekében az önkormányzati finanszírozású média biztosítson a Fidesszel azonos terjedelemben megjelenési lehetőséget a keszthelyi ellenzéki erőknek is.

Forrás: www.magyarnarancs.hu

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-hete-nem-valaszol-keszthely-fideszes-polgarmesterjeloltje-a-neki-elkuldott-es-a-varoshazan-kifuggesztett-nyilt-levelre-122165?fbclid=IwAR0j-0fVPuPwgYUM43R-vQMSXlQaVytqyfuk5DmzR3HeuUpjfOE6sl6A6AY

Havi 850 ezret kap tanácsadásért a minisztériumtól Újiráz plébánosa

A pénzért a Szent László lovagkirály-zarándokút tudományos hátterét megalapozó munka elkészítéséhez ad tanácsokat.

Havonta 850 ezer forintot folyósít neki az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Az RTL Klub megkereste a papot, aki nem tartja túlzónak az összeget. Annyit kell utaznia a munkához, hogy a költségek és az adók után jó, ha százezer forintja marad a megbízási díjból – állítja.

Forrás: www.hvg.hu

http://hvg.hu/itthon/20190816_Havi_850_ezret_kap_tanacsadasert_a_miniszteriumtol_Ujiraz_plebanosa

A rendőrség szerint nem jogellenes a menekültek éheztetése

Különös választ adott a Nemzeti Nyomozó Iroda Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek, aki a magyar tranzitzónákban történt rendszeres éheztetések miatt tett feljelentést.

„Az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna” – írták szó szerint.

Vagyis a rendőrség szerint a magyar törvények nem írják elő, hogy ételt kellene adni a tranzitzónában lévő, „idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek” részére, így ha éheztetik is őket, az nem törvénysértés.

A Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentés elutasításában arra is kitér, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan eddig minden esetben arra kötelezte a magyar hatóságokat, hogy hagyják abba a külföldiek éheztetését, de ebből nem szabad általánosítani és arra következtetni, hogy ezeknek az embereknek ételt kellene adnunk.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/15/rendorseg-nem-utkozik-a-magyar-joggal-a-kulfoldiek-eheztetese-a-tranzitzonaban

Egy év alatt 65 milliárdot költött propagandára az állam – a pénzünkből

Az állami intézmények egy év alatt elköltötték hároméves kommunikációs keretük kétharmadát. Csak Rogán Antal minisztériuma 35 milliárdot használt fel ebből, többek közt politikai plakátokra.

Egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot költöttek kommunikációs tevékenységre különböző állami szervezetek és vállalatok. Ez nagyjából a két és félszerese annak, amit korábban a kormány célként jelölt meg.

Június közepén volt egy éve, hogy aláírták az új keretmegállapodást, amelyben elvileg három évre 90 milliárdot különítettek el ilyen célra. Ebben a 12 hónapban látványosan felpörgött az amúgy sem visszafogott kormányzati propagandagépezet, így nem sikerült tartani a korábban 25 milliárdban korlátozott, később csendben 30 milliárdosra emelt éves keretet.

A legnagyobb pénzköltő maga a kormány: a különböző minisztériumok közel 44 milliárd forintot kommunikáltak el, a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig egyedül több mint 35 milliárdot költött 12 hónap alatt az adóbefizetésekből.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190815_A_kormany_egy_ev_alatt_35_milliardot_koltott_propagandara

 

vissza a tetejére

108. szám (III. évfolyam/32.) | 2019. augusztus 14.

A közmédia megcsúfolása

A közmédia – vagyis a Kossuth rádió, az MTV1 és a hasonló csatornák – feladata az lenne, hogy elfogulatlanul tájékoztassanak. Ehelyett ma egyoldalú, hazug, csak a kormány eredményeit dicsőítő, a menekültek ellen gyűlöletet szító propaganda árad ezekből. Balogh Krisztina riporter, aki tavaly év végén távozott önként a híradótól, most kezdett el beszélni arról, hogy milyen hazugságokra kényszerítették. Elhagyta az országot, jelenleg Ausztriában dolgozik felszolgálóként.

A közmédiát a mi adóforintjainkból tartjuk el. Jó tudni, hogy mindenki adózik, ha csak egy kiflit veszünk, annak az árából is 27 százalék adóként az államhoz megy. Vagyis, a mi pénzből tartják fenn a Duna, Duna World, M1,  M2,  M2 Petőfi TV, M4 Sport, M5 televízióadókat, a Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó rádiókat és a Magyar Távirati Irodát.

Ezeknek törvényben rögzített feladatuk a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, illetve tájékoztatás. Az eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása és az ellenzék politikai álláspontjának bemutatása.

Balogh Krisztina még 2016-ban került az MTVA-hoz riporterként. Egyik első rossz élménye volt, amikor a könyvhétről forgatott, és nyilvánvalóvá tették számára, hogy baloldali vagy liberális beállítottságú írókat nem szabad megszólítania. 

Az ilyen közvetetten cenzúrázott esetek az idő előrehaladtával egyre sűrűbbek lettek. De igazán migránskérdés kapcsán durvult el a helyzet. „Egy alkalommal azzal bíztak meg, keressek adatokat arról, hogy milyen rémes új betegségeket hoznak be a migránsok Európába. Nagyon ritkák voltak az ilyen esetek, de addig kellett kutakodnom, amíg egy „szakértő” el nem mondta, hogy mennyire veszélyes ez a sok afrikai és arab ember.”

Szem- és fültanúja volt, ahogy a riportereket utasítják, adott politikai témában kinél és mire kell rákérdezni, és hogy milyen formában provokálják az ellenzéki politikusokat. 

Nyílt titoknak számított, hogy a kormányzati kommunikációt felügyelő államtitkárságról küldik meg a témákat a szerkesztőségbe. „A baloldali politikusokat érintő hírekben az elvárás az volt, hogy minél több szituációban állítsuk be nevetségesnek őket.” 

„De kamerába kellett mondanom olyanokat is, hogy mekkora a gyerekvállalási kedv, és meg milyen jó a CSOK, miközben Szabolcsban saját szememmel láttam, hogy aki tényleg rászorul, képtelen felvenni a támogatást. Másik nap szárnyaló keresetekről és világszínvonalú fejlesztésekről beszéltem, miközben a környékünkön mindenki minimálbéren nyomorog, a vonat pedig 20-szal vánszorog Szabolcstól Békésig.”

Egy idő után már nem bírta tovább: „Nem akartam az adófizetők pénzén csinálni tovább. Nem éreztem fairnek velük szemben.”

Ezért 2018 végén távozott a televíziótól, és Ausztriában vállalt munkát egy étteremben.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/12/olyan-belyeg-lett-a-kozmediaban-dolgozni-mint-amikor-leciganyoznak?fbclid=IwAR2EKb9QfhV0dIZFXuxwCVmovWGVtYkRrcmIDjUaDmmell-bEdyN2fCLTAU

Marhákat tilos szállítani olyan hőségben, mint ami a BKV-buszokon van

A legnagyobb kánikula idején, a fővárosi autóbuszokon néha megközelítette a hőmérséklet a már-már elviselhetetlen 40 fokot is.

A másodfokú hőségriasztás ellenére több mint 300 BKV-buszon nem működik a klímaberendezés, ami a BKV légkondicionálóval felszerelt buszainak több mint harmadát jelenti – közölte hétfőn a Közlekedő Tömeg Egyesület. 

Az egyesület két nagy forgalmú dél-pesti vonalon végzett műszeres mérést, és 40 fokhoz közeli meleget is tapasztalt a járatokon. A mérés időtartama alatt a külső hőmérséklet 32°C volt, így a BKK közszolgáltatási szerződésben foglalt előírásai alapján a járműveket 26 fokra kellett volna hűteni.

Viszonyításképpen. az Európai Unió vonatkozó rendelete szerint ekkora melegben szarvasmarhákat például már tilos lenne szállítani, melynek megszegéséért súlyos büntetés jár.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190812_Marhakat_is_tilos_szallitani_olyan_hosegben_mint_ami_a_BKVbuszokon_van?fbclid=IwAR2yqKh-u92vZmXS6nEAtGtj-H9s4kKejGdQB7z6KmM3PIZg95fyiO-t7aU

Az elnyomás arcai – képzés a társadalmi egyenlőtlenségekről

Budapest 2019. szeptember 14-15.

Jelentkezés szeptember 1-ig itt: www.kozeletiskolaja.hu

Kapcsolat: kozeletiskolaja@gmail.com

A dél-koreai vizes világbajnokság fele annyiba került, mint a budapesti

Véget ért a kvangdzsuni vizes világbajnokság Dél-Koreában és a szervezők a költségeket is nyilvánosságra hozták. Eszerint a vébé összköltsége körülbelül 54 milliárd forint.

A két évvel ezelőtti, budapesti világbajnokság költségei viszont valahol 108 és 130 milliárd forint körül lehettek – hivatalos elszámolás nálunk máig nem készült.

Ez azt jelenti, hogy a kvangdzsuni vébé fele annyiba került, mint a budapesti.

A sportolókat például egy külön, erre a célra felépített lakónegyedben szállásolták el – ezeket az épületeket a világbajnokság végeztével értékesítik. Nálunk csak a Duna Aréna felépítése 43 milliárdba került, a sportolóknak pedig szállodaszobákat béreltek.

2027-ben ismét Budapest rendezi a vizes világbajnokságot.

Forrás: www.magyarnarancs.hu

https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-del-koreai-vizes-vilagbajnoksag-fele-annyiba-kerult-mint-a-budapesti-121818

Itt az infláció

A KSH jelentése szerint júliusban átlag 3,3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak.

Ez azonban csalóka, az áremelkedés ugyanis változatos mértékű. Az élelmiszerek ára például 6 százalékot emelkedett, és mivel az élelmiszerek vásárlásáról aligha mondhatunk le, ezt a drágulást sokkal inkább érzékeljük, mint azt, hogy a szolgáltatások ára csupán 2,8 százalékkal nőtt egy év alatt.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk ára emelkedett, átlagosan 8,5 százalékkal. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/08/mintha-valakinek-hianyzott-volna-megerkezett-az-inflacio

Száműzték a szélerőműveket

Miközben az egész világon azon dolgoznak, hogy az energia minél nagyobb részét állítsák elő a szél és a nap segítségével, hiszen ezek ingyen vannak. Addig Magyarországon még csak nem is tervezik szélerőművek létesítését.

Nem erőlteti meg túlzottan magát a kormány, ha a szélenergiáról van szó – derült ki Cseresnyés Péter államtitkár Szél Bernadettnek adott válaszából. Az LMP volt társelnöke tíz klímapolitikai kérdést tett fel, beadványában elfogadhatatlannak nevezve, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első változata szerint 2030-ra teljes mértékben leállítanák az amúgy is kis számban működő szélerőműveket. A független parlamenti képviselő szerint az sincs rendben, hogy 2011-ben gyakorlatilag betiltották az ilyen egységek telepítését.

Szél Bernadett úgy látja, míg 1990 után alapvetően a szocialista nagyipar összeomlása vetette vissza a szén-dioxid-kibocsátást, addig ez a szint 2015 után újra emelkedett. 

Forrás: www.magyarhang.org

https://magyarhang.org/belfold/2019/08/08/nem-szamol-a-kormany-uj-szeleromuvel/

Ki a jó magyar?

Kövér László, a parlament elnöke a napokban Gyergyószentmiklóson járt, és az Erdélyi Magyar Ifjak egyesület nyári táborában fejtette ki, mire lenne szükség a magyarországi demográfiai helyzet javításához. 

Szerinte rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/08/10/kover_laszlo_demografia_csaladvedelmi_akcioterv_gyerekvallalas/?fbclid=IwAR2gs3HuVPzzq0PPRChfizeaf6V6wYXOwirLx7vOSpfTY1q75SVt3UpH_f8

 

vissza a tetejére

107. szám (III. évfolyam/31.) | 2019. augusztus 7.

Eszelős mennyiségű pénzt költ autóvásárlásra a kormány

Magyarország történetének legdrágább autóbeszerzésére készül az Orbán-kormány: több mint 82 milliárd forintot költenének új gépkocsik vásárlására – derül ki a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőből. Szokás szerint titkolják, hogy pontosan kik kapnak majd új autókat. Addig is lehet találgatni.

Hogy mindenkinek világos legyen, ez a hatalmas összeg, két-három budapesti kerület vagy tíz-tizenöt kisebb város éves költségvetése. Ennyi pénzből több mint 12 ezer vadonat új Ford Mondeot (6,8 millió forintos listaárral számolva), 8 600 darab Volkswagen Passatot (9,5 millió), vagy akár 1 673 darab Audi A8-ast (49 millió) lehetne beszerezni.

Mindez azonban csak találgatás, hiszen a kormány titkolja, hogy pontosan kiknek vásárolja az új autókat, és hogy hány gépjárműről lehet szó.

Egy ellenzéki parlamenti képviselő korábban a Pénzügyminisztériumnál érdeklődött a részletekről, amire a következő választ kapta: “A Kormány célja, hogy a rendelkezésre álló eszközpark a mai kor elvárásainak megfeleljen, a közügyek ellátását a lehető legnagyobb hatékonysággal támogassa. A megjelent gépjármű beszerzési felhívás eredményeként több mint 1000 intézmény valósíthat meg saját beszerzéseket. Így lehetőség nyílik az elöregedett gépjárműpark lecserélésre, amellyel jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el.”

Ha a 82 milliárd forint közpénzből megfelelő számú mentő- és tűzoltóautót vesznek, akkor azt mondom: éppen ideje! Ha viszont tízezer új közép és felső kategóriás személygépkocsira, terepjáróra akarnak ennyi pénzt elkölteni, az elfogadhatatlan – írta válaszában a képviselő.

Forrás: www.index.hu, www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190803_Titkolja_a_kormany_kiknek_jut_auto_a_82_milliardos_kozbeszerzesbol

https://index.hu/belfold/2019/08/03/autopark_allam_kormany_kozbeszerzes/?fbclid=IwAR3L7x9B0_Qn7_ESNTN77iARjp_uF5llA8pF2djiFOB3ZFFVQOTyBD0UYCQ

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/gigantikus-kokrmanyzati-autobeszerzes-titkos-reszletekkel.689122.html

Ömlik a pénz a fociba, még sincs eredmény

A közpénz nem rúg gólt – derült ki az Európa Liga selejtezőin, ahol háromból három magyar csapat már most kiesett. A BL-selejtezőben a Ferencváros még áll tartja magát.

Totális katasztrófa – így lehetne jellemezni legrövidebben a magyar csapatok teljesítményét az Európa Liga selejtezőjében. Csak azért nem mondhatjuk, hogy a magyar futball sikerélmény nélkül zárta ezt a nyarat, mert a napokban kiesett három csapat legalább a második selejtezőkörig eljutott, a Ferencváros pedig bent van a Bajnokok Ligája harmadik selejtezőfordulójában. (A BL-ben és az EL-ben is négy selejtezőkörön kell túljutni a csoportkörhöz.)

Kevés dolog van pedig ebben az országban, amire szinte korlátlanul van pénz, de a foci pont ilyen. A tervek ehhez méltóan nagyra törőek, de a nagy ígérgetések után a nemzetközi meccseken mindig szembejött a valóság.

Az UEFA (az Európai labdarúgó Szövetség) elkészített egy ranglistát, amelyet az elmúlt 5 év eredményei alapján állítottak össze. Ezen 450 csapat szerepel, ennyien jutottak el 2014 óta legalább egy előselejtezőig. Ezen a listán a Fehérvár a 131., a Ferencváros 292., a Debrecen 324., a Kispest 331. helyen áll.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190802_magyar_foci_europa_liga_bajnokok_ligaja_fehervar_kispest_debrecen_ferencvaros

Csak minden második magyarnak van pénze nyaralásra

A magyarok közel fele sem külföldön, sem belföldön nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

Míg Svédországban a lakosság mindössze 9,7 százaléka nem tudott elutazni egy hétnapos nyaralásra, Magyarországon ez az arány 43 százalék. Ráadásul az Európai Unióban mindössze öt olyan ország van, ahol nálunk is rosszabb a helyzet.

Egy másik felmérés – amit a Népszava megbízásából készített a Publicus Intézet – emellett azt is kimutatta, hogy nagyjából 3,7 millió magyar sohasem nyaral. A kutatás szerint minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy otthon tölti a nyári pihenését: a 60 év felettieknek a 70, a 45-59 éves korosztálynak pedig a 37 százaléka nyaral a négy fal között. Félreértés ne essék azonban, az otthonmaradás nem a kor függvénye: a legtöbben a pénz hiánya miatt kénytelenek otthon maradni.

Ha egyáltalán eljutnak valahova, a magyarok leginkább belföldön nyaralnak, külföldön mindössze a lakosság 12 százaléka tölti a pihenését.

Forrás: www.napszava.hu, www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190731_A_magyarok_kozel_fele_nem_engedhet_meg_maganak_egy_egyhetes_nyaralast

https://nepszava.hu/3045017_vakacio-a-negy-fal-kozott-3-7-millio-magyar-felnott-sohasem-nyaral

Gyorsuló ütemben fogy a népesség 

Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első öt hónapjában, miután 2,1 százalékkal kevesebb gyermek született, és 0,5 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az év első öt hónapjában 34 823 gyermek született, 745-tel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január–márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban 2,7 százalékkal magasabb, májusban azonos számú volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest. 2019. január–májusban 57 799-en haltak meg, 267-tel többen, mint az előző év azonos időszakában. Idén januárban 20, februárban 2,7 százalékkal többen, márciusban viszont 14, áprilisban és májusban pedig 2,4 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. Mivel a születések száma csökkent, a halálozások száma pedig emelkedett, a természetes fogyás mértéke 4,6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.

https://nepszava.hu/3044539_ujabb-fantasztikus-siker-a-csaladvedelemben-gyorsulo-utemben-fogy-a-magyar

Nem vizsgálják felül a rokkantak helyzetét

Hiába állapította meg az Alkotmánybíróság (AB) tavaly novemberben, hogy a kormány 2012-ben jogellenesen vette el a rokkantnyugdíjasok juttatásainak jelentős részét, a kabinet még semmit nem tett az érintettek érdekében, annak ellenére sem, hogy az AB idén március 31-ig adott határidőt a helyzet rendezésére.

Egy új szabályozással megszűnt az addig ismert rokkantsági nyugdíj, helyette a rokkantsági ellátást vezették be, ahhoz viszont, hogy ezt megkaphassák az érintettek, egy újabb felülvizsgálaton kellett átesniük. Azok, akiknél „állapotjavulás” történt, kevesebb pénzt kaptak az új rendszerben – csakhogy az állapotjavulás pontos fogalmát a vonatkozó kormányrendelet nem határozta meg, arról bürokratikus módon döntöttek, nem vették figyelembe az egyéni élethelyzeteket sem.

a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét (MEOSZ) is. A szervezet szerint minél hamarabb felül kellene vizsgálni a törvényt, ami miatt több tízezer egykori rokkantnyugdíjas került hátrányos helyzetbe. Ehhez parlamenti képviselők segítségét is kérték 

Forrás: www.magyarhang.org

https://magyarhang.org/belfold/2019/08/05/rokkantsagi-ellatas-a-kormany-nem-tartja-kotelezo-ervenyunek-az-alkotmanybirosag-donteset/

Tizennyolcszor annyi extra pénz jutott a Várba költözésre, mint az egészségügyre

Úgy költött el 304 milliárd forintot a költségvetési maradványokból az idén a kormány, hogy abból az egészségügynek és az közoktatásnak alig 4 milliárd jutott.

A költségvetési gazdálkodás velejárója, hogy az évi 18-20 ezermilliárd forintos kiadási főösszegből pár százmilliárd megmarad. Ezeket a maradványpénzeket a kormány előszeretettel költi olyan célokra, amelyek nem szerepelnek a költségvetési törvényben.

A legtöbb pénz – 139 milliárd forint – gazdaságfejlesztésre ment az idén, ezek közül is messze kiemelkedik a debreceni BMW gyár előkészítésére megítélt 33 milliárd forint.

Kormányzati látványberuházásokra 19 milliárdot költöttek, közel annyit, mint a bürokrácia működtetésre vagy épp a rendőrség plusztámogatására. A látványberuházások 19 milliárdjából egy milliárd kivételével mindegyik a Budai Várba vándorolt.

Jutott 24 milliárd forint a Corvinus Egyetem alapítványának feltőkésítésre, illetve további 1,5 milliárd forintot kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésekre. Így a maradványokból a közoktatás alig három milliárd forinttal részesedett. De még ez is nagyon szép eredmény az egészségügy egymilliárd forintos részesedéshez képest. Két alapítványnak sikerült messze megelőznie az egészségügyet, 5-5 milliárddal lett gazdagabb a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért-, illetve a Batthyány alapítvány.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3045241_egy-akciotervnyi-extra-penzt-szort-szet-a-kormany-egeszsegugyre-es-kozoktatasra-csak-egy-szazalek-jutott

 

vissza a tetejére

106. szám (III. évfolyam/30.) | 2019. július 31.

Miért van tanárhiány?

Több ezer pedagógust keresnek az ősszel induló tanévre, van ahol „bármilyen” szakost is felvennének. A hiány oka nem túl bonyolult, az időnként megalázó bérek és munkafeltételek nem teszik vonzóvá a pályát a fiatalok számára. 

A Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata fotókampányt indított a napokban a közösségi oldalakon, amelynek lényege, hogy a tanárok maguk előtt tartott papírlapon mutatják, mekkora (nettó) fizetésből élnek havonta. A képek közös jellemzője, hogy egyetemi végzettség és több év gyakorlat után sem érik el a 200 ezret.
Vagyis a tanárhiány egyik oka a közgazdaságtan legalapvetőbb törvényében keresendő: a munkerőhiánnyal küszködő versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek. Egy kezdő gimnáziumi tanár bére ezalatt 11 százalékkal emelkedett. A bérolló nagyon kinyílt az elmúlt pár évben akkor is, ha a nettó béreket a nemzetgazdasági átlaggal hasonlítjuk össze.

A Közigállás portálon, ahol a közszférába keresnek munkaerőt, július elején csak a tanár szóra 2783, míg a tanítóra 879 találat jött fel. Utóbbi esetében ráadásul gyakran előfordul, hogy egy hirdetésben több személyt is keresnek. Ez így együtt 3600 üres álláshelyet jelent.

A tanárhiány a közoktatás minden területén ugyanúgy jelen van, így nem képeznek kivételt a szakképzési centrumok sem. 

Ahogyan az iskolák típusa, úgy a földrajzi elhelyezkedésük sincs különösképp hatással a tanárhiány mértékére, hiszen a jelenség ugyanúgy tapasztalható a fővárosban, annak vonzáskörzetében, mint a megyeszékhelyeken, illetve a nehezebb helyzetben lévő kistelepüléseken is.

Eközben a szakma elöregedése miatt a következő 15 évben 75 ezer oktató mehet nyugdíjba. 

Forrás: www.eduline.hu www.hvg.hu 

https://eduline.hu/kozoktatas/20190716_tanarhiany

http://hvg.hu/itthon/20190726_Sokkolo_abrakon_hogyan_szakadt_le_a_pedagogusok_bere_a_versenyszferatol

A magyar miniszterelnökig érhetnek a Microsoft korrupciós botrányának szálai

A Microsoft Magyarország cég az amerikai hatóságoknak július végén beismerte, hogy 2013 és 2015 között egy „vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy vesztegetésekre épülő korrupciós ügyben. Az ügy következményeként 2,6 milliárd forintnyi bírság megfizetését vállalták.

„Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást” – írta 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának dolgozója az óriáscég központjának küldött levelében. Az említett jóváhagyás arra a szoftverügyletre vonatkozott, amelyről az amerikai igazságügyi minisztérium megállapította: súlyos korrupció történt. 

Noha a Microsoft végül peren kívüli egyezséget kötött – aminek keretében 2,6 milliárd forintnyi bírság megfizetését vállalta –, a közzétett dokumentumokból kiderült: a cég vezetői kezdettől fogva összejátszottak a magyar kormánnyal. Az iratokból az is kiolvasható, hogy a magyar leányvállalat vezetői becsapták a Microsoft központját: hamis szakvéleményekre hivatkozva beszélték rá a céget, hogy 30-40 százalékos árengedménnyel adják el a közigazgatásban használatos szoftvereiket. 

Ettől függetlenül Magyarország szempontjából nem feltétlenül zárul le a botrány a peren kívüli megállapodással. Bár arra gondolni sem merünk, hogy a magyar hatóságok felelősségre vonnának bárkit is, az Egyesült Államokban van egy mellékszála az ügynek, amely komoly hatással lehet a magyar miniszterelnökre és környezetére. Az amerikaiak akár magyar politikusokat is kitilthatnak az országból. 

Úgy tűnik, hogy az Európai Unió érdeklődését is felkeltette az Amerikában bizonyítást nyert korrupciós ügy. Az Unió Csalás Elleni Hivatala megerősítette: ők is megvizsgálják, hogy történt-e csalás a szoftverlicencek értékesítésekor.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190726_microsoft_korrupcio_orban_usa_igazsagugyi_miniszterium_legfobb_ugyeszseg

Kilakoltatják a félkarú anyukát

Elárverezték annak a tiszaújvárosi asszonynak a lakását, aki azért nem tudta fizetni a hitelét, mert letépte a karját egy rossz tésztagép, és nem tudott dolgozni. 

Magyari Beáta kálváriája 2015 nyarán kezdődött. Egy kis darab nyers tésztát szeretett volna leszedni munkahelyén a tésztagép széléről, de a masina elkapta az ujját, majd a forgófej tüskéje átszúrta a tenyerét, végül leszakította a kezét. Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki két főnökét a gép hibája miatt, és félmillió forintra büntette őket. A tiszaújvárosi asszony élete teljesen tönkrement, elvesztette a munkáját, és képtelen volt tovább fizetni devizahitelét. Mostantól pedig már saját lakása sincs.

– Annak idején 6,2 milliót követelt tőlem a bank. Mivel nem tudtam kifizetni, ezért átadták a követeléskezelőnek. Az adósság 8 millió 800 ezerre nőtt két év alatt. Június végén a végrehajtók elárverezték a lakást. 8 millió 400 ezerért, azaz nagyon ár alatt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak elveszítjük a lakásunkat, de félmillió forintos tartozásunk is marad.

Beáta helyzetét nehezíti, hogy tavaly ősszel megvonták tőle a fogyatékostámogatást. Az országos felháborodás után a parlamentben is téma volt az eset.

– Mindig azt mondták, hogy ezt a támogatást vissza fogom kapni, de ebből végül semmi nem lett. Időközben bíróságra vittem a dolgot, mert nem fogadtam el, hogy nem súlyos mozgásszervi fogyatékos az, akinek hiányzik az egyik végtagja. 

Forrás: www.24.hu 

https://24.hu/belfold/2019/07/23/munkahelyi-baleset-kilakoltatas/?fbclid=IwAR3NVGKhqS_r95dIOevRQyed8b9WwP1muFpZ95hwOA_vPmzoIvxpmPUOyO4

Rákosi és Orbán 

Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadásában egy képpel próbálta meg érzékeltetni, hogy milyen nehéz körülmények között kellett küzdenie a népéért az utóbbi években. 

„Úgy éltük meg az elmúlt kilenc-tíz évet, hogy az egyik kezünkben ott volt a kőműveskanál, a másikban pedig a kard” – fogalmazott.  

Gyorsan kiderült, hogy ez a gondolat egyszer már elhangzott a magyar politikában. Rákosi Mátyás mondta azt 1948-ban:

„Hogyha csak tőlünk függne, mi az újjáépítést úgy végeznők, hogy mind a két kezünkben kalapács vagy szerszám volna. Sajnos, a magyar reakció rákényszerít bennünket arra, hogy csak az egyik kezünkben legyen építőszerszám, és a másik kezünkben kardot vagy egyéb védő – és ha szükséges, támadó – fegyvert tartsunk.”

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190729_Megtalaltak_Orban_nagy_tusvanyosi_mondatanak_eredetijet_Rakosi_mondta_1948ban

Kötelező lesz a fűthető focipálya

Soha nem ér véget a focival kapcsolatos őrületes pénzpocsékolás. Jövő évtől már az NB II-es focipályákat is kötelező lesz fűthetővé alakítani. Már most sejthető, hogy ki jár majd jól ezzel. 

Az egyik NB II-es klub, a fővárosi Budafoki Munkás Testedző Egyesület eredetileg csak rendbe akarta hozatni a nagypályáját, és két új, műfüves kispálya építését tervezte, aminek költségét 72 millió forintra becsülték. Ehhez képest a már a pályafűtést is tartalmazó végső ár 192 millió forint lett. A közbeszerzést a Pharos 95 vitte el, amelynek tulajdonosa egy VIP-páholyban szurkolt Orbán Viktorral és egy egész alakos, Puskás Ferencet ábrázoló szobrot ajándékozott a felcsúti akadémiának. Végh Gábor emellett a másodosztályú ZTE futballklub tulajdonosa. 

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kozelet/2018/07/24/palyafutes-pharos/

Dől a közpénz Rogán Cecília cégéhez

Már titkolni sem próbálják, hogy a Fidesz-vezetők családtagjai automatikusan juthatnak hozzá százmilliós állami támogatásokhoz. Most éppen Rogán Antal miniszter feleségéről derült ki, hogy közel 300 millió forintot kapott az adófizetők pénzéből. 

K-Monitor korrupciókutatással és közadatokkal foglalkozó szervezet gyűjtése szerint eddig legalább 273 millió forint szponzorációs támogatás kaptak állami cégektől Rogán Cecília cégének, a Nakama & Partnersnek a sporteseményei.

A Szerencsejáték Zrt. 63 milliót adott a Nemzeti Futóversenyre. Az Antenna Hungária összesen 50 millió forinttal támogatta a Fitbalance Aréna és Fitbalance Kids rendezvényeket, illetve 10 millió forinttal a Nemzeti Futóversenyt. Az MVM 80 millió forinttal támogatta a Fitbalance Arénát, 70 millióval a Nemzeti Futóversenyt.

Mivel állami cégek támogatásáról van szó, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak kellett jóváhagynia, de a K-Monitor szerint visszatartanak adatokat, így az összeg magasabb is lehet. 

Megjegyzendő, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli, tehát tudomásuk lehetett a miniszter feleségének támogatásáról.

Forrás: www.168ora.hu 

https://168ora.hu/itthon/rogan-antal-rogan-cecilia-ceg-tamogatas-273-millio-nemzeti-kommunikacios-hivatal-171570?fbclid=IwAR3fEKOk9rmWt_izea6SnbZbF4Jzx_SPUwXGMn0CClokbftXrgtrGx7eIJ8

 

vissza a tetejére

105. szám (III. évfolyam/29.) | 2019. július 24.

Még mindig éhezteti a keresztény kormányunk a menekülteket

A strasbourgi európai bíróságnak immáron tizenötödször (!) kellett felszólítani a magyar kormányt arra, hogy adjon enni a tranzitzónákban fogva tartott embereknek. Eközben friss adatok szerint több mint 22 millió forint határvédelmi kiadás jutott tavaly minden egyes illegális bevándorló megállítására.

Legutóbb egy fiatal iraki férfit próbáltak kiéheztetni a hazai hatóságok, és arra kényszeríteni, hogy mondjon le mindenféle itteni eljárásról. 

Egy jogvédő szervezet beszámolója szerint tavaly augusztus óta összesen 24 embernél próbálkoztak ezzel. A Magyar Helsinki Bizottság mindannyiszor azonnali beavatkozást kért a strasbourgi bíróságtól, és az mindannyiszor intézkedett is.

Magyarország a dél felől érkező menekülteket a szerb határon kialakított két tranzitzónában fogadja, ahol bezárva tartják őket ügyük elbírálásáig. Amennyiben elutasítják a kérelmüket, de fellebbeznek a döntés ellen, akkor a másodfokú eljárás végéig a zónába zárt felnőttek már nem feltétlenül kapnak ennivalót. Miközben iszonyatos összegeket költünk el a menekültek megállítására.

A rendőrség 2018-as költéseinek bő negyede a határvédelmi, határrendészeti feladatok ellátására ment el, ami 146 milliárd forintot jelentett. Ezek a kiadások minden bizonnyal nem kizárólag a déli határszakaszon jelentkeztek, ám döntő többségében az ottani védelem ráfordításait jelentik, ahogy az illegális határátlépők is nagy részben délről, Szerbia felől lépnek az ország területére.

A rendőrségi statisztika szerint tavaly összesen 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben. Egy részüknél ez azt jelentette, hogy eleve megakadályozták, hogy az ország területére lépjenek, ők az adatsorok alapján 1691-en voltak egész évben. Többségüket viszont magyar területen, a határ közelében fogták el, majd kísérték vissza a határzár szerb oldalára. Ez egyébként jóval alacsonyabb ez előző évi számoknál, és azt jelenti, hogy ekkora „tömeg” feltartóztatása érdekében költöttek el 146 milliárdot csak a rendőrségnél a határvédelemre (ebben nincsenek benne például a honvédség vagy a titkosszolgálatok ezzel kapcsolatos kiadásai).
Heti átlagban 123 ember érkezett, ami naponta alig több mint 18 migráns. Tavaly a menedékkérők között elsősorban afgánok és irakiak voltak, őket jóval kisebb arányban a szíriaiak, a pakisztániak és az irániak követték. Ami viszont közös bennük, hogy mindegyikük esetében – az afgán gyerektől az iraki aggastyánig – 22 millió forint ment el arra, hogy ne lépjenek be illegálisan Magyarország területére, vagy ha ezt megtették, mielőbb hagyják el az országot.

Közben csendben megbukott az illegális bevándorlást segítő szervezetek különadója is. Amelyről persze a bevezetése pillanatában is mindenki tudta, hogy Magyarországon egyetlen olyan szervezet sincsen, amelyik segítené az illegális bevándorlást.

Nem valószínű, hogy létezik a világon még egy olyan adónem, amely közel egy éves fennállása alatt semmiféle bevételt sem termelt. Igaz, olyan se sok, amelyet kifejezetten politikai és választási kampány céllal vezettek volna be.

Forrás: www.nepszava.hu, www.hvg.hu, www.444.hu

https://nepszava.hu/3043139_dragan-orzik-a-hatart-minden-egyes-megallitott-migrans-22-millionkba-kerul

http://hvg.hu/gazdasag/20190719_bevandorlasi_kulonado_soros_ado

https://444.hu/2019/07/18/ismet-eheztetett-a-magyar-allam-egy-menedekkerot-a-tranzitzonaban

Drámaian alacsony az órabér Magyarországon

Európában a fejlett országok közül a magyar dolgozók kapják a legalacsonyabb órabért. Egy legutóbbi felmérés szerint egy átlagos hazai munkavállaló 1748 órát, 218 és fél munkanapot dolgozik egy évben, amivel ráadásul az egyik legalacsonyabb fizetés jár együtt.

Összehasonlításként a vizsgált országok közül nálunk csak a görögök (1956 óra), a csehek és a lengyelek (1792-1792 óra), az írek (1782 óra) és az észtek (1748 óra) dolgoztak többet az unióban. A probléma csak az, hogy míg például az észtek 3,8 órás munkanappal dolgoztak többet tavaly, másfélszer annyit kerestek, mint a magyarok.

A magyar dolgozók alulértékeltségét ezek az adatok cáfolhatatlanul megerősítik. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy hazánk alacsony hozzáadott értékkel bíró összeszerelő-üzemként funkcionál. Hiába dolgozunk tehát sokat, ami további jelentős béremelést indokolna más országok teljesítményéhez mérten, a munka által megtermelt érték csekély.

Forrás: www.mfor.hu

https://mfor.hu/cikkek/makro/nincs-ketseg-tenyleg-apropenzert-gurizik-a-magyar-.html?fbclid=IwAR1uqb2EvpOqho0AYJv_DctF4ZQROr_5e6pwVgwCbeouJtWIwpJfzq2ct00

Sztrájkolni akarnak az állami fogorvosok

Kéthetes sztrájkra készülnek a fogorvosok, mert úgy látják: fenntarthatatlanná vált a finanszírozás. Egy állami rendelőnek bruttó 850 ezer forintból kell gazdálkodnia egy hónapban, ami nem elég az ellátásra,de még az orvos és az asszisztens munkabérét sem fedezi.

A TB-támogatott ingyenes kezelések veszteséget termelnek a fogorvosoknak, amit a fizetős páciensek ellátásával kompenzálnak. „Ez azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy a fogorvos a versenypiaci bevételeiből finanszírozza az államilag ellátandó beteget.” – mondta Dr. Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség fogorvos tagozatának elnöke .

Ráadásul a Állami Egészségügyi Ellátó Központ adatai szerint 243 fogorvosi praxis is üresen áll.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról számolt be, hogy jelenleg is tárgyalnak az érdekképviseletekkel. Ha a tárgyalások nem zárulnak eredményesen, ezer fogorvos már biztosan sztrájkba lép szeptember első két hetében.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/07/21/mar-ezer-allami-fogorvos-csatlakozott-a-szeptemberi-sztrajkhoz/

Kikötésre alkalmatlan kikötőt vettünk

Két olasz cégtől vásárolt egy elhagyott ipari területet a magyar kormány Triesztben, hozzávetőlegesen 10 milliárd forintért, hogy ott kikötőt létesítsen. Szakértők egyöntetű véleménye szerint a hely nem alkalmas komoly kikötő kialakítására. A partszakasz túl rövid, a víz pedig sekély.

Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért (10 milliárd forint), 60 éves koncessziós szerződés keretében, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le tengeri exporttevékenységüket – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Már akkor felmerült a jogos kérdés, hogy miért foglalkozik az állam gazdasági tevékenységgel az adófizetők pénzén, miért nem bízza ezt piaci szereplőkre, akik a saját tőkéjüket kockáztatják.

Az ingatlan jelenleg kihasználatlanul áll, olajfinomító működött rajta. Lesz hova tenni azt a 100 millió eurót (31 milliárd forint), amit a kormány a fejlesztésére szán, most ugyanis se kikötő, se logisztikai központ nincs ott.

A magyar szállítmányozási szakma szintén értetlenül áll a projekt előtt. A tengeri export ugyanis szinte teljes egészében konténerizált: magyarországi telephelyükön a cégek konténerekbe rakják az árujukat, majd elszállíttatják abba a kikötőbe, ahol a célországba tartó konténerhajó horgonyoz – bárhol is legyen az.

A Triesztben létesítendő terminál fizikailag nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására: partszakasza 300 méter hosszú, vize 13 méter mély. De még ha fogadhatna is méretesebb hajókat a magyar terminál, ahhoz le kellene szerződni hajótársaságokkal is, amelyek kegyeiért a kikötők kemény harcot vívnak, a magyar export pedig alig számít valamit e cégek forgalma felől nézve.

https://hvg.hu/gazdasag/20190717_Nem_kikotot_hanem_elhagyott_ipartelepet_vett_a_kormany_Triesztben

Fél év alatt 1476 kilakoltatás

Idén májusban és júniusban, abban a két hónapban, amikor már nem volt érvényben a téli kilakoltatási tilalom, összesen 1476 lakást, valamint üzlethelyiséget ürítettek ki az országban.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar első féléves adatai szerint: árverés alapján 950, határozat végrehajtásával 276, a bérleti díjukat nem törlesztő eszközkezelősök ügyében pedig 157 kilakoltatás vagy üzlethelyiség-kiürítés történt.

Míg az elmúlt három és fél évben 13 ezer kilakoltatást hajtottak végre.

Forrás: www.hvg.hu

http://hvg.hu/gazdasag/20190723_Kozel_1500_kilakoltatas_tortent_iden

Kétszáz millióért fesztiválozott az Orbán videó

Sokakban váltott ki ellenérzést, hogy a Volt és a Balaton Sound fesztiválokon egy olyan videót ismételgettek 7-8 percenként, amely Orbán Viktor egyik 1989-es beszédét idézte fel.

Többen érezték úgy, hogy a drága belépőjegyekért szórakozást vásároltak maguknak, és jogosan várhatták volna el, hogy legalább egy ilyen helyen megkíméljék őket a politikától.

A szervezők azzal védekeztek, hogy nem kampánybeszédek hangzottak el, hanem a hivatalos állami ünnepségsorozat reklámfilmjében szerepelt egy pár másodperces részlet a 89-es Orbán beszédből.

Az ügyet kritizálók szerint ez a videó is azt a hamis képet sugallta, mintha Orbán Viktor egymaga zavarta volna haza a szovjet csapatokat 1989-ben.

Kicsit más megvilágításba helyezte az ügyet, amikor kiderült, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Terror Házát működtető állami közalapítvány vállalkozási szerződés keretében működik együtt a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-vel, az idei fesztiválszezonra szóló szerződés összege 207,5 millió forint. Az adófizetői pénzből működő alapítvány egyébként például 2016-ban is együttműködött a Sziget Zrt.-vel, akkor csaknem 300 milliót fizettek az 1956-os emlékév népszerűsítéséért.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/gazdasag/2019/07/22/200_millioba_kerult_az_orbanos_video/

 

vissza a tetejére

104. szám (III. évfolyam/28.) | 2019. július 17.

Államosítják a gyerekeinket is

Frontális támadást indított a kormány a magántanulók és az alternatív iskolák ellen. De ne gondolja senki, hogy ez nem érint mindenkit. Ha a civilek által ellátott 80 ezer gyerek hirtelen visszakerülne az állami oktatásba, akkor azonnal összeomlana az egész iskolarendszer.

A múlt héten fogadott el a parlament kormánypárti többsége féltucatnyi törvénymódosítást, amelyek kizárólagos célja, hogy minden gyerek sorsáról az állam dönthessen, ne maradjon semmi hatáskör a szülők vagy a tanárok kezében.

Mostantól kezdve csak az állam engedélyezheti, hogy magántanuló lehessen valaki. Ezzel elvágják az utat, hogy a szülők kimenekíthessék a gyereküket az általuk rossznak tartott iskolarendszerből. De a sajátos nevelési igényű vagy más okból speciális odafigyelést igénylő tanulók sem mind ússzák meg az állami iskolát.

Hiába van otthon egy anya a kisebb testvérrel, mindenkinek kötelező lesz 4 éves korban óvodába adnia a gyerekét.

Az alternatív vagy más néven magániskolákat úgy lehetetlenítik el, hogy arra kötelezik őket, szinte ugyanazt tanítsák, mint az állami iskolákban. Ezért persze már nem is lesz értelmük ezeknek az iskoláknak.

Ezentúl se a tanárok, se a szülők, se a diákok nem szólhatnak bele abba, hogy ki legyen az igazgatójuk, erről is az állam dönt egyedül.

Ezek a módosítások ellehetetlenítik azokat, akik civilként az állam által meg nem oldott feladatok egy igen nagy részét végzik.

Pedig az oktatás területén különösen elkél a segítség az államnak, mert jelenleg képtelen megoldani az átlagtól jelentősen eltérő fejlődésű és helyzetű gyerekek és fiatalok ellátását és biztosítani a tanulásukat.

Nagyjából kilencvenezer gyerek kap sajátos nevelési igény címkét, és ők csupán a legnyilvánvalóbb, súlyos problémákkal küzdők. Fontos tudni, hogy a most ismét megtámadott alapítványi és egyesületi intézmények 25%-kal nagyobb arányban vesznek részt e gyerekek ellátásában, mint az állami és egyházi intézmények.

Ha azokat a gyerekeket vesszük, akiknek a különlegessége nem mindig nyilvánvaló, de nagyon nem illenek a közoktatásba, és bármikor megkaphatnák a tanulási, figyelem-, hiperaktivitás- és/vagy autizmuszavar diagnózist, illetve átütően, kiemelkedően tehetségesek, máris a tanulóknak legalább harmadánál tartunk, ami már több százezer gyermeket érint. Ennek a csoportnak egy jelentős része szintén elmenekült a közoktatásból a civil intézményekbe, vagy magántanulónak állt, és közülük sokan a népszerűségben és számban gyorsan növekvő tanulócsoportokba járnak. 

Ha hirtelen a mai állami iskolákba kerülne az a nyolcvanezer, az állami oktatáshoz nem illeszkedő gyerek, akit most a közoktatást tehermentesítve a civilek látnak el, az oktatási rendszer azonmód összedőlne. Egy ilyen változásnak az anyagi vonzata is horribilis lenne az állam, vagyis az adófizetők számára. Jó tudni, hogy ezeket az iskolákat nagyrészt a szülők tartják fent, az ő befizetéseikből tudnak csak működni.

https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=2105&fbclid=IwAR3g281WGZreJMbzXN8ePCeIZO_hNqHaz1WUEVbcg1DGyhahXIfjSg-JYMg

https://ataszjelenti.blog.hu/2019/07/12/ma_vegleg_allamositjak_a_gyerekedet

Negyedével csökkent a felsőoktatásban tanulók aránya a Fidesz-kormány kilenc éve alatt

Magyarországon a felsőoktatásban tanulók száma 22 százalékkal esett vissza az évtized elejéhez képest, és erre csak részben magyarázat a demográfiai helyzet és a külföldön tanulók egyre nagyobb száma.

2010-hez képest 7,6 százalékkal, 34 százalékra emelkedett Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. A diplomások aránya tekintetében azonban az Európai Unió 28 tagállamához képest még mindig 7 százalékos a lemaradásunk – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában magasabb, 46, illetve 38 százalékos a diplomások aránya, Csehországban Magyarországgal azonos arányban élnek felsőfokú végzettségűek. 

Tavaly több mint 13 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben, elsősorban nyugat-európai egyetemeken. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190716_Csaknem_negyedevel_csokkent_a_diplomasok_szama_Magyarorszagon_9_ev_alatt

Az egész Unióban nálunk drágulnak leggyorsabban a lakások

Az Unió statisztikai hivatalának legújabb jelentése szerint, miközben az első negyedévben az euróövezetben és az Európai Unió egészében is lassult a lakások drágulása, Magyarországon szálltak el a legjobban a lakásárak. Éves összevetésben nálunk 11,3 százalékkal ugrottak meg a lakásárak január–márciusban.

Csak egy országban csökkentek az árak, Olaszországban 0,8 százalékkal értek kevesebbet a lakások.

https://444.hu/2019/07/10/ez-egesz-eu-ban-nalunk-dragulnak-leggyorsabban-a-lakasok

Titkolja a kormány a külföldi munkavállalók számát

Két év alatt megnégyszereződött az EU-n kívülről érkezett, Magyarországon legálisan munkát vállaló emberek száma. Ennek az oka, hogy a magyar munkaerőpiacon egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a helyzet csak romlani fog. A bevándorlásellenes kormánynak kínos bevallani, hogy már ma is csak mongol és vietnami munkásokkal tudják pótolni a hiányt.

Arról, hogy hány engedélyt adhat ki az illetékes hivatal az Unión kívülről érkezőknek, a pénzügyminiszter dönt. Az idei keret 57 ezres, kétezerrel magasabb, mint a 2018-ra megszabott célszám.

A 2017-es adatok alapján az látszik, hogy különösen a Távol-Keletről, Mongóliából és Vietnamból érkező dolgozók száma szaporodott meg. A 2018-as számokat már nem adta ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a HVG kérésére, nehogy a hivatalosan sulykolt bevándorlásellenesség ellentmondásba keveredjen a mindennapok valóságával. 

Pedig nemzetközi szervezetek is arra figyelmeztetnek, hogy a térségünk hatalmas munkaerőhiánnyal néz szembe az elkövetkező években.

A Nemzetközi Valutaalap szerint Európa keleti része jobban szenved népessége elöregedésétől és csökkenésétől, mint a nyugati fele, és kevésbé felkészült is a helyzet kezelésére. Itt a népesség 12 százalékkal csökkenhet 2050-ig. A munkaerő ennek kétszeresével, csaknem negyedével fog mérséklődni, míg az egy alkalmazottra jutó nyugdíjasok száma duplázódni fog. 

A Nemzetközi Valutaalap szerint a problémát elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésével, a munkavállalást (köztük a nyugdíjasokét) ösztönző programok kiterjesztésével és munkaerőimporttal lehetne orvosolni.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190710_Ugy_rejtegeti_a_kormany_a_migransok_szamat_akar_a_vallalkozok_a_tomegszallasokra_zsufolt_vendegmunkasokat

https://hvg.hu/gazdasag/20190716_IMF_nyugdijkorhataremelesre_es_bevandorlasra_lesz_szukseg

Hetven százalékkal emelik a nyugdíjakat – Romániában

A román parlament június végén szavazta meg azt az új törvényt, miszerint két év alatt 70 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Noha az ellenzék bírálta a jogszabályt, mert szerintük az hosszú távon nem tartható fenn, egyetlen törvényhozó sem szavazott ellene. A jogszabály szerint szeptembertől 15 százalékkal nő majd a nyugdíj, értéke pedig 1775 lej (118 ezer forint) lesz. Az idei első negyedévben 1227 lej (82 ezer forint) volt az átlagnyugdíj Romániában.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/07/08/ket-ev-alatt-70-szazalekkal-emelik-a-nyugdijakat-romaniaban

Bécsben örülnek a CEU-nak

Miután Orbán Viktor elüldözte Magyarországról a Közép-európai Egyetem (CEU) amerikai diplomát adó képzését, kiderült, hogy a szomszédban, Bécsben örömmel fogadták be. Mostantól már nem hozzánk viszik a dollárjaikat és euróikat a külföldi diákok. A mi gyerekeinknek viszont külföldre kell menniük, ha ilyen diplomát akarnak.

Közép-európai Egyetem Magánegyetem néven fogadták be a Magyarországról elüldözött CEU-t Ausztriában.

„Egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helyszínén eddig is sikeresen vett részt az Európai Kutatás Tanács pályázatain (…) Ez is jelzi és bizonyítja a CEU által végzett munka minőségét” – jelentette be Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy a Közép-európai Egyetem Magánegyetem és hat programunk osztrák akkreditációt kapott. Ez új fejezetet jelent a CEU történelmében (…) A 2020–21-es tanévtől kiadott osztrák akkreditációjú diplomáinkkal hozzájárulunk új otthonunk felsőoktatásának fejlesztéséhez” – mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/elet/20190713_Akkreditaltak_a_CEUt_Becsben

 

vissza a tetejére

103. szám (III. évfolyam/27.) | 2019. július 10.

Európa legalján

Hiába minden propaganda, a valóság más. Már csak három olyan európai uniós ország van, amelyekben alacsonyabbak a fizetések, mint Magyarországon. Egy év alatt még vissza is csúsztunk egy helyezést.

Bár bizonyos területeken jelentős mértékben emelkednek a nettó fizetések idehaza, mégsem annyira, hogy ne maradjunk le a nemzetközi összehasonlításban: nemhogy előrébb léptünk volna a rangsorban, egy év alatt még egy helyet lejjebb is csúsztunk.

2017-ben még az ötödik legalacsonyabb volt a magyar átlagos nettó bér (8023 euró), tavaly már csak az Európai Unió negyedik legalacsonyabb átlagfizetéséért (évi 8630 euróért) dolgozott egy alkalmazott Magyarországon. Egy év alatt Litvániának sikerült elénk kerülnie, ahol 10 százalékkal nőtt az átlagos nettó bér, míg nálunk csak 7,5 százalékkal.

Ha a visegrádi országokhoz mérjük a hazai nettó fizetést, akkor felemás képet kapunk, hiszen a szlovákokhoz és a lengyelekhez sikerült közelebb kerülni, a nemritkán mérceként emlegetett Csehországhoz képest viszont távolodtunk. A magyar átlagos fizetés ugyanis tavaly a szlovák nettó bérnek 93, a lengyelnek 90, míg a csehnek 76 százaléka volt.

Nálunk kevesebbet már csak három tagállamban keresnek a dolgozók: Lettországban 8508, Romániában 5874, Bulgáriában pedig 5512 eurót.

A legmagasabb nettó fizetést egyébként az izlandiak vihették haza, a magyarnál majdnem hatszor többet.

Forrás: www.privatbankar.hu

https://m.privatbankar.hu/makro/elkeserito-csak-harom-orszagban-alacsonyabb-a-fizetes-a-magyarnal-327039?fbclid=IwAR35sjoJ6UShvIqy0a8O7TfINhZ0HbAZOAWmh8ycoheqjGkChBZGKwwlsYs

Harmincmilliárdot buktunk a letelepedési kötvényeken

Gazdaságilag sem volt indokolt az úgynevezett letelepedési kötvényprogram beindítása, ráadásul 30 milliárd forint veszteséget hozott össze az államnak. Ez egyedülálló a világon. A kötvényvásárlás révén majdnem 20 ezer külföldit engedett be az országba ellenőrzés nélkül az az Orbán-kormány, amelyik reggeltől estig a „migránsok” elleni gyűlöletet szította.

A Letelepedési Magyar Államkötvények kibocsátását Rogán Antal kezdeményezte még 2012-ben. Indoklása szerint a program az államadósság finanszírozására szolgált. A terv az volt, hogy Európán kívüli állampolgárok letelepedés fejében 300 ezer euró értékű állampapírba fektetnek be öt évre. Magyarán az érintettek rövid lejáratú hitelt adtak Magyarországnak, cserébe pedig az Unióban élhetnek.

2013 és 2017 között 19 855 külföldi érkezett így az országba. A program olyan nagyvonalú volt, hogy még a külföldiek nagyszülei is a kötvényessel tarthattak. Az ügyintézés mindössze 20 nap volt, az utolsó időkben pedig már hitelből is lehetett kötvényt venni. A program elsősorban Kínában volt népszerű, de a Direkt36 nyomozása szerint több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak.

Noha a letelepedési kötvény önmagában nem ördögtől való – Európában több helyen is használják –, egyvalami csak nálunk fordult elő: az ország közel 30 milliárd forintot ráfizetett a programra – állítja a Transparency International. Ráadásul Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kötvényekre egyáltalán nem is volt szükség, hiszen a valutatartalék 2012-ben már elérte a Világbank által javasolt szintet. Így viszont maradt a 30 milliárd mínusz, amit természetesen a mi adónkból fizetett ki az állam.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/08/letelepedesi-kotveny-transparency/

Magyar művészeket támogat Soros

A napokban jelentette be Soros György alapítványa, hogy 360 millió forinttal támogatja azokat a magyar művészeket, akik független gondolkodásuk miatt elesnek az állami támogatásoktól.

A támogatás célja, „hogy megvalósulhassanak azok a művészeti és kulturális projektek, amelyek a Magyarországon uralkodó körülmények között nem reménykedhetnek állami támogatásban” – írják közleményükben. 

Amelyben azt is leszögezik, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok (Soros György alapítványai) közvetlenül nem vesznek részt a független alap forrásainak elosztásában, és nem szólnak bele, hogy ki és mi kaphat támogatást. 

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3041905_ismet-segitenunk-kell

Félelem vidéken

Egy friss közvélemény-kutatás során a megkérdezettek csaknem kétharmada azt válaszolta, hogy a kistelepüléseken nem lehetséges szabad önkormányzati választásokat tartani az ott élők mérhetetlen kiszolgáltatottsága miatt.

Magyarország kisvárosaiban és falvaiban a választás nem szabad, legalábbis az emberek majdnem kétharmada biztos benne, hogy a hatalmon lévők érdemben képesek befolyásolni a voksolást – ezt mérte egy kutatás során a Publicus Intézet. Nem vitás, ezeken a településeken a legerősebb a gazdasági függés, hiszen az önkormányzat az egyik legnagyobb munkáltató, és a vállalkozások sokaságának jóléte nagyban függ az önkormányzati megrendelésektől.

A nagyvárosok – a választók érzékelése szerint – egyelőre megmaradtak a szabadság bástyáinak, így az emberek 73 százaléka úgy érzi, teljesen szabadon eldöntheti, melyik polgármesterjelöltet választja.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3042301_felelembol-es-dacbol-szavaznak

Trumptól kért segítséget Orbán a magyar civilek elleni harcához

Egészen döbbenetes, hogy Orbán Viktor végre bejutott az amerikai elnökhöz, és a rövidke tárgyalási időt részben arra használta fel, hogy a magyar civil szervezeteket Trump segítségével fossza meg egy nagyobb összegű külföldi támogatástól.

Az ügy előzménye, hogy a nem uniós tagországok, mint például Norvégia, kötelesek az EU szegényebb államait támogatni cserébe azért, hogy élvezhetik az Unió gazdasági előnyeit.

A magyar civil szektornak hétmilliárd forint jutna Norvégiától. Csakhogy van egy kikötésük, kizárólag akkor folyósítják a pénzt, ha Magyarország garantálja, a forrást nem a kormány osztja szét, hanem független szereplőkre bízzák ezt a feladatot.

Orbán Viktor számára azonban elviselhetetlen ez a gondolat. Minden pénzt ő akar elosztani, minden forrás csak olyan szervezetekhez juthat, amelyek nem függetlenek, és kizárólag őt szolgálják.

Orbán ebben az ügyben kérte Trump segítségét, hogy érje el a norvégoknál, ne ragaszkodjanak ehhez a feltételükhöz.

Trump számára, aki mégiscsak egy szabad ország első embere, döbbenetes lehetett ez a pitiáner és antidemokratikus kérés.

Az amerikai elnök természetesen nem tett erre ígéretet, és csak annyit mondott, hogy oldja a kínos helyzetet: Én nagyon szeretem Norvégiát!

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/07/03/en-nagyon-szeretem-norvegiat-igy-szerelte-le-trump-orban-viktor-nyomulasat

Kétmilliárd adományból egy fillért sem kaptak a vörösiszap-károsultak

Hiába fogott össze az ország és gyűjtött össze rengeteg pénzt a vörösiszap-katasztrófa után, egy jogszabály miatt nem juthattak hozzá a károsultak. Pedig az adományozók a szerencsétlenül járt embereken akartak segíteni.

A károsultak képviseletét ellátó ügyvéd, Magyar György emlékeztetett, a tragédia után országos gyűjtés indult a károsultak megsegítésére. A káralapban összesen több mint 2 milliárd forint gyűlt össze, amelyhez például Soros György egymillió dollárral (mintegy 290 millió forinttal) járult hozzá.

„Ebből egy forintot sem kaptak a károsultak. Egy forintot sem!” – nyomatékosította az ügyvéd.

Magyar György ismertetése szerint ez azért történhetett meg, mert a jogszabályt úgy alkotta meg a kormány, hogy az összeget csak közcélúan lehet felhasználni. „Nem azt mondom, hogy hazavitték, hanem olyan célra használták, amit a jogszabály definiált. Például tanösvényt építettek belőle” – mondta.

Forrás: www.atv.hu

http://www.atv.hu/belfold/20170705-megdobbento-2-milliardbol-egy-fillert-sem-kaptak-a-vorosiszap-karosultak/hirkereso?fbclid=IwAR2BCf2F44k4J-LoX2OTzgxczIpVADpX6SHlFgo7_psejMdIWJb7H8LPGtA

 

vissza a tetejére

102. szám (III. évfolyam/26.) | 2019. július 3.

Ellopják a Balatont is

Balatonaligán sorompóval korlátozzák a lejutást a strandra, és nem engedik be a horgászokat az egykori pártüdülő területére, amely ma már Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégének birtokában van. Hasonló sors vár a Balaton-parti volt szabadstrandokra is: az elit szórakozó- és lakhelyeivé válnak, az egyszerű polgár pedig a közelükbe sem mehet, mint ahogyan a Rákosi- és Kádár-időkben is volt ez.

Megkezdődött a Club Aliga elzárása a köz elől, kikerültek az első sorompók, és kerítés is épül, hogy elzárják a gyalogosokat a víztől. Holott a parti sétány és a Club Aliga útjai is közutak, tulajdonosuk az állam, a kikötőmóló jobb oldala pedig az egyetlen kijelölt horgászhely Balatonvilágoson.

A terület 1949 előtt az aligai falurész központja volt, Rákosi Mátyásék ekkor sajátították ki, és államosították, elzárva ezzel a települést, Balatonvilágost a vízpart nagy részétől. Ezt követően az üdülő a kommunista pártelit pihenőhelye lett, s most úgy fest, a NER-elit is e célból kívánja hasznosítani, hogy a „pórnépnek” ne legyen bejárása.

A Club Aliga 2019 januárjában lett az Appeninn Holding Nyrt. tulajdona. Ez Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltsége. A korábbi pártüdülőt, a Balaton-part talán utolsóként egyben megmaradt üdülőkomplexumát 4,4 milliárd forintért szerezték meg.

Eközben egyre fogynak a szabadstrandok Balaton-szerte. 2018-ban már csak húsz településen fürödhettünk belépő nélkül a Balatonon, amely szám azóta tovább csökkent.

Egy új szabályozás lehetővé teszi, hogy a kempingeket beépítsék és például luxusapartmanokat építsenek a helyükbe, ezzel egyértelműen kiszorítva a szegényebb rétegeket.

A legnagyobb beruházó Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A kormányfő jó barátja és a veje már tavaly 14 kemping és 10 szálloda tulajdonosa volt a Balaton körül, de van borászatuk, kikötőjük és golfpályájuk is.

Néhány napja derült ki, hogy Keszthelyen sem marad már szabad strand, a város fideszes alpolgármesterének javaslatára a képviselő-testület az utolsó ingyenes partszakaszon is engedélyezte egy kutyás élménypark megvalósítását.

Ha szeretné ön is megőrizni a szabadstrandokat, írja alá az aHang által indított petíciót itt: https://terjed.ahang.hu/campaigns/balatoni-szabadstrandok

Forrás: www.hvg.hu, www.index.hu, www.magyarnarancs.hu

https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ebreszto-aliga-ha-egy-metert-is-elvesznek-tolunk-azonnal-tuntetunk-121021?fbclid=IwAR3CFKWVqREPHH1JxDdpE2cMTBagyFuklH-G_ADeD2V2g5IGMWzGqXCw6uE  

https://terjed.ahang.hu/campaigns/balatoni-szabadstrandok?utm_campaign=52svppVqt7&utm_medium=facebook&utm_source=share&fbclid=IwAR0k8Gk9RDFWiuvGgYM9eKRYwAVrfltv5IPjzejcV14VcfPTCBBxjBV9IkY  

https://index.hu/gazdasag/2019/06/28/balatonaliga_appeninn_meszaros_lorinc/ 

http://hvg.hu/gazdasag/20190628_Tiborczek_Aligan_is_blokkoljak_a_Balaton_partjanak_hasznalatat

Sikeres fővárosi előválasztás

Hosszú évek óta végre újdonsággal állt elő az ellenzék. Mindenki előtt nyitott választáson döntötték el, hogy ki legyen a közös főpolgármester-jelölt, aki majd ősszel megmérkőzik a Fidesz jelöltjével, Tarlós Istvánnal. A fővárosi összefogás példa lehet a vidéki városoknak is.

Az előválasztás június 20-án kezdődött, a választókorú budapesti állampolgárok a főváros főbb csomópontjain felállított sátrakban, összesen 15 helyszínen, továbbá – ha előzetesen regisztráltak – online adhatták le a voksukat.

A végleges részvételi adatok szerint 68 363-an voksoltak. A három induló jelölt közül Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és a Szolidaritás közös jelöltje 33 356 szavazattal nyert, ami kicsivel kevesebb, mint 49 százalékot jelent.
Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció jelöltje, korábbi tv-műsorvezető 25 093 szavazatot, azaz 37 százalékot kapott. Míg a momentumos Kerpel-Fronius Gábor 9792 voksot, vagyis 14 százalékot.

Az előzetes megállapodás értelmében 50 ezer szavazó részvétele felett az előválasztás érvényes, a győztes jelölt ellen a részt vevő, illetve a résztvevőket támogató pártok nem indítanak mást. 

Komoly esély nyílt arra, hogy Budapesten legyőzze a Fideszt az egyesült ellenzék, hiszen a kormányzópárt az EP-választáson alig 40 százalék fölötti eredménnyel végzett.

https://index.hu/belfold/2019/06/26/elovalasztas_eredmenyhirdetes_karacsony_gergely_kalman_olga/

Vidéken is alakul az összefogás

A 23 megyei jogú városból eddig 16 helyen született megállapodás a közös ellenzéki polgármesterjelöltről, de a maradék hét helyen is folynak már a tárgyalások.

Elemzők szerint a Fidesz–KDNP hatalmának meggyengítéséhez Budapest mellett vidéken is jól kell szerepelnie az ellenzéknek, s ez a kormánypártok igényeihez alakított választási rendszer miatt csak összefogással érhető el. A legnagyobb hazai településeken, a megyei jogú városokban ennek megfelelően az ellenzék megpróbál együttműködni, hogy a polgármesteri székért, illetve az egyes választókerületekben csak egy kihívója legyen a Fidesz–KDNP helyi jelöltjeinek.

https://nepszava.hu/3041595_videken-is-alakul-az-ellenzeki-osszefogas-az-oszi-voksolasra

Az ország harmada csak a létminimum körül él

Egy egyfős háztartás havi létminimum-értéke tavaly nettó 94 820 forint volt – számolták ki a Policy Agenda civil szervezet elemzői, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezt évek óta nem teszi meg.

Ez egy nagyon szerény fogyasztási szintet jelent, és semmilyen megtakarításra nem ad lehetőséget, legfeljebb arra, hogy „az ember valahogy kihúzza” a hónap végéig.
A kutatók szerint Magyarországon a lakosság körülbelül 30 százaléka él ilyen háztartásban. Noha hazánkban valóban beindult a bérnövekedés, a KSH által közölt átlagbéradatok túlzók. Ennek pedig az az oka, hogy az átlagot erősen felhúzza a kevesek magas bére.

Nem véletlen tehát, hogy a dolgozók jelentős része annak ellenére sem látja az előrejutás lehetőségét, hogy naponta nyolc órát dolgozik, és ezért bért is kap. Ráadásul a magyarok mindössze egyharmadának van annyi megtakarítása, hogy két-három hónapot fizetés nélkül áthidaljon – mutatott rá a Policy Agenda elemzése.

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ber-fizetes-letminimum-munka.686401.html?fbclid=IwAR3hfb0NihG0L9yuPTOIo40QKbICYxuqwu1Nw32GqjdAUlfdsamGaTHZraA

Megszavazták az MTA megcsonkítását

A Fidesz-kétharmad szavazatával átment az MTA-törvény, amely jelentősen csorbítja a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatás szabadságát. Tüntetés volt a döntés ellen, az ellenzék pedig az Alkotmánybírósághoz fordul.
A törvény lényege az, hogy létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ami az MTA-tól elvett kutatóintézetekből épülne fel. Az új irányító testületben lesznek ugyan tudósok, de a többséget a kormány adja, így a központi akarat dönt majd itt is. Az MTA-nak ingyen kell használatba adnia a vagyontárgyait. 

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Belehalt az orvos a túlmunkába

Havi 30 napos készenlétben dolgozott március óta a Péterfy érsebésze, az ő halála után az egész ellátás veszélybe került.

Vis maiort (előre nem látható, elháríthatatlan akadályt) jelentettek a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, miután meghalt a Péterfy Sándor Utcai Kórház érsebésze. A kórházban egyetlen idősebb orvos látta el a krónikus területi érbetegek gondozását, és folyamatos, havi 30 napos készenlétben vállalta a baleseti központ ügyeletét. Most az ő halálával nem maradt senki.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190626_Meghalt_egy_ersebesz_nem_tudjak_ellatni_a_baleseti_centrum_erserultjeit

Jönnek a választások – extra pénz a közmunkásoknak

Egyszeri extra juttatást adna a közmunkásoknak az Orbán-kormány: egységesen megkapnák az egy havi bér 90 százalékát, vagyis bruttó 73 377 forintot. Az erről szóló jogszabály-módosító javaslatot már ki is dolgozta a belügyi és az igazságügyi tárca. A több mint 100 ezer közmunkásnak járó, összegében szinte 13. havi fizetéssel felérő juttatás 9 milliárd forintba kerülne az állami büdzséből, hivatalosan azzal indokolnák, hogy a közmunkások álláskeresését akarják támogatni. Az ajándékpénzt valószínűleg az őszi önkormányzati választások időszakában fizetnék ki, ezért a közmunkás-szakszervezet vezetője szerint ez egyszerű szavazatvásárlás.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190627_Pluszpenz_a_kozmunkasoknak_extra_fizetest_osztana_az_Orbankormany

 

vissza a tetejére

101. szám (III. évfolyam/25.) | 2019. június 27.

A gyerekeink sorsáról is az állam akar dönteni

Miközben a nemzetközi felmérések folyamatosan jelzik a magyar közoktatás egyre gyengülő színvonalát, a kormány újabb központosító elképzeléseket visz keresztül szokásos buldózertempóban – egyeztetés nélkül – a parlamenten. A civilek és az ellenzék egységesen követelik a köznevelési törvény módosításának visszavonását

A parlament június 21-én tárgyalta a köznevelési törvény módosítását. Civil szervezetek és ellenzéki pártok eközben a Kossuth téren tiltakoztak.

Ez a törvénytervezet tovább csorbítja az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját és a szülők önrendelkezési jogát – tartalmazza közös petíciójuk. 

Már négyéves kortól az óvodába kényszerítik azokat a gyermekeket is, akiknek a szülei ezt ellenzik. Miközben ennek nincsenek meg a feltételei, többek között a súlyos óvodapedagógus-hiány miatt.

Erőszakkal iskolába kényszerítik a 6 éves korukat betöltött gyermekeket, akár az őket ismerő óvoda szakmai véleménye ellenére is.

Meggátolják a szülőket abban, hogy – magántanulóként – színvonalas tanulócsoportokat alapítva vagy családi körben, otthonukban oktatva saját döntésük szerint kimenekíthessék gyermeküket a gyenge állami oktatási rendszerből. 

Bevezetik a kötelező osztályozást, megakadályozzák, hogy a tanárok az általuk szakmailag legalkalmasabbnak ítélt tankönyveket használják.

A tankönyvkiadásban járatlan egyházak számára megteremtik a tankönyvkiadás lehetőségét, miközben a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, nemzetközi hírű tankönyvkiadókat ellehetetlenítik.

A szakmai és civilszervezetek az ellen is tiltakoztak, hogy tovább emelkednek a tanárok terhei. Úgy látják, hogy valamennyi intézkedés a nagyobb kiszolgáltatottság, kevesebb szabadság és a szocializmusban megszokott központosított berendezkedés irányába mutat.

Forrás: www.magyarnarancs.hu

https://magyarnarancs.hu/belpol/a-civilek-es-az-ellenzek-egysegesen-kovetelik-a-koznevelesi-torveny-modositasanak-visszavonasat-120805

Magyarország megvétózta az össz-európai klímavédelmet

Noha az egész világ arról beszél, hogy legfeljebb 10 évünk van a klímaválságból következő katasztrófa elkerülésére, sőt van, akik szerint még ennyi sem, Magyarország – két másik önző, rövidlátó és felvilágosulatlan kelet-európai társával, Lengyelországgal és Csehországgal együtt – megfúrta az EU klímavédelmi megállapodását. Ebben azt vállalták volna az országok, hogy teljesen lenullázzák a szén-dioxid-kibocsátásukat 2050-ig, amely a bajok egyik legfőbb okozója.

 A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azzal magyarázta a döntést, hogy túl drága lenne az átállás, és nem látni, hogy mennyire segítene be a kiadásokba az EU. „Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait…” – olvasható a közleményben.

Ez ugyan jól hangzik, de tudjuk, hogy 2013 és 16 között a világpiaci földgáz ár jóval alacsonyabb volt, mint a hazai lakossági gázár, mégsem igyekeztek csökkenteni. A szabadpiac miatt 2017-18-as adatok szerint egy brüsszeli háztartás nagyjából 25-30 százalékkal kevesebbet fizetett az energiáért, mint néhány évvel korábban. Magyarországon viszont a rögzített hatósági ár nem engedi érvényesülni a csökkenést.

Eközben a kormány szemérmesen hallgat egy másik okról, amely talán sokkal többet nyomhat a latba, mint a rezsicsökkentéséért való aggódás. A Greenpeace szerint a hazai szén-dioxid kibocsátás 14 százalékáért a Mátrai Erőmű a felelős, amely néhány éve került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe.

 Forrás: www.népszava.hu, www.24.hu

https://nepszava.hu/3040486_a-generacio-ami-megteszi-az-elso-lepest-a-bolygo-megmenteseert

https://24.hu/belfold/2019/06/21/magyar-lengyel-cseh-veto-europai-unios-klimacel/

Nem engedi a kormány, hogy közzétegyék az ország korrupciós helyzetét vizsgáló jelentést

Tavalyhoz hasonlóan Magyarország ismét kimaradt az Európa Tanács éves korrupciós helyzetet vizsgáló jelentéséből, mert a kormány nem járult hozzá a Magyarországról szóló rész publikálásához. hazánkon kívül egyedül Fehérország nem engedélyezte a nyilvánosságra hozatalt.

Az Európa Tanács “Államok a Korrupció Ellen” (GRECO) nevű ügynöksége évente teszi közzé jelentéseit a kontinens összes országáról.

“Amit tudunk a GRECO-jelentésről, az alapján ez a jelentés meglehetősen kritikus a magyarországi korrupciós viszonyokat illetően. És vélhetőleg éppen ez a magyarázata annak, hogy nem járult hozzá a jelentés nyilvánosságra hozatalához” – mondta Jávor Benedek magyar EP-képviselő a jelentés visszatartásáról a lapnak.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190625_Nem_engedte_a_kormany_hogy_kozzetegyek_az_orszag_korrupcios_helyzetet_vizsgalo_jelentest

Hivatalosan is vége a „migrációs válságnak”

Három éven át tartó csökkenés után az Európai Unióban benyújtott menedékkérelmek száma tavaly már megfelelt a migrációs válság előtti szintnek – írta az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal.

Az ügynökség arról számolt be, hogy 2018-ban 666 480-an kértek nemzetközi védelmet, ami további 10 százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest.

Kiemelték: a kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriaiak alkották és a beadványok közel háromnegyedét Németországban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban nyújtották be.

Orbán Viktor bevándorlásügyben továbbra is az EU ellen küzd, miközben a közösség már sokkal szigorúbb menekültpolitikára váltott. Amivel lényegében a kontinens határain kívülre szervezte ki a migráció kezelését.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/24/europai-menekultugyi-hivatal-vege-a-migracios-valsagnak/

Negyedmilliós tömeg követelte a korrupt cseh miniszterelnök lemondását

Óriási tüntetés volt múlt héten Csehországban, miután kiderült, uniós pénzek jutottak a kormányfő közelébe. Prágában a harminc évvel ezelőtti bársonyos forradalom óta nem gyűlt össze akkora tömeg, mint most – írta a Reuters. A negyedmilliónyira becsült tüntetők Andrej Babis miniszterelnököt azzal vádolták, hogy visszaélt az uniós támogatásokkal és összeférhetetlenség van politikai, valamint vállalkozói szerepvállalása között. Nem ez volt az első nagy tüntetés, Csehországban hetek óta tízezrek tüntetnek országszerte, és követelik a korrupciós botrányokba keveredett Babis lemondását. Az ellenzék bizalmatlansági indítványtterjesztett be a kormány ellen, csakhogy a 200 tagú parlamenti alsóházban ehhez 101 szavazatra lenne szükség, amivel az ellenzék nem rendelkezik.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kulfold/2019/06/23/oriasi-tuntetes-volt-pragaban-miutan-kiderult-unios-penzek-jutottak-a-kormanyfo-kozelebe/

 

vissza a tetejére

100. szám (III. évfolyam/24.) | 2019. június 19.

Mi már százszor megmondtuk!

Néhány hét múlva lesz két éve, hogy elhatároztuk: nem nézzük tovább tétlenül, hogy a kormány – különösen vidéken – teljesen elszigeteli az embereket a hiteles információktól. A most megjelenő 100. lapszámunk is bizonyítja, mi tényleg hozzáfogtunk a független vidéki nyilvánosság újjáépítéséhez.

Már két éve is borzalmas állapotban volt a független nyilvánosság, de a helyzet csak tovább romlott. Az úgynevezett közszolgálati televízió és rádió kizárólag kormánypropagandát sugároz egész nap, az ellenzékieket soha nem hívják meg, eltérő véleményeknek nem adnak teret. A szabad vita műfaja teljesen kiveszett. Demokratikus országokban példátlan módon Orbán Viktor még választások idején sem vitázik nyilvánosan.

Közpénzből felvásárolták az egész vidéki sajtót. A független Klubrádió nem kap országos frekvenciát. Nem véletlenül fontolgatja az Amerikai Egyesült Államok, hogy újra elindítják Magyarországon a Szabad Európa Rádiót.

A fideszes vezetésű városok helyi lapjai, televíziói, rádiói szintén csak a kormányt dicsőítik. A hatalmon lévők a szinte korlátlan mennyiségű (köz)pénz birtokában ingyenes lapokkal árasztják el az országot, ha kell, óriásplakátokkal borítják be a legkisebb falvakat is.

A megmaradt független lapokat és internetes újságokat a hirdetési piacon keresztül próbálják megfojtani. Állami hirdetéseket nem kapnak, de a piaci alapon működő cégek sem mernek náluk hirdetni, mert fenyegetve érzik magukat.

Olyan technikát kellett tehát keresnünk, ami olcsó, könnyen előállítható, és sok ember bekapcsolódhat a független sajtó megteremtésébe. Így született meg a Nyomtass te is! ötlete, ami valójában egy félbehajtott A/4-es lap, aminek mindkét oldalára nyomtatunk. Hétről hétre azokat a híreket tesszük közzé, közérthető módon, amelyeket a legszívesebben elhallgatna a kormány az emberek elől.

A fekete-fehér kis újságot bárki letöltheti az internetről (www.nyomtassteis.hu), sokszorosíthatja és terjesztheti. Meg is teszik nagyon sokan az országban. Akadnak, akik csak néhány példányban, de számos nagyvárosban léteznek már olyan közösségek, amelyek ezres, tízezres példányszámban teszik ezt.

Rengeteg segítséget kaptunk a két év alatt. Sokan támogattak minket pénzzel, papírral, nyomtatókkal, nyomtatási kapacitással, szállítással és megannyi más módon. Innen is köszönjük nekik!

Rengeteget tettünk két év alatt, de még egyáltalán nem lehetünk elégedettek. A Nyomtass te is! csak akkor éri el a célját, ha hétről hétre milliós példányszámban belekerül a kis és nagyobb településeken élők postaládáiba. Ehhez azonban több ezer ember támogatása és munkája szükséges. Mi már tapasztalatból tudjuk, hogy megérné az erőfeszítést.

A Pest megyei Turán sok héten át juttattuk el a lapot minden ott élőhöz, majd a Medián közvélemény-kutató cég végzett egy felmérést a körükben. Ebből a legfontosabb üzenetek azok voltak számunkra, hogy az emberek értik és igénylik ezt a kis újságot, mi több, a véleményük is elkezd változni, ha rendszeresen olvassák.

A spontán terjedés mellett tudatos építkezést is folytattunk. Minden megyeszékhelyen igyekeztünk csoportokat létrehozni, amelyek már önállóan végzik a terjesztést.

Ehhez kapcsolódik az a törekvésünk, hogy minden erőnkkel támogassuk azokat a független internetes újságokat, amelyek a megyékben jöttek és jönnek létre. Fontos tudni, hogy az újságunknak léteznek megyei, de akár helyi verziói is. Itt adunk teret a lokális híreknek, így az ott élők számára még érdekesebb és fontosabb a lap. Ezeket a helyi híreket éppen a független hírújságok szolgáltatják számunkra.

Stratégiai megállapodást kötöttünk a Mindenki Magyarországa Mozgalommal, amelynek helyi csoportjai is terjeszteni fogják a lapunkat. Nagy reményeket fűzünk az őszi önkormányzati választásokhoz. Igyekszünk majd minden településen támogatni a közös ellenzéki jelölteket, és megértetni velük is, hogy közös erővel ki kell szabadítanunk a kistelepüléseket az információs elszigeteltségből.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Ha jajszót hallasz, erősítsd fel, artikuláld vádbeszéddé, és add tovább!

A sajtó szabadsága elválaszthatatlan az egyén szabadságától, következésképp a szólásszabadságtól. Csak az az ember szabad, aki hangot adhat az ellenérzéseinek: a szólás csak a sérelem és az erőszak ellen nyer értelmet.

A panegyricusok, emelkedett hangvételű ünnepi beszédek és hálaadó énekek a rabok szólamai: azért olyan egyhangúak és rendezettek. A közös fohász, a templomi kórus, a rabszolgák dala mindig ismétlődő és monoton.

A szabad szólás koordinálhatatlan, megjósolhatatlan és rendezetlen, ezért van szükség a legnagyobb szabadságra ahhoz, hogy egyáltalán megszólalhasson. Mindig annak van rá a legnagyobb szüksége, akit sérelem ér, és mindig nagyon nehéz észrevenni a társadalmakban érlelődő változásokat, amelyek új és új sérelmeket teremtenek, ha nem áll mindenkinek a legteljesebb szabadságában, hogy kiálljon magáért.

És még akkor is ott vannak azok, akik képtelenek kiállni magukért, mert nincsen hozzá szavuk: akik őértük kiállnak, nekik jár a legnagyobb tisztelet: elvégre megtehetnék, hogy a fülük botját sem mozdítják. Ha jajszót hallasz, erősítsd fel, artikuláld vádbeszéddé, és add tovább!

Péterfy Gergely
író

 

vissza a tetejére

99. szám (III. évfolyam/23.) | 2019. június 12.

A kétmilliós és az ötvenezres nyugdíjak

Több mint hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíjak között. Majdnem 21 ezer olyan idős ember él az országban, akinek nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta, miközben akadnak már kétmillió forintnál is magasabb nyugdíjak is.

A több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülő közül mindössze 250 ezren kapnak 200 ezer forintnál magasabb összeget, miközben megjelentek a 2 millió fölötti álomnyugdíjak.

Először 2016-ban bukkant fel egy olyan személy, aki ekkora havi járadékra jogosult, azonban idén már 9 ember kap Magyarországon 2 millió forint fölötti havi kifizetést. Ha csak ezzel a kétmilliós küszöbértékkel és a nyugdíjminimummal számolunk, akkor is hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között.

A Magyar Államkincstár közlése szerint 17 777 olyan nyugdíjas van, aki kevesebb mint havi 28 500 forintot kap, és 28 981-en vannak, akiknek havi 28 500 és 49 999 közötti összegből kell megélniük. 23 nyugdíjasnak viszont egy- és kétmillió forint közötti összeget visz a postás.

A legszegényebbeknek rossz hír, hogy kiderült, elszámolta a kormány a nyugdíjprémiumot, tízezer forinttal több járt volna az időseknek – állítja az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület elnöke.

Ennyivel lett volna több a 2018-as nyugdíjprémium, ha a tényleges (4,9%) és nem a várható (4,4%) gazdasági növekedés alapján számolják ki. Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület szerint a különbözet alapján még járna pénz az időseknek. Karácsony Mihály elnök számításai szerint nagyjából tízezer forintos összeggel kellene kalkulálni, ami egyszeri 20 milliárdos kiadást jelentene az államkasszának.

Szerinte az utólagos elszámolás, a különbözet kifizetése nem példátlan. Így járnak el akkor is, amikor az infláció nagyobb a vártnál. Márpedig a következő költségvetésbe betervezett nyugdíjemelésnél is csak 2,8 százalékos inflációval számol a kormány, noha idén az élelmiszerek 5-8 százalékkal drágultak, így nagy kérdés, mekkora kompenzációt adnak év végén.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a kormánynak addig nem érdeke a nyugdíjprémium utólagos pluszkifizetése a tényleges gazdasági növekedés alapján, amíg az idős emberek bármilyen alacsony összeget hálásan fogadnak.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/07/elszamolta-a-kormany-a-nyugdijpremiumot/

https://24.hu/kozelet/2019/06/03/millios-nyugdijask/

Megszünteti a kormány a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők szociális üdültetését

A parlamentnek benyújtott költségvetésből az derül ki, hogy 2020-tól kimaradnak az Erzsébet-programból a nyugdíjasok és a fogyatékossággal élők. 

A kormány 2012-ben indította el a szociális üdültetési programját, azzal a céllal, hogy jelentősen csökkentsék a szociálisan rászoruló emberek, különösen gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás lehetősége.

A benyújtott salátatörvény-tervezet azonban kivenné a szövegből a szociálisan rászoruló kitételt, és már csak a gyerekek üdültetése és étkezése marad benne. Ez a változtatás sok embert érintene: tavaly 43 ezer nyugdíjas és 9 ezer fogyatékossággal élő tudott szociálisan üdülni.

Az üdültetést korábban az Erzsébet-utalványokból befolyó összegből finanszírozták, ezt azonban a kormány megszüntette. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/06/11/megszunteti-a-kormany-a-nyugdijasok-es-a-fogyatekkal-elok-szocialis-udulteteset

Az Orbán-kormány eddig 1 475 000 000 000 forintot költött sportra

Összegezték az Orbán-kormány sportra fordított kiadásait. A végösszeg elképesztő lett: akár két olimpiát is lehetett volna rendezni ennyi pénzből.

Az elmúlt években számolatlanul öntötték a százmilliárdokat stadionokba és különféle sportcsarnokokba, melyek zömét baráti vállalkozások húzhatták fel. Közvetlenül a költségvetésből azonban nem lehetett annyi pénzt becsatornázni, amennyit szükségesnek gondolt a kormány, ezért 2011-ben kitalálták és elindították a sokat vitatott látványcsapatsportok támogatási rendszerét, a tao-támogatást.

Stadionokra nagyjából 350 milliárd forint ment el, de költöttek uszodákra, sportcsarnokokra, a határon túli focira, sportparkokra, összesen 454 milliárd forintnyi összeget. Míg 2016-ig több mint 359 milliárd forint esett ki a tao-rendszer miatt a költségvetésből.

A tavalyi és az idei költségvetés alapján pedig további 167 milliárd forintról mondanak le a sport érdekében a társasági adókedvezményen keresztül. Összesen tehát a tao-rendszeren át 526 milliárd forint ment sportra 2011 óta.

A stadionokra fordított kiadások már csak azért is lehetnek túlzók, mert az erőfeszítések ellenére nem sikerült érdemben növelni a meccsek nézőszámát. Így a jelen állás szerint egyetlenegy szurkolóra átlagosan 5 milliót költ a kormány ezekkel a beruházásokkal.

Ebből a pénzből már két olimpiát is meg lehetne rendezni. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó vállalat 2017 elején 774 milliárd forintra taksálta a 2024-es budapesti olimpia teljes költségvetését. 

Forrás: www.mfor.hu

https://mfor.hu/cikkek/makro/sokkolo-kozel-1500-milliardot-toltak-orbanek-a-sportba.html

Hadházyék 680 ezer aláírást gyűjtöttek össze az Európai Ügyészség mellett

„A magyarok kinyilvánították, hogy nem kérnek a korrupcióból, és támogatják a csatlakozást az Európai Ügyészséghez” – jelentette ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, a petíció elindítója.

Aki szerint a kormány nem érvelhet azzal, hogy a magyarok elutasítják a csatlakozást, hiszen a közvélemény-kutatások is megerősítik, hogy a többség csatlakozáspárti. Szerinte most csak a kormány és a Fidesz vezetői nem akarnak részt venni az együttműködésben, mert tudják, elveszne az a védettségük, amit a Polt Péter vezette magyar ügyészség biztosít számukra.

„2010-ben a Fidesz azért jutott hatalomra, hogy ellophassa az EU-s pénzeket, de most már azért kell lopnia, hogy hatalmon maradhasson” – fogalmazott Hadházy, aki szerint az EU-s források jelentik a mostani rendszer üzemanyagát, ebből tudja fizetni a saját embereit. Szerinte kemény munkával lehet nyomást gyakorolni a hatalomra, és „most az EU-s intézményeken a sor, hogy fokozzák a nyomást a magyar kormányra, ha nem akarják, hogy az európai adófizetők finanszírozzanak egy olyan rezsimet, amely már nyíltan az EU ellen dolgozik”.

„Ez az akció egy tüntetés. Egymilliós tüntetést hirdettem meg, és hatalmas eredmény, hogy 680 000 ember részt is vett ezen” – összegezte a kampány eredményeit.

Köszönetet mondott annak a 26 ezer embernek, akik segítettek összegyűjteni az aláírásokat.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/06/05/hadhazyek-680-ezer-alairast-gyujtottek-ossze-az-europai-ugyeszseg-mellett

Döntsön a város! – Mit kell tudni az előválasztásról?

A budapesti előválasztás tétje a közös ellenzéki főpolgármester-jelölt megtalálása az őszi önkormányzati választásra. Olyané, aki esélyes kihívója lehet Tarlós Istvánnak, mert a Fidesz–KDNP jelöltje ismét ő lesz. Budapesten stabil ellenzéki többség van, így jó esély van arra, hogy a demokraták visszaszerezzék a fővárost a Fidesztől. Az előválasztást a Civil Választási Bizottság rendezi, a technikai lebonyolítást az aHang közösség szervezi. Segítsen ön is, hogy megtaláljuk a legjobb ellenzéki jelöltet!

Az előválasztás egy önkéntes szerveződés a 2019-es budapesti önkormányzati választás ellenzéki főpolgármester-jelöltjei között. A részt vevő főpolgármester-jelöltek vállalják, hogy nem indulnak egymás ellen ősszel, és közülük az előválasztás szabályai szerint választják ki a FideszKDNP jelöltje, Tarlós István kihívóját. Az előválasztást két fordulóban bonyolítják le.

Az első fordulóban, amelyet 2018. december 27. és 2019. január 23. között tartottak meg, két jelölt indult: Horváth Csaba (Magyar Szocialista Párt) és Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért). Az előválasztás első fordulóját Karácsony Gergely nyerte, aki a 34 133 érvényes szavazatból 27 598-at (80,9%) kapott.

A második fordulóra most júniusban kerül sor. Sokáig úgy tűnt, hogy ezen csak két jelölt, Karácsony Gergely (MSZPPárbeszéd) és  Puzsér Róbert kritikus, publicista indul, akit a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Lehet Más a Politika támogatott.

Az európai uniós választások után, amely átrendezte az erőviszonyokat a pártok között, újabb jelöltek jelentették be, hogy elindulnak a megmérettetésen, Puzsér Róbert viszont kiszállt a küzdelemből.

Pillanatnyilag – Karácsony Gergelyen kívül – Kálmán Olga (Demokratikus Koalíció) és Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) gyűjtik az elinduláshoz szükséges aláírásokat, és Schmuck Andor, a Tisztelet Társaságának elnöke lebegteti az indulását. A verseny nyitott, 2019. június 17-én 16.00 óráig kell leadni minimum kétezer budapesti választópolgár érvényes ajánló aláírását. Maga a szavazás június 20. és 26. között zajlik majd a fővárosi köztereken felállított sátrakban. A folyamat tisztaságára civil szervezetek felügyelnek, amelyek között ott van a Nyomtass te is! mozgalom is.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

 

vissza a tetejére

98. szám (III. évfolyam/22.) | 2019. június 6.

A Tudományos Akadémiát is elfoglalja a kormány

Erővel venné el a kormány a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteit augusztus elsejével. Palkovics László Innovációs és Technológiai Minisztériuma (ITM) csak az uniós választásig akart várni azzal, hogy bekeményítsen a magyar tudományosság sorsáról szóló vitában.

De miért lenne ez baj, nem mindegy, hogy kinek a kezében van az MTA kutatóhálózata? Bizony, nagyon is fontos kérdés ez, hiszen nem véletlenül garantálják normális országokban a kutatás szabadságát. A politika ugyan mindenhez érteni vél, de azt mégsem tudja előre megmondani, hogy mit érdemes kutatni, milyen területen születnek majd jelentős eredmények. Ezt rá kell bíznia a tudósokra. A történelem azt bizonyította, hogy soha nem vezetett jóra, amikor a politikusok közvetlenül beleszóltak a tudomány ügyeibe.

A következő uniós pénzügyi ciklusban óriási pénzek érkezhetnek Magyarországra kutatás-fejlesztésre. Sokak szerint igazából ez izgatja a kormányt. Szeretné, ha ezek a pénzek nem tőle független intézményekhez kerülnének, hiszen úgy nehezebben férhetnének hozzá a forrásokhoz.

A kiszivárgott dokumentumokból egyebek mellett kiderül, hogy az MTA-ról leválasztanák mind a 15 kutatóintézetét és létrehoznának egy új, állami hálózatot, amit egy 13 fős testület fog irányítani. Ennek elnökét Orbán Viktor személyesen nevezné ki. Ráadásul ez a testület döntene a kutatóhelyek átszervezéséről és megszüntetéséről is. Végül törvényi erővel köteleznék az Akadémiát, hogy ingyenes használatba adja át a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, eszközparkját és tulajdonát.

A Magyar Tudományos Akadémia képviselői május 30-án jegyzéket adták át a minisztérium képviselőinek. Ebben leszögezték, hogy az MTA elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő rendelkezéseket, amelyek ráadásul alaptörvénybe ütköznek. Korábban az Akadémia kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport vezetői írtak levelet a miniszterelnöknek, amiben arra figyelmezették, hogy „egy teljes tudósnemzedék veszhet el” a döntéssel. Már most vannak jelei annak, hogy a fiatal tudósok inkább elvándorolnak Magyarországról. Ez pedig pótolhatatlan veszteség lenne.

Forrás: www.hvg.hu www.magyarnarancs.hu

https://hvg.hu/itthon/20190530_Egy_teljes_tudosnemzedek_veszhet_el_irtak_kutatok_Orbannak

https://magyarnarancs.hu/belpol/kiszivargott-a-terv-augusztusban-erovel-venne-el-a-kormany-az-mta-tol-a-kutatohalozatot-120093

Riadót fújt az Orvosi Kamara

A biztonságos betegellátás már az önként vállalt túlmunka maximális kiaknázásával, a munkajogi szabályok rendszeres és sorozatos megsértésével sem biztosítható – közölte az Orvosi Kamara

A Magyarország jobban teljesít. De nem az egészségügyben! – írják közleményükben. Az egészségügyi bérek – a szakorvosi 1800-2300, a szakdolgozói nettó 750-1050 forintos órabér – a társadalmi rangsor végére került. Hozzáteszik, költségvetési támogatás híján az orvoskar hiába szeretné a megalázó hálapénz rendszer megszüntetését. 

Felteszik a kérdést, hogy vajon a helyi, intézményi botrányok, tiltakozások, az önként vállalt túlmunka megtagadásának egyre terjedő mértéke mikor éri el a felelősök ingerküszöbét, haladéktalan és érdemi lépések megtétele, az egészségügyi ráfordítások jelentős növelése érdekében?

Forrás: www.magyarhang.hu

https://magyarhang.org/belfold/2019/05/29/orvosi-kamara-nem-biztosithato-a-biztonsagos-betegellatas/

Egyre kevesebb gyerek születik

Van a propaganda, és vannak a számok. „Kevesebb születés és több halálozás, nagyobb természetes fogyás címmel” jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorstájékoztatója a népesedési helyzetről. 

Az előzetes adatok szerint 2019 első negyedévében a születések száma 4,3%-kal kevesebb, pontosan 6920 gyermek született, 3,1%-kal, 220 újszülöttel kevesebb, mint 2018 harmadik hónapjában.

A halálozásoké 1,6%-kal több volt, mint 2018 azonos időszakában.

Ennek következtében a természetes fogyás 10%-kal, 1524 fővel nőtt 2018 január-márciusához képest. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/05/28/a-kevesnel-is-kevesebb-gyerek-szuletett-magyarorszagon-az-elso-negyedevben

Megcsapolná a kormány a fizetésünket is

Megint egy őrült tervvel állt elő a Fidesz kormány. Arra kényszerítené a munkáltatókat, hogy a dolgozók fizetésének egy részét kötelezően utalják át egy megtakarítási számlára. Vagyis az állam már a fizetésünket is meg akarja védeni önmagunktól.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (ÁSZ) szerint a mostani helyzetben a kormányzatnak meg kellene fontolnia, hogy a saját maga tartalékolásán túl a lakossági megtakarítások előmozdításában is konkrét lépéseket tegyen.

A kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem követlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak – mondta az ÁSZ elnöke, aki szerint így a háztartások 5-10 ezer forintonként össze tudnának spórolni egy megfelelő megtakarítási állományt.

Ez készíti fel a társadalmat arra, hogy ha tényleg jön egy lassulás, és ennek keretében Magyarország nagyobbat zökkenne, a családok is képesek legyenek alkalmazkodni – fogalmazott Domonkos László

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kozelet/2019/06/03/megtakaritas-asz-elnok/

Pápalátogatás vagy foci?

A katolikusok és a székelyföldi magyarság legnagyobb ünnepe volt Ferenc pápa csíksomlyói látogatása. Hívő keresztények százezrei zarándokoltak el az eseményre.

A magyar miniszterelnök nagy döntés elé került, hiszen éppen ebben az időpontban tartották a Bajnokok Ligája foci döntőt Madridban.

Vajon a keresztény kultúra európai védelmezője melyik programot tartotta fontosabbnak?

Természetesen a helyszínen nézte meg a Liverpool és a Tottenham közötti BL-döntőt

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/sport/20190602_Papalatogatas_helyett_BLdonto_volt_Orban_programja

 

vissza a tetejére

97. szám (III. évfolyam/21.) | 2019. május 29.

Új erősorrend az uniós választáson

Európában és Magyarországon is alaposan átrendeződött a pártok sorrendje az uniós választások eredményei alapján. A Fidesz ugyan győzött itthon, de célját, a kétharmados győzelmet nem érte el. A szavazói nagy részét pedig ismét csak hazudozással és félelemkeltéssel tudta aktivizálni.

Bár Magyarországon ismét jelentős győzelmet aratott a Fidesz és 13 képviselői helyet szerzett az Európai Parlamentben, Orbán Viktor és pártjának pozíciói alaposan meggyengültek. A Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt ugyan veszített képviselői helyeket, de közel sem annyit, ami súlyosan veszélyeztetné, hogy döntő szava legyen az Európai Bizottság elnökének kiválasztásában, a Bizottság összetételében, illetve az Európai Parlament nagy többséget igénylő szavazásaiban.

Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor viszont eltaktikázta magát. A szélsőséges Unió ellenes erők, akikkel az utóbbi időben barátkozik egyáltalán nem erősödtek meg, nem lesz szavuk az Unió parlamentjében. Ellenben nagyon úgy néz ki, hogy a Fideszre nem lesz szüksége a Néppártnak, amelyet egyébként többszörösen is vérig sértett Orbán Viktor. Ez azért rossz hír az országnak, mert könnyen lehet, hogy semmiféle beleszólásunk nem lesz Európa ügyeibe, a minket is érintő döntésekbe, miközben Orbán Viktor Európa-szerte gyűlölt figurává vált, akivel még találkozni sem akarnak.

A Fidesznek egyetlen témája volt: a bevándorlás megállítása. Drágán fog fizetni ezért a hazug kampányért is, hiszen Magyarországon már ma olyan katasztrofális munkaerőhiány van, hogy Ukrajnából, Mongóliából, Vietnámból, Indiából érkeznek hozzánk vendégmunkások, akiket a gyűlölet felszítása miatt ellenségesen fogadnak. Ha pedig nem lesz munkaerő, akkor nem jönnek a külföldi cégek, és leállhat a gazdaság növekedése.

A kampány ezúttal sem volt tisztességes, a Fidesz számolatlanul szórta a pénzt, és a sajtó jelentős része is az csak az ő üzeneteiket közvetítette.

A hazai ellenzéki pártok egyfajta erőfelmérésnek tekintették az uniós választásokat, ezzel magyarázva, hogy miért nem egyetlen listával indultak a Fidesszel szemben. Nos, megvan az új erősorrend, ami tényleg nagy meglepetést okozott. A legerősebb ellenzéki párt a DK lett, őt kövei a Momentum, az MSZP, majd a Jobbik. Nem érte el az 5 százalékot az LMP sem, amely ezzel a jelentéktelen pártok közé sorolódott.

Azok a nagy ellenzéki pártok is keményen kampányoltak, amelyek a vártnál rosszabb eredményt értek el. Az aktivista hálózatok „beüzemelése” jól jöhet az önkormányzati választásnál.

A választási eredményeken is jól látszik, hogy a Fidesz sok nagyvárosban és kisebb településen is legyőzhető, ha a soron következő októberi önkormányzati választáson összefognak a pártok, és egyetlen közös jelöltet indítanak a Fidesszel szemben.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Tarolt a Fidesz a legszegényebb falvakban

A legszegényebb tíz magyar településen lényegében totálissá vált a Fidesz fölénye a vasárnapi szavazás alapján. Húsz emberből mindössze egy nem szavazott a kormánypártokra, és ez még a tavalyi parlamenti választáshoz képest is számottevő változás.

A tavalyi országgyűlési választás után a Fidesz volt a szegényebb falvak szavazói között a leginkább támogatott. Egy év alatt ez a trend tovább erősödött. Most a legkevésbé fideszes faluban is több mint 85 százalékot kapott a kormánypárt, tavaly ez a tíz település átlagának felelt meg.

A tíz legszegényebb településen a részvétel egy százalékkal maradt el az országos átlagtól, és átlagosan a lakosság 93,5 százaléka szavazott a Fideszre. Az összesítésben csak azok a települések szerepelnek, ahol legalább kétszáz ember él.

Pálmajorban mind a 73 szavazó a Fideszre voksolt, mellette Piskón és Csenyétén is 100 százalékot szerzett a Fidesz. Csenyéte azért is érdekes, mert 2014-ben még a legbaloldalibb település volt, a szinte kizárólag romákból álló lakosság 83 százaléka szavazott az MSZP-re 

A tavalyi választás előtt és után több beszámoló is készült ezekről a településekről, amelyekről nagyjából az derült ki, hogy hiába élnek nyomorúságos körülmények között, a bevándorlóktól való félelem mindent felülír. A jellemzően tévén keresztül tájékozódó megkérdezettek a legtöbb esetben nem is tudtak megnevezni más pártot a Fideszen kívül. 

A bevándorlóktól való félelem mellett egy másik érve is lehet a legszegényebb települések lakóinak a Fidesz mellett, ez pedig a közmunka. Ezekben a falvakban jellemzően nincsenek munkahelyek, ezért a mélyszegénységben élők döntő része az állami juttatásoktól függ régóta.

Forrás: www.g7.hu

https://g7.hu/kozelet/20190527/a-fidesz-totalisan-letarolta-a-legszegenyebb-telepuleseket-atlagosan-94-szazalekot-szerzett/

Magyarországon 117 ezer unión kívül polgár kapott letelepedési engedélyt

Magyarországon 2016-hoz képest több mint kétszeresére nőtt a nem uniós állampolgároknak folyósított letelepedési/tartózkodási engedélyek száma. Eszerint 2017-ben a magyar állam 117 026 nem uniós állampolgárnak adott ki engedélyt az a magyar kormány, amely a bevándorlás ellen hadakozik. 

Ez a növekedés majdnem a háromszorosa annak, mint amit a második legnagyobb növekedést mutató ország mutat: Bulgáriában 41 százalékkal nőtt az arány ugyanennyi idő alatt. 

A hirtelen megugrott növekedés alighanem összefüggésben áll azzal, hogy a magyar kormány 2017 végével vezette ki a Rogán Antal-féle letelepedési kötvényprogramot, aminek keretében kínai, orosz és arab országok állampolgárok tízezrei juthattak állandó tartózkodási engedélyhez.

Forrás: www.168ora.hu

https://168ora.hu/itthon/117-ezer-union-kivul-polgar-kapott-letelepedesi-vagy-tartozkodasi-engedelyt-a-bevandorlas-ellen-haboruzo-magyarorszagon-2017-ben-168483?fbclid=IwAR0033oyRjlYEfst7c2tzKWwKzaFXoVu94CjZu2qJsaKazTsqhzIPJWyz0o

Ferenc pápa a migránsokról

Nem szabad, hogy a másoktól való félelem irányítson bennünket – írja a katolikus egyház feje, Ferenc pápa abban az üzenetében, amelyet az uniós választásokat követően bocsátott ki. 

„Napjaink gonoszságának és rosszindulatának a gyökere a félelem a »másiktól«, az ismeretlenektől, a számkivetettektől, a külföldiektől. Ez különösen észrevehető akkor, amikor migránsok és menekültek kopogtatnak az ajtóinkon, védelmet, biztonságot és jobb jövőt keresve” – áll a pápa üzenetében. Úgy vélte, a félelem jogos, hiszen erre a találkozásra nem volt senki felkészülve, azonban leszögezte azt is: nem szabad, hogy ez a félelem irányítsa az emberek gondolatait és tetteit. Hozzátette azt is, hogy mindig a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak szenvedik meg a legjobban a háborúkat és a konfliktusokat. 

„A migránsokkal szembeni viselkedésünk az a harang, amely figyelmeztet a ránk leselkedő erkölcsi hanyatlásra” – mondta a pápa, aki szerint a világ napról napra könyörtelenebbé válik az elesettekkel szemben, ennek pedig véget kell vetni. 

A római katolikus egyházfő május eleji bulgáriai látogatása során már felszólalt a menekültekkel szembeni jobb bánásmód mellett, kijelentve, hogy a mások szeretetéhez nincs szükség önéletrajzra, minden ember Isten gyermeke, függetlenül etnikumától és vallási felekezetétől.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/05/27/a-migransokkal-szembeni-viselkedesunk-az-a-harang-amely-figyelmeztet-a-rank-leselkedo-erkolcsi-hanyatlasra?fbclid=IwAR3Hg4n1SCB0p7wSj36T4LrFNuvREzauh05tD8LePoz_ZsViywRy7LstcRI

Kossuth Körök országos találkozója a Rákos mezején

A Mindenki Magyarországa Mozgalom június 8-án délelőtt 11 órai kezdettel Rákospalotán (a Rákos mezején) tartja a Kossuth Körök Első Országos Gyűlését, ami egyben a Mozgalom önkormányzati kampánynyitója is lesz.

„A május 26-i uniós választás eredményéből láttuk, hogy a választók egyértelmű erőt keresnek, amely hitelesen és eséllyel veszi fel a küzdelmet a Fidesszel szemben – írják közleményükben. A Mozgalom azért dolgozik, hogy minél több városban és faluban egy hiteles csapat és polgármester-jelölt hívja ki a korrupt és hazug hatalmat.”

A Kossuth Körök Első Országos Gyűlésén mutatják be az általuk támogatott polgármester-jelölteket.

A Mozgalom gratulált a mandátumot szerző európai parlamenti képviselőknek.
Egyúttal arra kéri a frissen megválasztott ellenzéki képviselőket, hogy az Európai Néppárttal való együttműködés előfeltételéül a Fidesz kizárását szabják.

(A rendezvény részleteiről a Mindenki Magyarországa Mozgalom Facebook oldalán olvashatnak többet.)

Forrás: https://mindenkimagyarorszaga.hu/

vissza a tetejére

96. szám (III. évfolyam/20.) | 2019. május 22.

Az uniós választás tétje: Orbán vagy Európa

Sokak szerint május 26-án, egy kicsit leegyszerűsítve, pontosan erről kell döntenünk. Olyan pártokra szavazunk, amelyek erősebb Európát akarnak, vagy a Fideszre, amelyik gyengíteni akarja azt a közösséget, ahonnan ezer és ezermilliárd forintnyi támogatás érkezett hazánkba az elmúlt másfél évtizedben.

Furcsa kampányon vagyunk túl. Az utcákon jószerével csak a Fidesz migránsos plakátjai láthatók. A közszolgálati televízió és a kormányzópárt holdudvarában lévő több száz újság, rádió, televízió, internetes hírportál egyaránt a Fidesz egyetlen üzenetét harsogja hosszú hetek óta: állítsuk meg a bevándorlást. Eközben az igazság az, hogy a 2015-ös évi menekültek számát a tizedére csökkentette az Európai Unió. Egyáltalán nem a magyar határkerítés állította meg őket, hanem az Unió és Törökország megállapodása.

Nem volt most sem esélyegyenlőség a kampányban, a Fidesz milliárdokat használt a mi adóforintjainkból, míg a teljes ellenzék ennek a töredékét sem költhette el.

Amíg a migránsokról van szó éjjel-nappal, addig sem kell beszélni arról, hogy hová lett az a tengernyi pénz, ami az Unióból érkezet. Minden nap kétmilliárd forintnyi támogatást kaptunk 2004 óta! Hogy nem az egészségügybe ment, az biztos. Mint ahogyan az is, hogy Orbán környezete, az édesapja, a barátja, Mészáros Lőrinc, és az ifjú veje is mesésen meggazdagodott.

Nem véletlenül rettegnek az Európai Ügyészségtől, amelyik elfogulatlanul nyomozhatna a gyanús ügyletekben.

Bár az ellenzék nem a közös indulást választotta, így is van elméleti esélye annak, hogy a Fidesszel szemben állók legyenek többen, ha az elégedetlenek mind elmennek szavazni.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Tudja Ön, hogy kik a migránsok?

Migráns-e a kecskeméti Mercedes gyárban dolgozó német mérnök? És az Egyesült Államokban szobafestésből élő érpataki festő, vagy a sarki kínai bolt tulajdonosának Magyarországon született gyermeke? Bizony ők mind migránsok!

A migráns (vándor, nem pedig bevándorló!) szónak még a tudományban és a statisztikában is több jelentése van, de egyik sem esik egybe a kormánypropagandában használttal.

Aki nemzetközi határt átlépve külföldön tartózkodik: migráns, akár az EU-n belül vándorol, akár azon kívülre utazik, vagy harmadik országból érkezik. A rövid távú utazótól a külföldön tartózkodás hossza különbözteti meg.

A KSH a nemzetközi vándorlást így határozza meg: „Az eredeti (szokásos) lakóhely szerinti ország olyan tartós elhagyása, amelynek célja egy más országban való lakóhely létesítése letelepedés vagy jövedelemszerző tevékenység végzése.”

A külföldiek nem léphetnek be egyik EU országba, így hazánkba sem engedély nélkül. A beutazáshoz közel 120 állam polgárainak eleve vízum kell, de a huzamosabb tartózkodáshoz (azaz a vízum vagy a vízummentesség lejártát követően) mindenkinek egyéni eljárásban kell tartózkodási engedélyt kérnie, kivéve az EU polgárait.

A kényszervándorok, azaz a menekülők is migrálnak, de rájuk más szabályok vonatkoznak, nekik nem kell útlevéllel, vízummal, pénzzel rendelkezniük ahhoz, hogy az üldöző országból – akár több országon átutazva – elérkezzenek a menedéket nyújtó országba. Ezt mondja ki a menekültekre vonatkozó, Magyarországon is a törvény erejével bíró 1951. évi Genfi egyezmény. Az a yazidi fiatal lány akit az ISIS fegyveresei megerőszakoltak Irakban, a szír doktor, akinek bátyját és egész családját a szomszéd házban megölte Asszad hordósbombája, az a kínai értelmiségi, akit ismétlődően átnevelő táborba zárnak nyugatias nézetei vagy a facebook tiltott használata miatt: menekült. Ha visszatérne hazájába üldöztetés, megalázó vagy embertelen bánásmód fenyegetné.

Mindebből az következik, hogy ha megállítjuk a „bevándorlást”, akkor leállhat a Mercedes gyár, bezár a kínai, nem épülnek tovább a mongol, ukrán és egyéb vendégmunkás kezek által emelt épületek, ellátatlanul maradnak betegek ezrei, s ha más országok is követik a példánkat, akkor haza kell térnie több mint félmillió honfitársunknak – akik ott „bevándorlók”. Ha pedig – a kormány szándékos féreértelmezését követve – a menekültekre húzzuk rá a bevándorló kifejezést és őket nem engedjük hozzáférni a védelemhez, akkor embertelenek vagyunk.

Nagy Boldizsár
nemzetközi jogász

Mészáros Lőrinc lett Magyarország legnagyobb földesura is

Becslések szerint 38-39 ezer hektáron gazdálkodhat cégeivel, ezzel pedig előzi Csányi Sándort, akinek érdekeltsége, a Bonafarm 35 ezer hektáron gazdálkodhat. A Mészáros cégei által irányított földterület Budapest területének nagyjából 70 százalékának felel meg.

A Mészárosék tulajdonában álló Talentis Agro csoport árbevétele 22 milliárd forint, 2200 állandó és idénymunkást foglalkoztat. A vállalkozásnak Tokaj, a Balaton, Etyek és Somló térségében vannak szőlői, a termést a Chateau Dereszla Pincészet és a Canter Borház dolgozza föl. A Talentis tejelőszarvasmarha-ágazata az egyik legnagyobb Magyarországon: hét szarvasmarhatelepen összesen 6 ezer tehenet és ugyanennyi nőivarú szaporulatot nevelnek. A három fehérsertés- és egy mangalicatelep 53 ezer állat befogadására alkalmas. A vállalkozás székesfehérvári és békéscsabai telephelyén 240 ezres tojótyúk-állomány található, évente 60 millió tojást állítanak elő. Ráadásul mindez Mészáros Lőrinc és feleségének magánérdekeltsége.

Csányi és Mészáros mögött egyébként jelentős érdekeltsége van még Nyerges Zsoltnak és Leisztinger Tamásnak, az ő termőföld területük is több mint tízezer hektárra tehető.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/05/16/meszaros-lorinc-lett-magyarorszag-legnagyobb-foldesura-is/

Sikeres aláírásgyűjtés az Európai Ügyészségért

Már messze meghaladta a 600 ezret azok száma, akik aláírták Hadházy Ákos független képviselő kezdeményezésére, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Bár ezek az aláírások sem a magyar kormányt, sem az Uniót nem kötelezik semmire, azonban annyit mindenképpen elért az akció, hogy rengeteg emberben tudatosodott, lenne lehetőség az uniós pénzek szigorúbb ellenőrzésére. Közvéleménykutatások szerint a népesség többsége is azt tartaná jónak, ha a pénzek felhasználását kontrollálhatná az Európai Unió, és nyomozhatna a visszaélés gyanús esetekben.

Május 25.-én, szombaton 15 órakor Budapesten, a Kunigunda utcában, az MTVA székháza előtt kampányzáró rendezvényt tartanak. Fel akarják hívni a figyelmet arra is, hogy a „köztévé” a sokszázezres aláírásgyűjtési akcióról egyetlen egyszer sem tudósított. Az eseményen felszólal Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője is.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

„Olyan sajtót akarok, amilyen az Orbáné”

A címben idézett mondat is hozzájárult ahhoz, hogy a napokban megbukott az osztrák kormány, és új választásokat írnak ki. Egy titokban készült videófelvételen mondta ezt az osztrák alkancellár, amikor egy állítólagos orosz milliárdost akart rábeszélni arra, hogy vegye meg neki a legnagyobb osztrák napilapot.

Az osztrák szélsőjobboldali (FPÖ) párt vezetőjéről, aki egyben alkancellár is volt, a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung című német lapok közzétettek egy titokban készült videofelvételt. Ezen Heinz-Christian Strache két éve a spanyolországi Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló nőnek. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy olyan médiaviszonyokat akar, mint amik Magyarországon vannak. Felvetette, hogy megvehetnék neki az egyik legnagyobb osztrák napilapot, mert ő is olyan sajtót szeretne, mint az Orbáné. Az üzlet lebonyolításához azt a Heinrich Pecinát ajánlotta, aki segédkezett a Népszabadság bezárásban, és a vidéki magyar média több mint kétharmadának kormány közeli kézbe juttatásában. Strache az elmúlt időszakban többször is járt Orbán Viktornál, akit szinte példaképének tartott.

Egyre több jel utal arra, hogy az erős nemzetek Európája hangzatos jelszavával kampányoló szélsőjobboldali pártok valójában az oroszokkal dolgoznak össze, Putyin céljait szolgálják azzal, hogy meggyengítik Európát.

Emlékeznek még arra, hogy Simicska Lajos miért veszett össze a miniszterelnökkel? Orbán konkrétan megkérdezte Simicskát, szerinte mennyibe kerülne az RTL Klub megvétele. Simicska állítása szerint azt felelte: “Nem tudom, de legalább 300 millió euró, 100 milliárd forint lenne”. Mire Orbán: sebaj, az oroszok, vagyis a Roszatom majd megveszi nekem.

Ahogyan a plakátokon olvashattuk: Önnek is joga van gondolkodni!

Forrás: www.nyomtassteis.hu

vissza a tetejére

95. szám (III. évfolyam/19.) | 2019. május 15.

A többség szerint ne a kormány ossza szét az uniós pénzeket

Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége helyeselné, ha nem a magyar kormány, hanem egy EU-s intézmény osztaná szét az uniós forrásokat. A magyarok több mint háromnegyede előnyösnek tartja hazánk európai uniós tagságát, és ezt Fidesz szavazók többsége is így látja – derült ki egy másik kutatásból.

A teljes népesség 68 százaléka úgy gondolja, hogy az Európai Uniótól kapott támogatásokat a jövőben csak és kizárólag oktatásra, egészségügyre és munkahelyteremtésre költsük – válaszolták a megkérdezettek a Medián egyik friss felmérésében.

Érdekesség, hogy a Fidesz szavazói körében is többséget kapott ez az elképzelés: 61 százalék helyeselné, ha csak ezekre menne az EU-s pénz (37 százalék a nem helyeslők aránya).

Még figyelemre méltóbb válaszok születtek arra a kérdésre, hogy helyeselnék-e a szavazók, hogy „a korrupció visszaszorítása érdekében az Európai Uniótól kapott támogatásokat a jövőben ne a magyar kormányzat, hanem egy független európai intézmény ossza ki és felügyelje”. A kutatás szerint a teljes népesség 65 százaléka ért egyet ezzel. A kormánypárt szavazóinak fele is az Unióra bízná az elosztást Orbán Viktor helyett. Vagyis ők is tisztában vannak azzal, hogy a pénz egy jelentős részét elviszi a korrupció vagy rosszul költik el.

A Závecz Research kutatóintézet az Unió megítélését vizsgálta. A megkérdezettek 17 százaléka minősítette nagyon előnyösnek, 59 százalékuk pedig előnyösnek a magyar EU-tagságot, amelyet mindössze 17 százalék ítél hátrányosnak.

Noha az ellenzéki szavazók még kedvezőbbnek látják a csatlakozásunk óta eltelt tizenöt évet, és 88 százalékuk előnyösnek tartja a belépést, jól látható, hogy a Fidesz-szavazók körében sem működik az általános EU-ellenes propaganda: 63 százalék előnyösnek, 10 százalék nagyon előnyösnek gondolja Magyarország uniós tagságát, azaz közöttük is majdnem háromnegyednyi az elégedettek aránya.

Ha azt keressük, hogy kik a legkevésbé lelkesek az uniós tagságunk miatt, az 50-59 éves korosztályt emelhetjük ki. Ugyan még közöttük is 65 százalék tartja jónak az EU-tagságunk mérlegét, de ebben a korosztályban vannak a legtöbben, 24 százaléknyian, akik szerint az inkább hátrányokkal járt.

A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy a magyarok, ha dönthetnének, újra az uniós csatlakozásra szavaznának-e. Erre a kérdésre 69 százalék válaszolt igennel, 19 százalék nemmel, és mindössze 7 százalék mondta azt, hogy nem menne el voksolni. Ugyanígy gondolkodik a kormánypártot támogatók jelentős többsége, 61 százaléka ma is belépéspárti.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/belfold/2019/05/06/europai-unio-megitelese-kutatas/

https://index.hu/belfold/2019/05/14/median_kutatas_eu-penzek_elosztasa/

Orbánt Trump, Márki-Zayt az amerikai külügy fogadta

Üzenet értéke is van annak, hogy ugyanazon a napon fogadta Donald Trump a magyar miniszterelnököt, mint amikor a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökét, Márki-Zay Pétert az amerikai külügyminisztérium.

Bár Orbán számára nagy jelentőségű ez a találkozó, de ő volt a 22. kormányfő Európából, akit fogadott Trump elnök. Bőven megelőzött minket Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, de még Ukrajna is. A tárgyalásokat megelőző sajtótájékoztatón az amerikai elnök elismerően beszélt Orbánról: „Jó munkát végeztél, biztonságban tartottad az országodat” – udvarolt Trump a magyar miniszterelnöknek, majd megjegyezte, hogy nagyon jó a kapcsolat a két ország között. „Magyarország a NATO büszke tagja, beszélünk majd a kereskedelemről, és sok más témáról.” A tényleges tárgyalásokról egyelőre nem szivárogtak ki információk.

Márki-Zay Péter a társaságában lévő Kész Zoltánnal a Külügyminisztériumban elmondták, hogy Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal, és van alternatívája a jelenlegi kormánynak. Szerintük Orbán Viktor csak névleg bevándorlás ellenes, valójában több tízezer migránst befogadott, ezek között bűnözők és Amerikában körözött arab terroristák is voltak. Szorosabb EU-partnerségre kell törekedni, és jó kapcsolatra az USA-val. A közös katonai szövetség biztonsága miatt fontos, hogy Magyarország a természetes partnereivel törekedjen jó kapcsolatra, és ne Kínával és Oroszországgal – fogalmaztak.

Forrás: www.hvg.hu www.444.hu

https://hvg.hu/itthon/20190513_MarkiZay_az_amerikai_kulugyminiszteriumban_Van_alternativaja_az_Orbankormanynak

https://444.hu/2019/05/08/csak-europabol-22-en-eloztek-meg-trumpnal-orbant

Így hazudnak Önnek!

Az Európai Unió közleményt adott ki, amelyben lényegében hazugsággal vádolják a magyar kormányt, amely azzal riogatja az embereket, hogy Brüsszel megtámadta az úgynevezett babaváró hitelprogramot. Mint kiderült, éppen a magyar kormány fordult kérdéssel ebben az ügyben az Unióhoz, de ők még el sem kezdték a vizsgálatot.

Azzal a címlappal jelentkezett a Magyar Nemzet néhány napja, hogy „Az Európai bizottság megtámadta az új magyar babaváró támogatást”.

Pár óra múlva Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára már sajtótájékoztatót is tartott arról, hogy „Brüsszel az előzetes egyeztetési eljárásban kifogásolta a magyar kormány által bevezetni kívánt babaváró támogatás bankokon keresztüli folyósítását.” 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára még tovább vitte az Unió elleni hangulatkeltésre alkalmas hazugságot: „a családtámogatási programot ért támadás még egy ok arra, hogy májusban irányváltást kényszerítsünk ki Brüsszelben”.

Nos, Brüsszelben annyira megrökönyödtek ezen a hazugságáradaton, hogy kénytelenek voltak egy közleményt kiadni. eszerint: „Téves az értesülés, miszerint az Európai Bizottság megtámadta volna az úgynevezett babaváró hitelprogramot. Ezzel szemben a magyar hatóságok maguk kezdeményeztek egyeztetést az Európai Bizottsággal a hitelprogram kapcsán. A Bizottság a mai napig nem adott ki semmilyen hivatalos állásfoglalást a programról, és vizsgálatot sem indított ez ügyben.” – reagált hivatalos közleményében az Európai Bizottság.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190512_Brusszel_kozlemenyt_adott_ki_hogy_hazudik_a_magyar_kormany

Tiborcz István a 32. leggazdagabb magyar

orbán barátja, Mészáros Lőrinc után, a vejéről Tiborc istvánról is kiderült, hogy miylen fantasztikusan tehetséges. Nos, ez a fiatalember alig néhány éve vette feleségül a miniszterelnök egyik lányát, és máris ő a 34. leggazdagabb magyar ember.

Megjelent a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány. Ebben Csányi Sándor szerepel az ország leggazdagabb embereként 360 milliárd forintos vagyonnal, míg Mészáros Lőrinc 296 milliárddal csak a második. A dobogóra rajtuk kívül Gattyán György került fel, akinek a vagyonát 280 milliárd forintosra becsülik. Az idei 100-as listára öt új név került fel, közülük a legelőkelőbb pozíciót a 33 éves Tiborcz István érte el. A kormányfő veje, akiről kimondta a Kúria, hogy nem közszereplő 35 milliárd forintos vagyonával a 32. helyet foglalta el. mellesleg ő a legfiatalabb ezen a százas listán.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190512_Es_akkor_a_nem_kozszereplo_Tiborcz_Istvan_bekerult_a_100_leggazdagabb_magyar_koze

Szavazatszámlálók képzése

Időpontok: 2019. május 17. péntek, 17.30 óra (regisztráció 16.30-tól)

2019. május 23. csütörtök, 18.00 óra (regisztráció 17 órától)

Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont (Budapest XI. kerület Villányi út 13.)

Regisztráció és bővebb információ http://szamoljukegyutt.hu/kepzesek/

 

vissza a tetejére

94. szám (III. évfolyam/18.) | 2019. május 8.

A magyarokat jobban aggasztja a korrupció, mint a migráció

Egy friss uniós kutatás szerint a magyarok mondták a legtöbben, hogy Európa legnagyobb baja a bevándorlás (migráció), de saját hazájukban a korrupciót, az egészségügyet és a megélhetést is ez elé sorolták. Sőt, a magyarokat saját hazájuk esetében jobban aggasztja kivándorlás, mint a bevándorlás.

Az EP-választás előtt 14 európai országban mérték fel a politikai hangulatot. Magyarországon az ilyen kutatásokhoz képest szokatlanul sok embert, 4000 főt kérdeztek meg.

A kutatók arra jutottak, hogy a migráció fontos kérdés az emberek számára, de szó sincs arról, hogy az európaiak többsége szerint ez volna a legfontosabb. Ahogy a bevándorlók száma jelentősen csökkent, már nem ez foglalkoztatja a legtöbb tagállamban a legjobban az embereket. Csak Magyarországon mondták a legtöbben Európa legnagyobb problémájának a migrációt, míg például a rengeteg bevándorlót fogadó Görögországban és Spanyolországban a téma a negyedik helyre szorult, és Olaszországban is csak a harmadik lett.

Amikor úgy tettük fel a kérdést, hogy mi az adott ország két legnagyobb problémája, akkor viszont már Magyarországon is csak a negyedik legtöbbször emlegetett probléma a bevándorlás, sőt, valamivel kevesebben választották ezt, mint az európai átlag. Az egészségügy helyzetét és a korrupciót sokkal többen említették, és a megélhetést is. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/05/03/a-magyarokat-jobban-aggasztja-a-korrupcio-mint-a-bevandorlas

Folytatódnak a kilakoltatások

Május elsején újra elkezdődtek a kilakoltatások. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly – „családok éve” ide vagy oda – összesen 3212 regisztrált kilakoltatás történt, ami szakértők becslése alapján közvetlenül legalább 9-10 ezer embert érintett – felnőtteket és gyerekeket egyaránt.

A várakozások szerint a regisztrált kilakoltatások száma idén is háromezer körül alakul majd. Az esetek többsége továbbra is devizahiteles ügy.

Ugyanakkor ennél is magasabb lehet a magánalbérleti szektorban történő kilakoltatások száma – pontos adat azonban nincs, ezeket az eseteket ugyanis semmilyen hatóság nem dokumentálja.

Különleges esetekben a téli moratórium alatt is lehet kilakoltatni. A Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 2019 első negyedévében összesen 114 ilyen eset történt, ezek közül 19 volt önkényesen elfoglalt lakás kiürítése.

A Város Mindenkiért csoport és az Utcajogász Egyesület egy olyan törvényjavaslatot is kidolgozott, ami legalább azt megtiltaná, hogy kisgyermekes családokat megfelelő elhelyezés nélkül utcára lehessen tenni. A javaslatot – egy több mint tízezer aláírást tartalmazó petícióval együtt – a kormánynak is megküldték, ám a kabinet eddig még egyeztetni sem volt hajlandó.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3034279_csaladok-eve-tobb-ezren-kerultek-az-utcara

Lemaradtak a nyugdíjak a bérektől

Miközben az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőttek a bérek, a nyugdíjak jócskán elmaradtak ettől. Az eredmény: ma csaknem 45 ezer forint „hiányzik” az átlagnyugdíjból.

Az elmúlt pár évben a munkaerőhiány hatására 8-12 százalék közötti mértékben emelkedtek évente átlagosan a nettó bérek, így 2019 márciusára 237 ezer forint lett az átlagbér. Ezzel szemben idén év elején az átlagos nyugdíj értéke 135 ezer forint.

Így állhatott elő az a helyzet, hogy míg 2015-ben az átlagnyugdíj 121 az átlagbér pedig 159 ezer forint volt, idén ez a két szám 135 és 237 ezer. Vagyis a bérek és a nyugdíjak közötti szakadék 24-ről a 43 százalékra nőtt!

A fentiekben bemutatott trend vélhetően a jövőben is változatlan marad. Mindez pedig különösen annak tükrében aggasztó, hogy állandó a magyar társadalom elöregedése, így egyre kevesebb ember befizetéseinek kell fedezetet nyújtani egyre több ember nyugdíjára.

Tekintettel arra, hogy semmilyen jel nem mutat a munkaerőhiány enyhülésére, vélhetően a fentiekben bemutatott trend a jövőben is változatlan marad

Forrás: www.hvg.hu

http://hvg.hu/kkv/20190502_Durvan_lemaradtak_a_nyugdijak_a_berekhez_viszonyitva 

vissza a tetejére

93. szám (III. évfolyam/17.) | 2019. május 2.

Már minden hatodik magyar gyerek külföldön születik

A tavalyi népességcsökkenés is az elmúlt 70 év harmadik legrosszabb adata volt, de azóta a születések száma tovább zuhant, a halálozásoké pedig még nagyobbat nőtt. Eközben például Németországban már több gyerek született tavaly, mint Nógrád megyében.

2019 első két hónapjában a születések száma 5,1 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 11 százalékkal több volt, mint 2018 azonos időszakában – közölte a KSH. Ezek a gyerekek azok, akik akkoriban fogantak, amikor tavaly tavasszal Orbán Viktor bejelentette, hogy szövetséget ajánl a magyar nőknek; úgy tűnik, a szép ígéret még nem volt elég ahhoz, hogy gyerekvállalásra buzdítsák a családokat. Így a természetes fogyás 36 százalékkal, 3230 fővel nőtt 2018. január–februárjához képest. Pedig már 2018 sem volt jó év: akkor az elmúlt hetven év harmadik legnagyobb népességcsökkenését mérték.

A havi természetes fogyás 5695 fő volt, ez 10 százalékos növekedést jelent.

Az elmúlt három évben közel 56 ezer magyar gyerek született külföldön. A KSH adatai szerint itthon 274,6 ezer gyerek született 2016-2018 között, vagyis minden hatodik magyar gyerek már külföldön jön világra.

Különösen erőteljes a növekedés Németországban, ahol 2018-ban 1860 magyar gyermek látta meg a napvilágot, ez egyrészt 2007 óta a legmagasabb érték, másrészt több mint háromszázzal meghaladja a 2017-es adatot. Ez azt jelenti, hogy Németországban több gyermek született, mint Nógrádban. 

Forrás: www.hvg.hu www.168ora.hu www.napi.hu

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ez_az_igazi_migracio_mar_minden_hatodik_magyar_kulfoldon_szuletik.682153.html

https://168ora.hu/itthon/orban-viktor-szovetseget-ajanlott-a-magyar-noknek-erre-hatalmasat-zuhant-a-szuletesek-szama-167233

https://hvg.hu/gazdasag/20190426_Oriasit_zuhant_a_szuletesek_szama_miutan_Orban_szovetseget_ajanlott_a_magyar_noknek

Budapest már nem patkánymentes 

A világon is egyedülálló eredményt sikerült lerombolni Budapesten: 47 éven át gyakorlatilag patkánymentes volt a magyar főváros. Az idei év első 3 hónapjában azonban több patkánybejelentés érkezett, mint korábban egy teljes év alatt. Mindezt csak azért történt, hogy egy haveri cégé lehessen ez a munka is.

Korábban, évtizedeken át egy másik cég, a Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. végezte a patkánymentesítést a fővároshoz tartozó 525 négyzetkilométeren, amelyet a legutóbbi közbeszerzési eljárást során 2018-ban kiütött a nyeregből egy kisebb, főként szúnyog- és rovarirtással foglalkozó cégekből álló, addig ismeretlen, cégcsoport. Az átadás után 3 hétig egyáltalán nem volt irtás a fővárosban: mire az új cég munkába állt, városszerte elszaporodtak a patkányok. 

A botrány elkerülése érdekében a fővárosi közgyűlés egy gyors döntéssel rendelkezett arról, hogy 2019-ben 650 millió forinttal megemelik a patkánymentesítésre szánt évi 260 millió forintos keretet. 

A pluszforrást is figyelembe véve, ennek harmadából oldotta meg korábban a feladatot a kirúgott cég.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/04/23/patkany_budapest_tarlos_irtas_jarvany/

Miért a mi pénzünkből épül vasút a kínaiaknak?

Van-e olyan őrült vállalkozó, aki olyasmibe teszi a pénzét, ami a legjobb esetben 130 év múlva térül meg? Igen van, a magyar állam, aki a mi pénzünkből áldoz 750 milliárdot egy gazdaságilag értelmetlen vállalkozásra.

Kína, mint a világ egyik legnagyobb hatalma, szeretne Európában az eddigieknél is jobban jelen lenni. Sokat segítene ebben, ha Belgrád és Budapest között egy korszerű vasútvonal épülne meg, ami az áruszállítást segítené.

Ez a vasútvonal jelenleg tökéletesen kihasználatlan. Tehát megépítése csak a kínaiaknak fontos. Vagyis a logikus az lett volna, ha az ő pénzükből épül meg.

Ehelyett Orbán Viktor felajánlotta, hogy majd mi megépítjük. A kínaiak jó nagy kamatra adnak nekünk kölcsönt az építkezésre, és azt majd a magyar nép szép fokozatosan visszafizeti. De legalább munkát ad ez tömegesen magyaroknak. Dehogy. A vasút nagy részét kínai vállalatok építik majd, vagyis a kölcsönadott pénz jelentős része visszamegy Kínába. Aztán újra kifizetjük nekik a teljes összeget törlesztés formájában, persze kamatostul.
Ha sok árut szállítanak, akkor lesz némi vámbevétel, ami a legjobb esetben 130 év múlva hozza vissza a befektetett pénzt.

De kinek éri ez meg Kínán kívül? Nos, a buliba bevettek egy magyar céget is, akit majd busásan megfizetnek. Verseny is volt. Mit gondolnak, hogy vajon ki nyerte meg? Természetesen a magyar géniusz, Mészáros Lőrinc egyik cége, aki a vasútépítéshez is a legjobban ért.

A hét elején közleményt adott ki az Egyesület Államok budapesti nagykövetsége, amelyben figyelmeztetik Magyarországot, hogy Kína milliárdos kölcsönei miatt adósságcsapdába kerülhetünk. Persze, biztosan ők is rosszul látják.

Forrás: www.168ora.hu www.index.hu

https://168ora.hu/itthon/figyelmeztette-az-usa-budapesti-nagykovetsege-magyarorszagot-hogy-kina-milliardos-kolcsonei-adossagcsapdaba-hajtanak-167387?fbclid=IwAR1DuT8e9eg_l54eLJmdLQWRmxynjiYygLGxGcECMIU4Vniar6PzOMo-Aa4

https://index.hu/gazdasag/2017/12/01/budapest_belgrad_megterules_vam_kereskedelem_pireusz_kina_131_ev/

https://index.hu/gazdasag/2019/04/26/meszarosek_nyertek_el_a_belgradi_vasutepitest/

Inkább nem kell a 70 milliárd, ha az utolsó fillérig nem lehet a haveroké

A norvég állam egy uniós szerződés alapján 70 milliárd forintot adna Magyarországnak. orbán Viktor kormánya azonban nem írja alá a szerződést, mert abból néhány milliárd forint független civil szervezetek oszthatnának szét.

Mivel Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de élvezi annak előnyeit, ezért a szegényebb tagországoknak támogatást kell fizetnie. Magyarország kapná tőlük a legtöbb pénzt, 70 milliárd forintot. A pénz nagy részét energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására lehet fordítani. Tíz százaléka jutna magyar civil szervezeteknek. A norvégok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt a pénzt független civil szervezet pályáztassák meg. Az Orbán kormány számára azonban elképzelhetetlen, hogy legyen olyan pénz, amit nem ők osztanak el, és nem a saját haverjaiknak jut.

A szerződést már minden érintett európai tagállam aláírta, kivéve Magyarországot.

Forrás: www.magyarnarancs.hu

https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-irja-ala-a-kormany-a-70-milliardos-szerzodest-a-norvegokkal-mert-beleszolast-akar-a-civil-penzekbe-119259?fbclid=IwAR05B3UL41CG7b5cIkS_Rb1ir3_Oj2qt_LjXFn3-cI1ZnV2L8L1OJOrLsUw

A nyelvvizsga törvény kiszorítja a szegényeket az egyetemekről

2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga az egyetemi felvételikhez. A múlt héten tüntető fiatalok szerint a középiskolákban nem készítik fel őket erre. Magántanárra pedig csak a gazdagabb szülőknek van pénzük. Azt is kifogásolták, hogy a miniszterelnöknek sincsen középfokú nyelvvizsgája.

“Milyen ország az, ahol miniszterelnök lehet valaki B2-es nyelvvizsga nélkül, de egyetemista nem?” – indokolta a félig vicces követelést Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament vezetője, a tüntetés egyik szervezője. Ha Orbán Viktor nem teszi le addig a nyelvvizsgát, folytatta, akkor népszavazási kezdeményezéseket indítanak a következő kérdésekben:  

Halasszák el a felvételihez előírt nyelvvizsga-követelmény bevezetését addig, amíg a magyar iskolák nem lesznek képesek rendesen megtanítani a diákokat valamelyik idegen nyelvre.

Magyarországon ne lehessen miniszterelnök olyan személy, aki nem teljesíti az összes olyan feltételt, amit egy egyetemi felvételizőtől elvárnak. 

“A kormány hat évvel ezelőtt bejelentette, hogy 2020-ban nyelvvizsga kell a felvételihez, majd hat évig nem csinált semmit, mondta Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője. Azóta egy Emmi által indított vizsgálat is megállapította, hogy a magyar iskolákban folyó nyelvtanítás nem hatékony.

A kormány csupán annyit reagált, hogy a tüntetés mögött Soros Györgyhöz kötődő szervezetek állnak.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/04/26/nyelvvizsga_tuntetes_felveteli_egyetem_kossuth_ter/

Hárommillió magyar él havi 125 ezer forintnál kevesebből

A magyar társadalom mintegy harmada tartozik a legalsó társadalmi rétegbe egy friss kutatás szerint. Arányuk az elmúlt években még emelkedett is.

Magyarországon jelenleg a társadalom 30 százaléka tartozik az alacsony jövedelműek csoportjába, arányuk 10 év alatt 4,7 százalékponttal emelkedett. A középosztályba a társadalom 62 százaléka tartozik, ez a réteg 3,7 százalékponttal zsugorodott, a felső tízezerbe a társadalom 7 százaléka tartozik.

Az Orbán-kormány a középosztály felemelkedését tartja fontosnak, mert ők adják a gazdaság alapját a munkaerejükkel, vállalkozásaikkal. A propagandájukban egy erős és széles társadalmi réteg jelenik meg, az intézkedések azonban sokkal inkább kedveznek a felső-középosztálynak, mint a társadalom alsóbb szintjén lévőknek.

Erre jó példa az adórendszer átalakítása, mely progresszívből egykulcsossá vált. Bár a fizetendő adó mértékét tekintve ezzel minden dolgozó ember jól járt, a gyakorlatban az alacsonyabb keresetűek számára drasztikus változást hozott. Az ő fizetendő adójuk egy százalékponttal csökkent ugyan, ám közben a kormány eltörölte az adójóváírást, így a végső egyenleg negatív. Ezzel szemben a magasabb keresetűeknél az adó szinte megfeleződött, így a korábbiaknál jóval több pénzből gazdálkodhattak.

Forrás: www.magyarhang.org

https://magyarhang.org/belfold/2019/04/25/125-ezer-forintnal-kevesebbol-el-havonta-3-millio-magyar/

vissza a tetejére

92. szám (III. évfolyam/16.) | 2019. április 23.

Sajtószabadság: szégyenpadon Magyarország

A tavalyihoz képest  14 hellyel került lejjebb a rangsorban a magyar sajtószabadság a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet felmérése szerint, és a “problémás országok közé sorolták”. Ezzel a 87. helyet szereztük meg 180 országot rangsoroló listán, lemaradva Mongóliától és Albániától is.

2019-es jelentésük hazánkról szóló részében azt írják: a magyar média tulajdonjogai még tovább koncentrálódtak Orbán Viktor miniszterelnökkel szövetséges oligarchák kezében. Ennek eredményeként a magyar médiakörkép teljesen átalakult az elmúlt években.

„A legfontosabb kritikus sajtótermékeknek be kellett zárniuk, míg a többiek függetlenségét folyamatosan veszélyezteti a kormányhoz közelálló oligarchák jelenléte a vezetőségben, a részvényesek között vagy éppen a pénzügyi intézményekben, melyek finanszírozzák őket” – írták.

A jelentés megemlíti a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrejöttét, melyhez 500 sajtótermék csatlakozott. Az alapítvány stratégiai jelentőségűvé nyilvánításával pedig a kormány tulajdonképpen megakadályozta, hogy médiaszektor képviselői tiltakozzanak ellene.

Jellemző, hogy a Mahir hirdetési cég épp a napokban jelentette be, hogy 40 év után egyoldalúan és azonnali hatállyal felmondja a Heti Világgazdaság (HVG) című hetilap címlapjairól készített plakátok kihelyezéséről szóló szerződését.

Most hozták nyilvánosságra azt az elemzést is, amely 18 – mind kormánykézben lévő – megyei napilapot hasonlított össze. A vizsgálatból kiderült, hogy ezek a lapok egyforma központi tartalmakat közölnek, és mindenhol pontosan ugyanaz a kormánypropaganda olvasható.

A tematika szinte semmit sem változott az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Akkor is választás előtt álltunk és most is, akkor is a migrációval riogatták az olvasókat és most is.

Az ellenzék „természetesen”nem jutott továbbra sem szóhoz. És olyan ügyek is kimaradtak a kormánypárti lapokból, mint az, hogy 172 ember fagyott halálra idén télen. Arról sem tettek említést, hogy az ombudsman felszólította a politikusokat, ne használják a gyerekeket a kampányban, mint ahogy az sem ért egy sort sem, hogy pont azt a választási körzetet szüntették meg Miskolcon, ahol mindig MSZP-s politikus nyert a választásokon. 

A szerkesztői szabadságot a megyei oldalakra száműzték, ahol a helyi sajtómunkások mindössze arról dönthetnek, hogy iskolások múzeumlátogatása vagy az óvodások kézműves játszóháza legyen az aznapi vezető anyag.

Forrás: www.hvg.hu  www.atlatszo.hu

https://hvg.hu/itthon/20190418_Hatalmasat_zuhant_Magyarorszag_a_sajtoszabadsagranglistan

https://mertek.atlatszo.hu/mind-ugyanazt-es-mindig-ugyanazt/?fbclid=IwAR0HlNPeOnBW9aJ4Js3UzG3WR8ZkY3eZqAw5bUkbCxFeAxzE_r9-Bwk8jys

Aktivista grafika és molinókészítés képzés a Közélet Iskolájában

2019. május 25-26. (szombat-vasárnap) 10-18h

Hol? Auróra közösségi központ (Budapest, Auróra utca 11.)

kozeletiskolaja@gmail.com, www.kozeletiskolaja.hu

Ebben is hazudtak – Soha nem lesz egyéni nyugdíjszámlánk

Nagyjából 2700 milliárd forintot hoztak át az állami nyugdíjrendszerbe a volt magán-nyugdíjpénztári tagok, akkor azt az ígéretet kapták, hogy a pénzt egyéni számlán kezelik majd. Az egyéni számlák azóta sem jöttek létre, Rétvári Bence államtitkár szerint ennek az állami rendszerben nem is lenne értelme.

Egy parlamenti képviselő tette fel a kérdést Rétvári Bencének, az Emmi államtitkárának, hogy haladnak az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonok esetében az egyéni számlák létrehozásával.

Rétvári a kérdésre azt válaszolta, hogy a korábbi magán-nyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. Ennek ellenére senkit nem ér kár, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak – tette hozzá.

Az RTL a kérdést Gulyás Gergelynek is megcímezte, aki a tegnapi Kormányinfón azt mondta, hogy a magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó rendszerben működik, egyelőre ebben a rendszerben a nyugdíjkasza fenntartható, és ez a 2020-as évek közepéig így is marad.

Forrás: www.portfolio.hu

https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/nem-kapnak-egyeni-szamlat-a-volt-magan-nyugdijpenztari-tagok.321627.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Mire szavazunk az uniós választáson?

Az Európai Unióban nem csak Orbán Viktor és párttársai véleménye hangozhat el a magyar emberek véleményeként, mert az európai döntéshozó testületekbe közvetlenül, egy külön Európai Parlament tagjainak megválasztásával is küldhetünk képviselőket.

Magyarokként az Európai Unió állampolgárai is vagyunk. Életünk legtöbb jog által szabályozott részletét már ma is az EU döntései határozzák meg. Hogy mely országokban vállalhatunk munkát vagy tanulhatunk bármilyen külön engedély igénylése nélkül, hogy milyen minőségi előírásoknak kell megfelelnie a boltokban kapható élelmiszereknek vagy éppen az Orbán-kormány tervezte új atomerőműnek, az mind az EU döntéshozó testületeiben dől el. Mint ahogy az is, hogy az Európai Unió költségvetésébe melyik tagállamnak mennyit kell befizetnie, és mennyit kaphat onnan vissza az ország. Ez pedig alapvető a mi számunkra, hiszen a magyar gazdasági fejlődésnek már 10 éve pont ezek az uniós támogatások adják a legfontosabb motorját, hiszen összegük felülmúlja a híres Marshall-segélyt is, amivel a 2. világháború után a lerombolt Nyugat-Európa útjait, városait és gazdaságait olyan gyorsan helyreállították.

Az Európai Unió pedig egy demokratikus közösség, amelyben az állampolgárok szabadon döntik el, ki képviselje őket mindezen döntések során. Ezért szavazunk május 26-án is.

Forrás: Számoljuk Együtt Mozgalom www.szamoljukegyutt.hu

Ki és hol szavazhat az uniós választáson?

Ön mindenképpen jogosult a szavazásra, ha magyar állampolgár, május 26-ig betölti a 18. életévet, van Magyarországon lakcíme, és nem függesztették fel jogait egy személyét érintő bírósági ítélettel. Mindenki kap egy postai értesítést a Nemzeti Választási Irodától arról, hogy hol van az a szavazóhelyiség, ahol érvényes lakcímkártya és személyi igazolvány felmutatásával szavazhat május 26-án. Ha elveszti az értesítést, semmi baj, kérdezze meg a szomszédokat, ha esetleg mégis rossz helyre megy szavazni, akkor majd ott megmondják, hogy melyik szavazókörben gyakorolhatja választójogát.

Ha nem kap postai értesítést, vagy más miatt aggódik, hogy tévedésből kihagyták a választói névjegyzékből, esetleg nem a lakóhelyén szeretne szavazni, például mert külföldön vagy rokonoknál tartózkodik majd a választás napján, akkor mielőbb nézze meg a http://www.valasztas.hu/ep2019-gyik és a http://www.valasztas.hu/ep2019 internetes oldalakon, hogy mit kell tennie még jóval a választások napja előtt. Külföldön például akkor szavazhat, ha legkésőbb május 17-ig bead egy kérelmet a „külképviseleti névjegyzékbe” való felvételre, a lakóhelyétől különböző másik belföldi szavazókörbe pedig május 22-ig kérheti az átjelentkezést.

Hajléktalanoknak valamelyik önkormányzati hivatalnál legalább „településszintű lakosként” kell regisztrálnia ahhoz, hogy szavazati jogukat gyakorolhassák (ehhez itt talál további információt: https://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/lakhatas-es-lakcim/). Ha nincs Magyarországon bejegyzett lakcíme, akkor szavazhat majd levélben, de csak akkor, ha valamelyik nem Európai Uniós tagországban (pl. Ausztrália) él, és május 2-ig regisztrál a választásokra (lásd http://www.valasztas.hu/ep2019).

További jogi kérdéseihez válaszokat találhat még itt is: https://tasz.hu/cikkek/europai-parlamenti-valasztasok-1×1

Forrás: Számoljuk Együtt Mozgalom www.szamoljukegyutt.hu

Legyen Ön is szavazatszámláló!

Mit sem ér a széleskörű részvétel a választáson, ha a szavazóhelyiségekben csak egyetlen párt hívei felügyelik a választások törvényességét, és számolják meg a szavazatokat.

Ezért adnak lehetőséget a törvények arra, hogy minden a választáson induló jelölt küldhessen delegáltakat a szavazatszámláló bizottságokba. A probléma az, hogy sok településen csak egy párt működik.

Ezen segít a Számoljuk Együtt Mozgalom, amelyik már a tavalyi országgyűlési választáson is ezernél több, pártoktól független önkéntes jelentkezőt tudott ellenzéki delegáltként bejuttatni a szavazatszámláló bizottságokba. Ez még nagyon kevés volt ahhoz, hogy az egész országban biztosított legyen a választási szervek pártatlan működése. Ez a hiányosság pedig alighanem a választási eredményekre is kihatott. Hogy az idén minél tisztességesebb legyen a szavazás lebonyolítása és a szavazatszámlálás, most még több önkéntesre lesz szükség a májusi európai, és az őszi önkormányzati választásokon is.

Ha Ön szívesen segítene, esetleg vannak olyan ismerősei, barátai, akik szintén segítenének, akkor mielőbb olvassák el az ezzel kapcsolatos tudnivalókat és jelentkezzenek a http://szamoljukegyutt.hu/ internetes oldalon!

Jelentkezz szavazatszámlálónak!

A legutóbbi országgyűlési választáson a szavazókörök felében nem volt civil ellenőrzés. Ez nem fordulhat többet elő, ezért a Számoljuk együtt a szavazatokat Mozgalom ismét várja minden választópolgár jelentkezését, akik részt szeretnének venni szavazatszámlálóként az Európai Parlament magyar képviselőinek május 26-ai választásán és/vagy az ország valamennyi települését érintő őszi önkormányzati választásokon. Magyarország összesen 10 285 szavazókörébe legalább ugyanennyi elkötelezett független civil szavazatszámlálót keresnek, akik vállalják  a választások tisztaságának és átláthatóságának felügyeletét.

Jelentkezni a www.szamoljukegyutt.hu honlapon lehet.

vissza a tetejére

91. szám (III. évfolyam/15.) | 2019. április 17.

A tanárokat is becsapták

Országszerte aláírást gyűjtenek a pedagógusok között, mert a tanárok úgy érzik, hogy a miniszterelnök megszegte a béremelésekre vonatkozó ígéretét.

„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Közel 9 év telt el azóta, hogy Ön másodszor is miniszterelnök lett. Beiktatása után világossá tette számunkra, hogy új kormánya egyik első intézkedése a közoktatási rendszer teljes átalakítása lesz. A változtatások legvonzóbb ígérete az egyösszegű béremelés és a bérek minimálbérhez kötése volt  – kezdődik a 273 budaörsi pedagógus által aláírt levél.
Mint mindannyian tudjuk, Ön ezt az ígéretét nem teljesítette.”
Az emelést öt részletre osztották szét, melyből az utolsót meg sem kapták a pedagógusok, de a legnagyobb probléma, hogy a tanári bérek számítási alapja továbbra is a 2013-as minimálbér, pedig az azóta közel másfélszeresére emelkedett. „ Mára már ott tartunk, hogy a pedagógusbér a többi diplomás átlagbérének kétharmadát sem éri el.”

A következő napokban az ország összes oktatási intézményébe eljuttatandó nyílt levélben azt követelik, hogy a pedagógusbéreket a mindenkori minimálbérhez kössék, és jelentősen emeljék a nevelést, oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók bérét is.

Követelik továbbá, hogy a lehető legrövidebb időn belül, kezdjenek érdemi egyeztetést a valódi szereplőkkel az oktatásügy összes kérdéséről. „Ezeknek az egyeztetéseknek akkor lesz értelme és pozitív hozadéka, ha nem lesznek diktátumok, és minden kérdést – fenntartás, működtetés, centralizáció, autonómia, óraszámok, túlóra kifizetés, tankötelezettségi korhatár, szabad tankönyvválasztás, önálló minisztérium, pedagógus életpálya – érintenek.”

A nyílt levelet a beérkező aláírásokkal együtt a budaörsi pedagógusok április végéig át szeretnék adni Orbán Viktornak.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/elet/20190408_Nyilt_levelet_irtak_a_budaorsi_tanarok_Orban_Viktornak

A falusi CSOK-kal is büntetik a vidéket

Pofátlanság – így minősítette egy somogyi faluban élő fiatalasszony azt, hogy egy községben nehezebb csok-hoz jutni, mint városban.

Orbán Viktor hétpontos családtámogatási csomagja nem érinti a szegényeket, tehát nem is lepett meg, hogy a falusi csok szigorúbb feltételeket tartalmaz, mint ha valaki népesebb településeken igényelné a kedvezményt – fogalmazott Bass László, a szociológus.

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület alelnökét annak kapcsán kerestük meg, hogy kiderült: a „sima” csokra jogosultaktól 1-2 gyerek esetén féléves, 3 gyerek vállalásakor egyéves folyamatos biztosítási jogviszonyt várnak, de a falvakban élőktől ennek dupláját, egy, illetve két éves járulékfizetést ír elő a kormány. Ez a munkanélkülieket és a közmunkásokat kizárja a körből.

Bass László diszkriminatívnak tartja a családi otthonteremtési kedvezményt, mert a feltételekkel a kormány azt üzeni: akarjuk, hogy gyerekek szülessenek, de megmondjuk hova. Nem védhető, hogy azoknak a gyerekei értékesebbek, akiknek van folyamatos munkájuk, akik pedig munkanélküli vagy közmunkás családba születnek, nem érdemlik meg a jobb lakáskörülményeket – jelentette ki.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3032767_buntetik-a-videket-csak-arra-nem-jo-a-falusi-csok-amire-kitalaltak

Elegük lett a közigazgatási dolgozóknak

„Nem ezt érdemeltük. Ez nem közszolgálat, ez már közrabszolgaság.” Egy kormányhivatali dolgozó így jellemezte a mára kialakult közhangulatot a területi közigazgatási egységekben. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a központi és a területi közigazgatásban összesen 2500-an kérték felmentésüket, de ez szerintük nem jelent gondot az ügyintézésben.

Az Index internetes híroldal ezzel szemben úgy értesült, hogy elsősorban a megyei és járási, kerületi kormányhivatalokban májusra kaotikus helyzet alakulhat ki.
Március elsején lépett életbe a köztisztviselői jogszabályváltozás, amely a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a megyei, járási és központi kormányhivatalok dolgozóit, továbbá a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat és a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti.

A módosítás értelmében már nem számítják bele a félórás ebédidőt a munkanapba, így az eddigi 8 helyett legalább 8,5 órát kell naponta dolgozni. Ez egy évben összesen nagyjából plusz 14-15 plusz munkanapot jelent ezeknek a hivatalnokoknak, miközben ugyanezzel a törvénymódosítással 25-ről 20 napra csökkent az alapszabadságuk.

Megnövelt munkaidő, a beígért emelés helyett bércsökkenés, ezzel egyidejű, jelentős munkateher-növekedés és a megbecsülés érzésének totális hiánya. Forronganak az indulatok a kormányhivatali dolgozókban, akik közül márciusban – mint azt az Indexnek a kormány is megerősítette – több ezer köztisztviselőnek végleg elege lett, és úgy döntöttek: befejezik a köz szolgálatát. 

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/04/10/kormanyhivatalok_tomeges_felmondas_koztisztviselok/

Dől a pénz külföldi egyházaknak és kórházaknak

A legnagyobb összegek Szíriába mennek, de jut a pénzből Kongóba és Mexikóba is. És ez a lista csak a most januárban meghozott döntéseket tartalmazza.

A napokban került fel a kormány honlapjára a Miniszterelnökség által megítélt támogatásokat részletező lista. Az összegzésben csak a januárban tető alá hozott megállapodások szerepelnek.  

505 millió forintos adományt kap az AVSI Alapítvány az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi Francia Kórház és a damaszkuszi Olasz Kórház egy éves működésének biztosítására.

261,1 millió forintot juttat a Miniszterelnökség az Erbili Káld Katolikus Érsekségnek az Alkosban található iskola újjáépítésére;

320 millió forint jut a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítványnak a kongói Mbuji Mayi városában található Centre Ophtalmologique St Raphael épület- és műszerfejlesztése és a távoli orvosi vizsgálatok lefolytatása céljából;

320 milliót juttatnak a Szír Katolikus Egyház Moszuli Érsekségének;

320 millióval támogatják a Szír Ortodox Egyház Moszuli Érsekségét is.

Ezen felül Magyarország a Hungary Helps program keretében kétmilliárd forintot ad két mexikói templom újjáépítésére. Gulyás Gergely pedig a legutóbbi kormányinfón jelentette be, hogy 1,119 milliárd forinttal támogatja a magyar állam a szíriai Melkita Görögkatolikus Egyházat is. 

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3032487_miutan-itthon-mar-minden-rendben-a-kormany-4-8-milliarddal-tamogat-kulfoldi-egyhazakat-korhazakat

Óriási a szakadék a szegények és a gazdagok között

A leggazdagabb 10 százaléknyi magyar birtokolja a lakosság vagyonának 56 százalékát. Nekik átlagosan 61 millió forintjuk van. A legszegényebb egymillió embernek viszont átlagosan 476 ezer forint adóssága van.

A leggazdagabb 1 százaléknyi magyar birtokolta az összvagyon negyedét, a háztartások szegényebbik felének pedig csak az összvagyon 8,9 százaléka jut – derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2017 év végén készített legutóbb felméréséből.

A leggazdagabb 20 százalék kezében van a lakossági állampapírok 97 százaléka, a részvények és részesedések 98 százaléka. Ezzel szemben a hitelállomány 31 százaléka a háztartások legszegényebb ötödénél található.

A vagyoni egyenlőtlenségek növekedtek a korábbi 2014-es vizsgálat óta, olyannyira, hogy már az uniós országok „élbolyába” tartozunk ezzel az eredménnyel.

A jövedelmi egyenlőtlenség ezzel szemben nem változott: 2014-ben és most is brutális: a legmagasabb jövedelmű tizedhez folyt be az összjövedelem 24 százaléka mindkét évben. A legszegényebbek 380 ezer forintot, a leggazdagabbak viszont több mint nyolcszor annyit, 3,1 millió forintot kerestek egy évben.

A szegények bevétele 60 ezerrel, a leggazdagabb egymillió honfitársunk éves jövedelme pedig 468 ezer forinttal növekedett 3 év alatt. Azaz utóbbiaknak csak a növekménye több volt, mint amennyiből a legszegényebbeknek egész évben ki kell jönniük.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190411_Sokkal_nagyobb_az_egyenlotlenseg_Magyarorszagon_mint_eddig_hittuk

vissza a tetejére

90. szám (III. évfolyam/14.) | 2019. április 9.

Nincs javulás az egészségügyben

A többségnek lesújtó véleménye van a hazai orvosi ellátásról, alig valamivel kettes fölé értékelik a helyzetet a megkérdezett emberek – derült ki egy friss felmérésből.

Bár a magyarok többségének legnagyobb félelme az, hogy megbetegszik, emellett nagyon aggódnak a magyar egészségügy állapota miatt is – derült ki a Závecz Research közvéleménykutató intézet márciusban készült felméréséből.
Az ellátások színvonalát alig „kettes fölé”-re értékelték a kérdezettek. A mostani adatokat összevetve a 2017-es helyzettel, az állami egészségügyi szolgáltatások megítélése gyakorlatilag semmit nem változott. A gyakori rendelő- és kórházlátogatók az elmúlt két évben sem érzékeltek pozitív változást az állami egészségügyben.
Az ellátás színvonala miatti erős aggodalom ellenére is csak minden hatodik ember vásárolna magán egészségbiztosítást.
A felmérésnek ez a megállapítása azért is meglepő, mert az állami ellátórendszerben jó ideje esetleges, hogy ki milyen elbánásban részesül, a vizsgálatokra való hosszú várakozás, a bánásmód, az ellátás körülményei miatt mind nagyobb a kereslet a magánszolgáltatók iránt. A két legnagyobb magán egészségügyi szervezet bevétele már tavaly elérte a 6-7 milliárdot.
Más kutatásokból is az derül ki, hogy robbanásszerűen nő a magán egészségügyi piac. Az egészségügyi költéseknek már az egyharmada magánkiadás, és ennek a 88 százalékát a betegek ad-hoc módon zsebből fizetik. Ez a fajta finanszírozás a lakosság 5,9 százalékát súlyosan el is szegényíti.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3031097_fel-a-magyar-az-allami-egeszsegugytol-de-ragaszkodik-hozza

Puskás múzeum milliárdokból

Nem enyhül a focival kapcsolatos őrület. A magyar kormány egészen pontosan 3.9 milliárd forintból rendezne kiállítást Puskás Ferencről a róla elnevezett 190 milliárdból épülő stadionban.

Erre a feladatra idén 2,4, jövőre 1,5 milliárd adóforintot biztosítanak. A helyzet érdekessége, hogy a Puskás-hagyaték jelenleg nem a Sportmúzeumban vagy más nagy közgyűjteményben, például a Nemzeti Múzeumban van, hanem egy kis Fejér megyei faluban, Felcsúton.

Gondoljunk bele, egyetlen kiállításra elszórnak majdnem négymilliárd forintot! Vidéken 15 millió forintból már egészen jó házakat lehet venni. Vagyis ebből a pénzből, amit a tervezett kiállítás megrendezésére akarnak elkölteni, pontosan 260 családnak lehetne új otthona.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/04/05/a-kormany-39-milliardot-ad-schmidt-maria-kozalapitvanyanak-hogy-csinaljon-egy-puskas-kiallitast

Elfogynak a rendőrök

Elképesztő ütemben fogy a rendőri utánpótlás: Öt év alatt közel negyedére esett vissza az ország négy rendészeti szakközépiskolájába jelentkezők száma. A járőri állások mintegy negyede betöltetlen Budapesten, főleg az alacsony fizetés miatt.

Míg 2014-ben még bő háromezren jelentkeztek rendőrnek, tavaly már csak alig 1700-an, idén már csak feleannyian, mint egy éve.

Az egyik rendészeti középiskola tanára azt nyilatkozta: nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben csökken a jelentkezők száma, a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni.

A frissen végzettek nagyjából tíz százaléka leszerel, amint lejárt az a határidő, amíg vissza kellene fizetnie a képzése költségét, de később is nagy a lemorzsolódás. Már nemcsak a négy-öt éve pályán lévő, a szakmához még kevésbé kötődő fiatalok választanak jövedelmezőbb hivatást, hanem a 20-25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők is.

Nem véletlen hát, hogy csak a fővárosban háromszáz állást nem tud betölteni a Budapesti Rendőr-főkapitányság, ezért átszervezésekkel enyhítik a létszámhiányt. 

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/belfold/2019/04/08/rendorseg-brfk-budapest-jaror-letszamhiany/?fbclid=IwAR3dlbI07DNICeD_NI5GswE9Oi1JP-Z6J82HEFmCtEK5tmTcDmcHLTJQnNQ

https://24.hu/belfold/2019/04/06/meg-a-betanitott-gyari-munkas-is-tobbet-keres-mint-egy-rendor/

 

A migránskaraván hazugsága

Aki csak a kormány által működtetett vagy fizetett helyekről tájékozódik, az már napok óta rémületben élhet, ugyanis óránként riogatnak azzal, hogy hatalmas migránskaraván indul el Európa belseje felé.

Az egyik menekülteket segítő szervezet a Migration Aid utánajárt, hogy mi is az igazság. Megtudták, hogy az elmúlt két hétben, a Görögországban tartózkodó menekültek által használt internetes oldalakon és fórumokon ismeretlenek kezdtek el terjeszteni olyan híreket, hogy Nyugat-Európa megnyitja a határait azok előtt, akik oda szeretnének eljutni. Sok elkeseredett ember komolyan vette ezeket az álhíreket, és elkezdték megszervezni az utat. Pár százan gyűltek össze Szalonikiben, és eljutottak egy Szalonikitől 5 kilométerre található település. A macedón határ innen még 70 kilométerre van. A görög hatóságok természetesen nem engedték tovább a migránskaravánt, és visszaszállították őket a befogadó helyekre. Mindenki tudta, hogy ez így lesz, egy hétnyi riogatásra viszont nagyon jó volt ez az eset is.
A menekülteket segítő szervezet szerint az igazán érdekes kérdés az, hogy ki kezdi el téves információkkal feltüzelni az egyébként is elkeseredett embereket. Kinek az érdeke, hogy két hónappal az uniós választások előtt újra az Európát veszélyeztető migránsokról lehessen cikkezni?

Forrás: www.migrationaid.org

https://migrationaid.org/migranskaravanok/?fbclid=IwAR0AfBS3VWFn12e97x71Coh6biQjFGb4qfZI3GPXKOZYhOylbSVXLHUTZzI

 

Ömlik a pénz a Fidesz kampányaira

Közpénz milliárdjait költi a kormány a „butuska” magyar emberek felvilágosítására. Az elmúlt két év alatt 56 milliárdot költött a kormány a magyar állampolgárok naprakész „tájékoztatására”, hétköznapi nyelven megfogalmazva, a sorosozásra.

Sajnos még mindig nem vagyunk elég „tájékozottak”, ezért 2019-ben már másodszor kapott 10-10 milliárdos megbízást a Rogán Antal alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivataltól az Európa jövőjét érintő kormányzati tájékoztatásra.

A Fidesz-kormánynak minden pénzt megér, hogy végre értsük meg az üzeneteit. De nekünk is megéri? Mert ne felejtsük el, hogy ez közpénz, a mi pénzünk.

Csak 2019 első három hónapjában napi 100 millió forint ment kampányra, a Juncker–Soros-plakátokra, amiket március 15. után le kellett vennie a kormánynak az európai keresztény pártok követelésére.

2016 végétől annyi pénz ment el kormányzati „tájékoztató” kampányokra, amennyi az Országos Mentőszolgálat másfél éves költségvetése, és 4 milliárddal több, mint amennyit a kormány 2018-ban gyesre elkülönített.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190404_Napi_100_milliot_kolt_eddig_2019ben_a_kormany_tajekoztato_kampanyra

 

Orbán Viktor édesapja tízszeresére növelné a bányájában a kitermelést

A dolomit iránti „megnövekedett kereslet miatt” megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában az Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft. „Nemzetgazdasági érdekre való tekintettel” kiemelt fejlesztési területté nyilvánították a bővítést. 

A miniszterelnök apjának cége már eddig is hatalmas kapacitással dolgozott a több mint 12 hektáros (122.540 négyzetméter) nyílt színi kőfejtőjében, hiszen évi 100 ezer tonna (37 ezer köbméter) dolomit kitermelésére volt engedélye. Ezt szeretnék felpörgetni: évi egymillió tonna (370 ezer köbméter) nyersanyagot termelnének ki, ami azt jelenti, hogy kilenc év alatt teljesen kimerítenék a bányatelek ásványvagyonát.

A zámolyi képviselőtestület tavaly szeptember 6-án rendkívüli ülésén sürgősséggel, „nemzetgazdasági érdekre való tekintettel” kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a bővítést. 

Forrás: www.magyarnarancs.hu

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-gyozo-tizszeresere-novelne-banyaja-kapacitasat-118753?fbclid=IwAR1NiYw7dtJBQJVXvZ-CB35oShYXoRGk74Z8qsO1BbsoZHfRjZK3kdqiXlU

vissza a tetejére

89. szám (III. évfolyam/13.) | 2019. április 3.

A Balatont is viszi a fideszes elit

Szabadstrandok szűnnek meg, különleges erdők, értékes parkok tűnnek el, kempingeket építenek be – jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása. A magyar tenger immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni.

Ahogy Orbán Viktor érdekköre terjeszkedni kezdett a Balatonnál, rögtön lett új Balaton-törvény és fejlesztési terv is annak ellenére, hogy a tó térsége ma sem rendelkezik közös irányítási rendszerrel.

Az új jogszabály megkönnyítette a tó környékén az ingatlanfejlesztéseket, és lazított a partszabályozás előírásain. 

Pénz is került gyorsan, miután a kormány benyújtotta a Balaton fejlesztését célzó programot is 2016 végén. Eddig 365 milliárd forintot költöttek el, és idéntől újabb 300 milliárd forint áll rendelkezésre – uniós forrásból is – többek között a Balaton turisztikai fejlesztésére.

Ezek mellett nem is csoda, hogy a Balaton legfőbb ura Orbán Viktor szomszédja, Mészáros Lőrinc és veje, Tiborcz István lett. Hotelek, kempingek, borászat, rádió tulajdonosa már a Balatonnál Mészáros, és persze a környékbeli fejlesztésekből is csurran-cseppen. 2016-ban került a felcsúti polgármesterhez az ország egyik legnagyobb szállodalánca, a Hunguest Hotels, 10 balatoni szállodával. A part menti zöldfelületek is egyre inkább Mészároséi lettek, miután két éve megszerezte a Balatontouristot, amely part menti kempingek üzemeltetésével is foglalkozik. A társaság 106 hektárnyi Balaton-parton 5200 kempinghely, 500 bungaló és 200 mobilház felett rendelkezik. A kempingek és üdülőfaluk körbe­ölelik a tavat, kérdés azonban, hogy meddig üzemelnek még. Aggasztó, hogy ezek a területek átalakulhatnak, és kempingek helyett magas fallal körbezárt luxusapartmanok épülnek majd, hiszen a zömében vízparti telkeken különleges adottságú – és drágán értékesíthető – lakóparkokat lehet építeni.

Már Tihany sem szent, amely bár világörökség-várományos terület övezetébe tartozik, és így védettnek számít, ez mégsem zavarja a minisztériumokat, hogy támogassák egy csaknem hathektáros erdős rész átalakítását, hogy 150 szobás szálloda épülhessen, golfpályával.

Az építkezésekhez szükséges források előteremtésében kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely egy állami program keretében 2,9 milliárd vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki a tihanyi környezetet megbontó szálloda tervére is. A nyertes cég tulajdonosai között van Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója).

Forrás: www.greenfo.hu www.magyarnarancs.hu

http://greenfo.hu/hirek/2019/03/01/felturbozzak-az-oligarchak-a-balaton-szetbetonozasat-is

https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ellopott-balaton-109188?fbclid=IwAR25dvFc9cAuGvO8IuJeXoCEtRVtOXGLeW47fdMTgVJSCL3QTcx9Su_PnNI

Kelet-Európában nem a bevándorlás, hanem az elvándorlás miatt aggódnak jobban az emberek.

Azokban az országokban, amelyekben csökken a népesség, rosszak a demográfiai kilátások, a polgárok inkább az elvándorlástól, mint a bevándorlástól tartanak, derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa Intézet legfrissebb tanulmányából.

Románia, Magyarország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Görögország esetében az elvándorlástól való aggodalom nagyobb, mint a bevándorlástól való félelem, amely egyébként szintén jelentős. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/04/01/europa-keleti-es-deli-reszen-jobban-aggodnak-az-emberek-az-el-mint-a-bevandorlas-miatt

Durván csökken a felsőoktatási hallgatók száma 

Míg 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. 

Az Európai Unióban az utóbbi években csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25–34 éves fiatal felnőttek körében. Pedig 1989-től lassan, de fokozatosan nőtt nálunk is a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta viszont folyamatosan csökken.

Különösen a keleti megyékben lakó hallgatók száma esett vissza drasztikusan.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 2005-ben még 15 257 felsőoktatási hallgató volt, de 2017-ben már csak 9935 volt a számuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005-ben 12 697 felsőoktatási hallgató volt, 2017-ben pedig már csak 9536 fő járt valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Hasonló a helyzet Hajdú-Bihar megyében, ahol 2005-ben még 12 407 hallgató volt, 2017-ben viszont már csak 9823.

Érdekesség, hogy a budapesti lakhelyű hallgatók száma csökkent a legjobban 12 év alatt: 2005-ben 39 687-en voltak, 2017-ben pedig már csak 31 023-an. A bő nyolcezres visszaesést nem magyarázza az agglomerációba költözés, mert eközben a Pest megyei hallgatók száma csak szűk háromezer fővel nőtt.

Forrás: www.atlatszo.hu

https://adatujsagiras.atlatszo.hu/2018/11/11/durvan-csokken-a-felsooktatasi-hallgatok-szama-magyarorszagon-2005-ota/?fbclid=IwAR13UN1h7JCfg3M61Z62V8kjFPzef9h-0Gr0Jzb2n4UOoS2Ggzs0y_x_uWo

Nem kellenek a Fidesz szavazatai

Annyira szélsőségesnek tartja a Fideszt az Európai Néppárt jelöltje, Manfred Weber, hogy inkább nem lesz Európa első embere, ha ezt csak a magyar párt szavazataival érheti el.

Az Unió parlamentjében a legnagyobb pártcsalád az Európai Néppárt, amely a közelgő választáson a bizottsági elnöki posztra Manfred Webert jelölte. Ehhez a pártcsaládhoz tartozik a Fidesz is, éppen innen akarták kizárni a magyar kormánypártot, mert nem tartják demokratáknak őket.

A német közszolgálati tévében megkérdezték Webert, hogy mit tenne, ha csak a populista Fidesz szavazataival szerezhetné meg az Európai Bizottság elnöki posztját.

Amire azt válaszolta, hogy akkor inkább nem vállalja a tisztséget, mert nem akarja, hogy jobbról válasszák meg, a közepet akarja képviselni. „Ha Európa jövőjéről van szó, akkor világossá akarom tenni, hogy a közép a domináns. Nem a baloldali szélsőségek, a kommunisták, és nem a jobboldali szélsőségek, a nacionalisták.”

Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében úgy reagált, hogy Weber vérig sértette a magyar választókat.

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy nem a magyar választókat, csak a Fidesz antidemokratikus politikusait sértette ez a válasz. Jobb lenne, ha inkább eltűnődnének azon, miért lettek ilyen mértékben vállalhatatlanok még a saját elvbarátaik számára is.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/03/29/weber-inkabb-nem-lesz-bizottsagi-elnok-ha-ezt-csak-a-fidesz-szavazataival-erheti-el

Fölmondott a rendőrség reklámarca

Imádta a munkáját, de ennyi pénzből nem tud megélni, ezért otthagyja a rendőrséget az egyik korábbi reklámarca, akinek a fényképével újoncokat toboroztak.

Hatévnyi munka után távozik a testületből. Fiatalkora óta rendőr akart lenni, a vízirendészetnél alkalmazták, és bár a munkáját imádta, de a járőri fizetésből nem tudott megélni.

„Ironikus, hogy rajta voltam a toborzón, aztán most lelépek, de sajnos ki kell mondani, hogy már nem kedvező a rendőri pálya” – írta.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/elet/20190330_Ironikus_hogy_rajta_voltam_a_toborzon_aztan_most_lelepek__folmondott_a_rendorseg_reklamarca

Már tíz határon túli fociakadémiát támogatunk

A kormány támogatja a Partiumi Labdarúgó Akadémia létrehozásának előkészítését – derült ki a s Magyar Közlönyből. Első körben erre 216 millió forintot szán a kormány, de ez csak az előkészítés költsége. Ezzel tízre nőtt a határon túli fociakadémiák száma, amelyeket a magyar adófizetők pénzéből fizetnek.

Már kész a csíkszeredai, a topolyai és a dunaszerdahelyi akadémia, készül a munkácsi, sepsiszentgyörgyi, eszéki, lendvai, tervekben van a révkomáromi és rimaszombati és most a partiumi, amely Szatmárnémetiben lesz.

Eddig évente tízmilliárd forintot fordított a kormány a határon túli fociakadémiákra. A szomszédos országok közül egyedül Ausztria maradt ki a magyar fociakadémia-hálózatból.  

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/03/27/meg-egy-hataron-tuli-fociakademiat-hoz-letre-a-kormany

Jelentkezz szavazatszámlálónak!

A legutóbbi országgyűlési választáson a szavazókörök felében nem volt civil ellenőrzés. Ez nem fordulhat többet elő, ezért a Számoljuk együtt a szavazatokat Mozgalom ismét várja minden választópolgár jelentkezését, akik részt szeretnének venni szavazatszámlálóként az Európai Parlament magyar képviselőinek május 26-ai választásán és/vagy az ország valamennyi települését érintő őszi önkormányzati választásokon. Magyarország összesen 10 285 szavazókörébe legalább ugyanennyi elkötelezett független civil szavazatszámlálót keresnek, akik vállalják  a választások tisztaságának és átláthatóságának felügyeletét.

Jelentkezni a www.szamoljukegyutt.hu honlapon lehet.

vissza a tetejére

88. szám (III. évfolyam/12.) | 2019. március 27.

Mi történt a Fidesszel Brüsszelben?

Az Európai Néppárt, az Unió parlamentjének legerősebb pártcsaládjának nyomására a Fidesz önként felfüggesztette a tagságát. Mindaddig nem vehetnek részt a párt munkájában, amíg egy bölcsek tanácsának nevezett testület meg nem vizsgálja a magyarországi demokrácia helyzetét. Ez a helyzet jelentősen gyengíti Magyarország érdekérvényesítő képességét az EU-ban.

Nyugat-Európában már évek óta látják, hogy Orbán Viktor és kormánya letérítette Magyarországot a demokrácia útjáról. Ha most jelentkeznénk az Unióba, akkor fel sem vennének minket, mert nem felelünk meg azoknak az értékeknek, amelyek a tagság feltételei. Az Orbán kormány lábbal tiporja a sajtószabadságot, megnyirbálta a sztrájkjogot, óriási az állami korrupció, az ellenőrző szervezetek élére (APEH, ÁSZ, ügyészség) fideszes haverokat neveztek ki. Nem hajlandóak csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mert akkor kiderülne, hogy milyen mértékben lopják el az uniós pénzeket.

Ha mindez nem lenne elég, akkor Orbán Viktor minderre még rátesz egy lapáttal, amikor folyamatosan, és eszelős módon támadja Brüsszelt. Olyan hazugságokat terjesztve, hogy az Unió bevándorláspárti. Miközben az elmúlt évek másról sem szóltak, mint hogy visszaszorítsák a bevándorlást. Mindezt olyan sikeresen tették, hogy a 2015-ös állapotokhoz képest a tizedére (!) csökkentették a migránsok, menekültek számát. Hiába figyelmeztették Orbánt, hogy hagyja ezt abba, ő teleplakátoltatta az országot az adófizetők pénzéből újabb sorosozós üzenetekkel. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Először három feltételt szabtak Orbánnak. Tüntesse el ezeket a plakátokat, kérjen bocsánatot és tegye lehetővé Soros György egyetemének (CEU) zavartalan működését Budapesten. Ő mindhárom feltételt teljesítette.

Talán ezért is enyhültek meg párttársai és nem kidobták őt az Európai Néppártból, hanem megengedték neki, hogy önként függessze fel tagságát. Az eredmény ugyanaz. Nem vehet részt a munkában, nem tudja képviselni Magyarország érdekeit, és egy megvetett, gyűlölt, hiteltelen politikussá vált Európában.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

A keresztény kormányunk éhezteti a menekülteket a határon

Újabb éheztetett család érdekében kellett beavatkoznia strasbourgi bíróságnak – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.Tavaly augusztus óta immáron nyolcadszor kell közbelépnie az Európai Uniónak, mert a tranzitzónákban fogva tartott embereknek nem adnak enni.

Most egy ötfős afgán család vált áldozatává a magyar állam kegyetlenségének. Egy anyától és nagykorú fiától tagadták meg az ételt két és fél napon át. Így csak azt ehették, amit a három kisebb gyerek meghagyott nekik.

A strasbourgi bírósághoz felszólította a hazai hatóságokat, hogy haladéktalanul adjanak enni a rájuk bízott embereknek.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a fideszes Gál Kinga uniós képviselőnek tette fel a kellemetlen kérdést:  „Gál asszony, hogyan lehet a keresztény értékekre vagy Európára hivatkozni és ezzel egy időben megtagadni a vizet és az élelmet azoktól, akik ránk vannak bízva?”

Forrás: www.index.hu www.24.hu

https://index.hu/kulfold/eurologus/2019/03/21/gal_kinga-timmermans_meccs_volt_az_ep-ben/

https://24.hu/belfold/2019/03/18/ket-es-fel-napig-eheztettek-az-afgan-csaladot-a-tranzitzonaban/?fbclid=IwAR0R5zmcjUUZfjlOpsRf6TOH0gvBoHtouThA6Ay0lbQBmtkHtnPlCPtOPYQ

Az európai uniós választások idején rendszeresen hírt adunk az ellenzéki pártok kampányáról. Egyenlő mércével mérve, hírérték szerint és a pártoktól való függetlenségünket továbbra is megőrizve.

Aláírásokat gyűjt az MSZP az Unióban maradásért

„Az Orbán-kormány politikájának köszönhetően Magyarország uniós tagsága megkérdőjeleződött – írják az aláírásgyűjtő kampányuk honlapján. Afideszes rendszer összeférhetetlen az európai alapszerződéssel és az abban foglalt értékekkel. Döntenünk kell arról, hogy hazánk az Európai Unió tagja akar maradni, vagy a Fidesz miatt kisodródik az európai közösségből.” Ezért arra kérnek mindenkit, hogy aki egyetért a helyzetértékelésükkel, az írja alá a felhívásukat, amellyel támogatja, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja maradjon.

Forrás: www.mszp.hu/maradunk

Akadályozzák a Momentum kampányát.

Csaknem négymillió forintot gyűjtött össze a Momentum egy plakátkampányra. Eredetileg óriásplakátokat akartak volna elhelyezni országszerte, az általuk megkeresett öt plakát cég a hivatalos megkeresésekre nem válaszolt, informális úton viszont többen jelezték, hogy nem mernek olyan plakátkampánynak helyet biztosítani, amely Orbánt támadja. Ezért tájékoztató szórólapozásba kezdenek, másrészt az országot bejáró plakátautó-kampányt indítanak.

Forrás: www.momentum.hu

Csak Romániában kisebb az órabér

„Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!” A fáma szerint ezt mondta Marosán György, a péklegényből lett kommunista potentát az elégedetlenkedő munkásoknak. Most, hogy az elégedetlenség újra szemmel látható méreteket, sőt sztrájksorozat képét öltötte, felmerül a kérdés: a zsömle kicsi, vagy a dolgozók étvágya lett túl nagy?

A számok azt mutatják, hogy a zsömle bizony kicsi, akárhonnan is nézzük – noha növekedett az utóbbi pár évben. A magyar munkavállalók elégedetlensége nemcsak a más országokban elérhető béreket elnézve érthető, hanem annak alapján is, hogy mit gondolnak arról, mennyit kellene keresniük. Mint a mellékelt ábrán látható, nem hogy kelet-Európa éllovasai lennénk, de szinte az összes környező országban is magasabb az órabér, mint nálunk.

A KSH évenkénti, megkérdezéses felmérésének eredményeit összevetve az látszik, hogy 2017-ben mindössze a háztartások legtehetősebb harmadában érte el a jövedelem az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott szintet.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190321_A_magyar_munkasnak_a_pofaja_nagy_vagy_a_bere_kicsi_Beszedes_abra_az_europai_oraberekrol

Tavaly 109-szer hazudott a kormány-közeli sajtó

Pontosabban ennyiszer vesztett pereket a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2, mert bizonyítottan valótlanságokat állítottak.

Tavaly az országgyűlési választás előtt és miatt minden korábbinál nagyobb fokozatra kapcsolt a kormánypropaganda a közmédiában és az állami hirdetésekkel kitömött lakájmédiában is. Szinte nem volt olyan nap, amikor két sorosos-migránsos hír között ne jelent volna meg egy lejárató anyag valamelyik ellenzéki politikusról, amit aztán a Fidesz-barát médiabirodalom minden tagja átvett.

Ezek a lejárató “cikkek” többször is konkrét hazugságokat tartalmaztak. Hiába pereltek emiatt az ellenzékiek, a hazugság már csak a választások után derült ki.

A Fővárosi Törvényszék adatai szerint 109 alkalommal marasztalták el a kormánypárti sajtót hazugság miatt.

Eközben az ellenzékinek mondott 444, az Index, a (választás után bezárt) Magyar Nemzet, az RTL Klub és az Átlátszó összesen 14 helyreigazítási pert vesztett el tavaly.

Forrás: www.atlatszo.hu

https://atlatszo.hu/2019/02/07/109-helyreigazitasi-pert-vesztett-2018-ban-a-kormanykozeli-media/ 

 

vissza a tetejére

87. szám (III. évfolyam/11.) | 2019. március 20.

Egyre súlyosabb az orvoshiány

A februári adatok szerint 344 háziorvosi rendelőben tartósan (legalább fél éve) nincs orvos, több mint 50 praxist az elmúlt egy évben zártak be. Még rosszabb a helyzet a házi gyermekorvosok körében.

Súlyos bajban van a sürgősségi háziorvosi ellátás is, hiszen már a néhány évvel ezelőtti óradíj duplájáért is nehezen találnak ügyeletet vállaló orvost az ezzel foglalkozó, önkormányzatokkal szerződő szakcégek. A költségeket az önkormányzatok nem mindenhol tudják vállalni. Van, ahol a körzetek összevonásával próbálnak úrrá lenni a nehézségeken, így azonban olyan nagy terület jön létre, hogy az orvos mintegy egy óra alatt jut el egyik végéből a másikba.

A Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint a gyermekorvosi rendelőkben még nagyobb gond az orvoshiány.  A házi gyermekorvosok fele hatvanévesnél idősebb, húsz százaléka pedig már a hetvenes éveiben jár, így várhatóan sok orvos fog kiesni a rendszerből, és őket lehetetlenség lesz pótolni rövid időn belül.

Ma 1400 házi gyermekorvosi praxis működik Magyarországon, az elmúlt négy-öt évben 120 ilyen praxis szűnt meg – mondta Póta György. Hozzátette: nagyban segítené a praxisok működését a finanszírozás növelése. Ha működőképes praxisokat látnak maguk előtt a fiatalok, akkor ez a szolgáltatás fennmarad, ellenkező esetben még több praxis szűnhet meg.

Szembe kell nézni azzal, hogy bár a kormányzati kommunikációban kiemelt szerepet kapott az alapellátás megerősítése, ennek nincs érdemi jele a házi gyermekorvosi rendszerben – jelentette ki.

Az iskolai hiányzások igazolása indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra, ezért az egyesületnek továbbra is az a véleménye, hogy változtatni kell ezen a rendszeren. Azt szorgalmazzák, hogy a szülő több napot igazolhasson a jelenleg megszokott háromnál – mondta.

Kincses Gyula egészségügyi szakpolitikus – korábbi egészségügyi államtitkár – szerint az alapellátással együtt sodródik a sürgősségi ellátás is a működésképtelenség szélére. Szerinte a jelenlegi háziorvosi rendszerre telepített ügyeleti hálózat nem életképes. 

Forrás: www.magyarhang.org www.mti.hu

https://magyarhang.org/belfold/2019/03/06/keves-az-ugyeletes-haziorvos-bajban-sok-onkormanyzat/

Ellehetetlenített pedagógus sztrájk

A Fidesz kormány az utóbbi években a végletekig megnehezítette a sztrájkok szervezését. Ám még akkor is igyekeznek megakadályozni a munkabeszüntetéseket, ha egy szervezet minden feltételnek megfelel.

Március 14-én a Pedagógusok Demokratikus Szakaszervezete (PDSZ) kétórás szolidaritási sztrájkot szeretett volna tartani a közszolgálatban dolgozók támogatására.

A sztrájktörvény előírja a munkáltatónak és a sztrájkot szervezőknek, hogy állapodjanak meg az úgynevezett még elégséges szolgáltatásról. A szakszervezet 60 tankerületi és 44 szakképzési központnak küldött javaslatot az elégséges szolgáltatásról, ám ezek az állami szervezetek ragaszkodtak ahhoz, hogy mind a 104-gyel ugyanabban az időpontban személyesen tárgyaljanak az érdekvédők. Ez természetesen lehetetlen volt, így csak 4 tankerülettel sikerült megállapodni. A szaktárca közigazgatási államtitkára, dr. Latorcai Csaba azonban az utolsó pillanatban még ezt a négy megállapodást is megtámadta bíróságon, ezzel megakadályozva a szolidaritási sztrájkot. A PDSZ viszont a sztrájk ellehetetlenítése miatt bírósághoz fordul.

Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője

Mesterséges sziget épül Felcsúton

Orbán Viktor miniszterelnök és a dollármilliárdossá vált Mészáros Lőrinc gázszerelő falujában újabb látványos fejlesztésre készülnek. A település déli határánál lévő záportározónál a szabadidő eltöltésére alkalmas környezetet alakítanak ki, és turisztikai szolgáltatások is lesznek a Vál-völgyi kisvasút felcsúti megállójával szomszédos területen. A tervek szerint a tározót csónakázási lehetőséggel fogják bővíteni, valamint a tározóban egy kis mesterséges sziget is épül, melyet híd köt majd összes a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/belfold/2019/03/16/mesterseges-sziget-felcsut-orban-viktor-meszaros-lorinc-kisvasut/

Márciusi kiáltvány

A magyar ellenzék közös értéknyilatkozata

Mi, Magyarország ellenzéki pártjai és politikusai szeretjük a hazánkat. Hiszünk a demokráciában és a jogállamban, amelyet csak együttes erővel állíthatunk helyre. Ennek megvalósítása érdekében az alábbi nyilatkozatot tesszük.

1. Az állam nem szolgálhatja egyetlen párt érdekeit sem, hanem részrehajlás nélkül, az igazságosság elve alapján minden polgára szabadságán és jólétén kell munkálkodnia. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon mindenki egyformán kell, hogy részesüljön jogokból és kötelezettségekből, függetlenül származásától, nemétől és vallásától.

2. Követeljük a sajtószabadságot! Az államnak kötelessége, hogy polgárainak elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatásáról gondoskodjon. A közpénzből fenntartott média nem lehet a kormánypárti propaganda szócsöve. Bértollnokok helyett független újságírást!

3. Közösen harcolunk a szegénység és a kiszolgáltatottság ellen, a minél szélesebb társadalmi szolidaritás megvalósulásáért. Egyetlen erkölcsös társadalom sem hagyhatja magára a rászoruló tagjait: családokat, idős vagy beteg embereket. Az állam nem uszíthat saját polgárai ellen. Az emberi méltósághoz való jogot mindenki számára egyformán garantálni kell.

4. Történelmi helyünk az európai népek közösségében van. Egységesen fellépünk azon szándék ellen, mely Magyarországot nemzeti érdekeinkkel ellentétes módon kivezetné az Európai Unióból, és az orosz érdekszféra részévé tenné. Megvédjük a hazánkat!

5. Értéknek tekintjük nemzeti összetartozásunkat, és támogatjuk a magyar közösségek identitásának megőrzését, éljenek bárhol a világban. Nem engedjük, hogy az itthon boldogulni kívánó honfitársainkat a megmérgezett közhangulat és a folyamatos létbizonytalanság elűzze a hazájukból.

6. A társadalom minden tagjának joga van a színvonalas oktatáshoz, egészségügyi és szociális ellátáshoz. Kiállunk a munkavállalók és szakszervezetek jogaiért, a munkahelyi véleménynyilvánítás szabadságáért, a sztrájkjog helyreállításáért, a tisztességes bérekért és munkakörülményekért. Minden eszközünkkel harcolunk a rabszolgatörvények megsemmisítéséért.

7. Követeljük a törvény előtti egyenlőséget és a jogbiztonságot. Meg kell szüntetni a politikai és vagyoni alapon történő kivételezést. Fellépünk a korrupció, a közvagyon ellopása, elherdálása ellen.

8. Mi, a magyar ellenzék, azért dolgozunk közösen, hogy Magyarország egy mindannyiunk számára biztonságos, szabad és demokratikus jogállam legyen. Olyan ország, ahol a felelős állampolgárok, a politikai pártok és a társadalmi szervezetek konstruktív vitákat folytathatnak, melynek eredményeként a haza fenntartható módon és töretlenül fejlődik.

Budapest, 2019. március 15.

Hogyan lopjunk el 450 milliót?

Több internetes lapban is megjelentek azok a nevetséges fotók, amelyekkel igazolni próbálta egy alapítvány, hogy majd félezer faluban szerveztek sportnapokat uniós pénzekből. Már a képekből is egyértelmű volt, hogy a pénz nagy részét valószínűleg ellopták.

A Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forint uniós támogatást kapott 469 falusi sportnap megrendezésére. Az alapítvány Facebook oldalán fotók, videók „bizonyították”, hogy falvanként egymillióból valóban megrendezték ezeket a sportnapokat, de Hadházy Ákos, független képviselőt az illusztrációk inkább arról győzték meg, hogy vizsgálódni kellene az ügyben. Az alapítvány ezt megneszelve pillanatok alatt eltűntette a terhelő és árulkodó bizonyítékokat. Így már nem gyönyörködhet mindenki a sötétben focizgató 2-3 emberben, a szőlőmunkások tornáján, de a műanyag kannák közt cigarettával a szájban bicikliző fiatalemberben sem. Hadházy Ákos a még időben elmentett fotók alapján vizsgálatot követel.

A képviselő szerint az egyetlen megoldás: mielőbb csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Ezért gyűjti az aláírásokat, amelyek száma már közelít a félmillióhoz.

Kérjük, segítsen Ön is! Az aláírásgyűjtő íveket és az információkat megtalálja az www.europaiügyeszseget.hu honlapon vagy Hadházy Ákos facebook oldalán.

Forrás: www.korrupcioinfo.hu

http://www.korrupcioinfo.hu/a-harmadik-evezred-innovacioja-magyarorszagon/

Jelentkezz szavazatszámlálónak!

A legutóbbi országgyűlési választáson a szavazókörök felében nem volt civil ellenőrzés. Ez nem fordulhat többet elő, ezért a Számoljuk együtt a szavazatokat  Mozgalom  2019. március 5-től kezdődően ismét várja minden választópolgár jelentkezését, akik részt szeretnének venni szavazatszámlálóként az Európai Parlament magyar képviselőinek május 26. választásán és/vagy az ország valamennyi települését érintő őszi önkormányzati választásokon. Magyarország összesen 10285 szavazókörébe legalább ugyanennyi elkötelezett független civil szavazatszámlálót keresnek, akik vállalják  a választások tisztaságának és átláthatóságának felügyeletét.

Jelentkezni a www.szamoljukegyutt.hu honlapon lehet.

 

vissza a tetejére

86. szám (III. évfolyam/10.) | 2019. március 12.

Sajtószabadságot!

Az biztos, hogy a magyarországi sajtószabadságot senki nem fogja megteremteni helyettünk. Mint, ahogy 1848. március 15-én a márciusi ifjak sem a külső segítségre vártak, hanem kezükbe vették az ország sorsát, nekünk is ugyanezt kell tenni – írja Urbán Ágnes médiakutató a Nyomtass te is! felkérésére készült cikkében.

Magyarországon évek óta beszélünk a sajtószabadság helyzetének romlásáról, de soha nem volt olyan nyilvánvaló, mindannyiunk számára átélhető ez a probléma, mint napjainkban. Ha kinyitjuk az újságot, bekapcsoljuk a rádiót vagy a tévét, lényegében ugyanazokat a híreket látjuk, ráadásul ezek a valóságnak csak egy nagyon szűk szeletét mutatják be. Ma már kifejezetten keresni kell azokat a hírforrásokat, amelyek nem a kormányzati álláspontot mutatják be, hanem attól függetlenül készültek, adott esetben kritikusak a hivatalos kormánykommunikációval. Míg néhány évvel ezelőtt teljesen megszokott volt, hogy egy átlagember különböző megvilágításban találkozott a hírekkel, ma már szinte mindenhol ugyanazt halljuk. A megyei lapok, a helyi rádiók vagy éppen a közszolgálati média hírszerkesztése mintha egy kaptafára készülne: ugyanazt látjuk, halljuk nap mint nap.

Mit tehet ilyen esetben a hírfogyasztó? Nagyon tudatosnak kell lenni, hogy az ember az RTL Klub vagy a Népszava híreit is keresse, így többféle nézőponttal is találkozhat. Szerencsések számára elérhető a Klubrádió vagy a Nyomtassteis kiadvány, ami esélyt ad a kormányzattól eltérő nézőpontok megismerésére. Vannak még független hetilapok is, és persze akinek van internet hozzáférése, több híroldalról is értesülhet a történésekről. Ennek köszönhetően tudhatjuk, hogy éppen mi zajlik körülöttünk: egész Európában csökken a menekültek száma, de ettől függetlenül megoldási tervek készülnek a válságok későbbi elkerülésére (nemzetközi szinten egyébként gyakran a magyar kormány vétózza meg ezeket a terveket). Komoly gondolkodás folyik az EU jövőjéről, hogy továbbra is biztonságos, gazdaságilag fejlődő, szolidáris Európában élhessünk.

Az biztos, hogy a magyarországi sajtószabadságot senki nem fogja megteremteni helyettünk. Nemzetközi intézmények felhívják ugyan a figyelmet az itteni problémákra, de nem avatkozhatnak be, hiszen szuverén ország vagyunk. Hiába mondja a kormányzati kommunikáció, hogy támadják Magyarországot, ez bizony nem igaz. Mint, ahogy 1848. március 15-én a márciusi ifjak sem a külső segítségre vártak, hanem kezükbe vették az ország sorsát, nekünk is ugyanezt kell tenni. Tájékozódjunk sokszínűen, ha tehetjük, vásároljunk független lapokat (akár többen is összedobhatják egy lap árát és körbeadhatják egymás között), beszélgessünk másokkal arról, hogy mi történik a világban. Ez az első, de mindenképpen szükséges lépés, amit megtehetünk a szabad magyar sajtóért.

Urbán Ágnes, egyetemi docens
Budapesti Corvinus Egyetem

Durva karikatúra Orbánról

Maga alá vizelő kutyaként ábrázolják a magyar miniszterelnököt, amint Manfred Weber a nyakörvénél fogva dobja ki őt az Európai Néppárt közös sátrából, amit összepiszkított. Mindez a világ egyik legtekintélyesebb gazdasági lapjában.

The Economist szerint immár eljött az idő, hogy eltávolítsák Orbán Viktort az Európai Néppártból. Felidézik, hogy a magyar kormányfő rombolja a demokráciát, antiszemita összeesküvés-elméleteket terjeszt Soros Györgyről, sorra lépi át az európai konzervatívok vörös vonalait. Eddig mégse történt soha semmi.

Immár azonban az Európai Néppárt sem hiheti, hogy minél több pártot egyesít, annál erősebb. A Fidesz népárti tagságának felfüggesztése már kevés. Manfred Weber a párt egyik vezetője már önmagát hitelteleníti el, ha nyitva hagyja az ajtót Orbán visszatéréséhez.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kulfold/2019/03/08/durva-karikatura-orban-nepparti-kirugasarol/

Országos köztisztviselői sztrájk március 14-én

Sztrájkolnak a kormányzati igazgatásban dolgozó köztisztviselők, az önkormányzati köztisztviselők és kétórás szolidaritási figyelmeztető munkabeszüntetéssel támogatják őket a pedagógusok is március 14-én.

Véget ért az egyeztetés, még mielőtt az érdemi párbeszéd elkezdődött volna a kormány illetékeseivel, ezért már biztos, hogy elkerülhetetlen a sztrájk – olvasható a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) honlapján. A szervezet delegációja sztrájktárgyaláson is járt a Belügyminisztériumban, ám az illetékesek az MKKSZ minden javaslatát egyetlen mozdulattal lesöpörték.

Több ezer közszolgálati dolgozó jelezte, támogatja, sőt kész részt venni a március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkban. A közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik, és csak akkor, ha a dolgozók több mint fele csatlakozik. Úgy tűnik, ez a feltétel sok munkahelyen teljesült, így a szakszervezet eleget tett a törvényi feltételeknek és a munkabeszüntetés törvényes lesz.

A köztisztviselőkhöz kétórás szolidaritási figyelmeztető munkabeszüntetéssel csatlakozik a pedagógusok egy része is.

Forrás: www.mkksz.org.hu www.profitline.hu

http://profitline.hu/Tobb-ezren-tamogatjak-a-marciusi-sztrajkot-390000

Bukarest is előzi Budapestet

A legfrissebb uniós statisztikák szerint Budapest gazdasági ereje megkopott az erősödő versenyben, így már nemcsak Prága, Varsó és Pozsony, de Bukarest is elhúzott Magyarország fővárosa mellett.

Az Európai Unión, illetve a tagállamokon belüli különbségekről tett közzé friss statisztikákat február végén az Eurostat az egy főre jutó GDP-ről (vásárlóerő) szóló 2017-es adatokra támaszkodva. 

Eszerint az Unió 276 régiója közül összesen 20 olyan van, ahol az uniós átlag 50 százalékát sem éri el az egy főre eső GDP, és ebben a csoportban már négy régióval szerepel Magyarország! A lecsúszók között van Észak-Alföld (az uniós átlag 43 százalékával), Dél-Dunántúl (45 százalék), Észak-Magyarország (46 százalék) és Dél-Alföld (48 százalék).

Jó tudni azt is, hogy bár Románia egészében az egy főre eső GDP csak az EU-átlag 63 százalékát éri el, ami 5 százalékponttal kevesebb a magyar értéknél, a statisztikák alapján Bánát és Erdély már fejlettebb, mint Magyarország legtöbb régiója. 

Forrás: www.qubit.hu

https://qubit.hu/2019/03/06/egy-fore-eso-gdp-mar-bukarest-is-elhuzott-budapest-mellett

Közös polgármester-jelöltek a nagyvárosokban

Siófokon, Miskolcon, Pécsen, Szombathelyen, Egerben is egyetlen ellenzéki jelölt indulhat a fideszes jelölttel szemben az ősz önkormányzati választáson.

Siófokon, ahol 2014 után ismét megvalósul az ellenzéki összefogás: a pártok felsorakoztak a függetlenként induló Lengyel Róbert mögé, aki öt éve legyőzte az akkor már húsz éve a polgármesteri székben ülő fideszes Balázs Árpádot.

Szombathelyen elsőként kötött a 2019-es választásra készülve  megállapodást az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum arról, hogy közösen indítanak jelölteket. Az is tudható már, hogy Pécsett Péterffy Attila független polgármesterjelölt mögé áll be az ellenzék. Miskolcon egy egyelőre meg nem nevezett közös ellenzéki jelölt szállhat ringbe ősszel, míg Egerben az összes ellenzéki párt a jobbikos, Mirkóczki Ádámot támogatja.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3028279_megvan-a-kozos-ellenzeki-polgarmesterjelolt-ujbudan-es-a-terezvarosban-is

Egymilliós jutalom a választási csalások leleplezéséért

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester mozgalma egymillió forint jutalmat ad annak, aki választási csalást leplez le. A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője szerint ez elég nagy összeg ahhoz, hogy ne érje meg néhány ezer forintért eladni a szavazatát az embernek, hanem inkább jól dokumentálja és jelentse a csalási kísérleteket. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/03/10/1-millio-forintot-ad-marki-zay-mozgalma-annak-aki-valasztasi-csalast-leplez-le

Jelentkezz szavazatszámlálónak!

A legutóbbi országgyűlési választáson a szavazókörök felében nem volt civil ellenőrzés. Ez nem fordulhat többet elő, ezért a Számoljuk együtt a szavazatokat  Mozgalom  2019. március 5-től kezdődően ismét várja minden választópolgár jelentkezését, akik részt szeretnének venni szavazatszámlálóként az Európai Parlament magyar képviselőinek május 26. választásán és/vagy az ország valamennyi települését érintő őszi önkormányzati választásokon. Magyarország összesen 10285 szavazókörébe legalább ugyanennyi elkötelezett független civil szavazatszámlálót keresnek, akik vállalják  a választások tisztaságának és átláthatóságának felügyeletét.

Jelentkezni a www.szamoljukegyutt.hu honlapon lehet.

 

vissza a tetejére

85. szám (III. évfolyam/9.) | 2019. március 6.

Ki akarják zárni a Fideszt az Európai Néppártból

Az egész Európai Uniónak elege van már Orbán Viktorból. Felveszi az unióból érkező ezermilliárdokat, közben pedig, ahol csak tudja, mocskolja őket. A hazug plakátkampánya az országon kívül már lelepleződött. Gyűlöletet szít, miközben a magyarok 80 százaléka – köztük a fideszesek is – nagyra értékelik az Európai Uniót.

Az Európai Parlamentet ugyanúgy kell elképzelni, mint a magyart. Ott is különböző pártcsaládok ülnek, és amelyiknek a legtöbb tagja van, az adja az unió vezetését, azok töltik be a legfontosabb posztokat. Ezért, aki ebbe a pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozik, az többet tud segíteni a saját hazájának. Amikor azt kockáztatja a hazugságaival Orbán Viktor, hogy kidobják innen, akkor nem marad majd más neki, mint az Európa ellenes jelentéktelen pártok közé beülni, akiknek semmilyen hatásuk nincsen a döntésekre.

Az Európai Néppárt 12 tagpártja kilenc országból kérte a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését. A kérdést a párt választmányának március 20-i ülésén tárgyalják meg. 

A Fidesz elleni eljárást azt követően indítványozták a tagpártok, hogy európai szinten is felháborodást váltott ki a kormány legújabb plakátkampánya, amely az Európai Bizottság migrációs poltikája ellen irányult. Azt is rossz néven vették, hogy a plakátokon Soros György mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerepel. A néppárti politikus maga is közölte: a Fidesznek nincs helye a pártcsaládban.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190304_Elinditja_az_Europai_Neppart_a_Fidesz_elleni_eljarast

Hazudnak a kormány plakátjai

Az Európai Bizottság kiadott egy tájékoztató anyagot, ami arról szól, hogy az egyik tagállam kormánya hazudozik. Ez a tagállam Magyarország.

„Az Európai Bizottság egyetért: a polgároknak valóban joguk van tudni, hogy mit tesz az EU. Mi viszont azt gondoljuk, hogy az emberek tényeket érdemelnek, nem fikciót. A magyar kormányzati kampány elferdíti az igazságot, és egy „titkos terv” sötét képét igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése. Az igazság azonban az, hogy nem létezik ilyen összeesküvés” – írják a Lássuk a tényeket című uniós kiadványban.

„A magyar kormány állításai rossz esetben tényszerűen helytelenek, és a legjobb esetben is erősen megtévesztők. Soros Györgyhöz pedig az egésznek semmi köze. A Bizottság ezért szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, és pontról pontra tisztázni, mi a tény, és mi a fikció.”

Ezután pontról pontra cáfolják a legújabb kormányzati kampány hét állítását.

A bizottság tudatja, hogy: 

Nincs kötelező kvóta, csak önkéntes betelepítési programok vannak.

Nem gyengíteni, hanem erősíteni akarja a bizottság a nemzeti határvédelmet.

Egyáltalán nem tervezik a migránsvízumok bevezetését.

Semmilyen migrációt segítő szervezettel sem működnek együtt.

A bankkártyákat Görögországban tartózkodó, regisztrált menedékkérők kapták, a nekik járó készpénz helyett.

A legális bevándorlás nemzeti ügy, semmi sem kötelező az ilyen programok bevezetéséből.

A menekültek befogadása és a kohéziós pénzek kifizetése között nincs összefüggés.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/02/28/az-europai-bizottsag-a-magyar-kormany-elferditi-a-valosagot

Rekordszinten a magyar EU-tagság támogatottsága

Januárban 85 százalék volt azok aránya, akik „teljes mértékben” vagy „inkább” támogatják, hogy hazánk az unió tagja legyen.

2004 óta tartósan 70 százalékot meghaladó többség támogatta Magyarország tagságát az Európai Unióban. Ez a többség 2011 őszén valamelyest megcsappant, átlagosan kétharmadosra olvadt, majd 2014 óta ismét elérte vagy meghaladta a 70 százalékot. Tavaly a többség végig 80 százalék körül ingadozott, most, 2019 januárjában viszont korábban soha nem tapasztalt, 85 százalékos arányt ért el. Ennyien mondták, hogy „teljes mértékben” vagy „inkább” támogatják azt, hogy Magyarország az Európai Unió tagja.

A támogatottság minden szavazótáborban magas, még a legkevésbé lelkes Jobbik-szavazók körében is kétharmados (67 százalék). A Jobbikon kívüli ellenzék szavazóinak és a „bizonytalanoknak” 89 százaléka, a kormánypártiaknak 85 százaléka teszi le a voksát az EU mellett.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kozelet/2019/03/01/median-rekordmagas-a-magyar-eu-tagsag-tamogatottsaga/

Kevés az érsebész, amputálják a lábakat

Döbbenetes adat került nyilvánosságra nemrégiben. Miközben legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből. Az általuk el nem végzett beavatkozás legtöbbször más sebészeknek ad munkát, akik amputálni kényszerülnek.

Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak. Például Szlovákiában lakosság arányosan negyedével kevesebbszer vágnak le lábat, és a fejlettebb országokban – Ausztriában, Finnországban, Spanyolországban – ez a szám fele, harmada a hazainak.

Abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Az Orvosok Lapja című szakmai újság legfrissebb száma ismertet egy felmérést, mely szerint tavaly mindösszesen 119 olyan sebészt találtak, aki végez valamilyen szintű érsebészeti ellátást, ám közöttük mindössze 71 olyan orvos volt, aki teljes munkaidejét erre a feladatra használhatta. A többiek általános sebészeti műtéteket is végeztek. Ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt a speciális ellátást legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. Most a gyakorlatban ennek mintegy a harmada áll rendelkezésre. Ráadásul az érsebészek átlagéletkora 53,5 év.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3026904_levagott-labakban-merheto-az-ersebesz-hiany

Már csak a román és albán egészségügy rosszabb a magyarnál

Lesújtó a hazai egészségügy helyezése az európai rangsorban: a 2005 óta végzett felmérések történetében az eddigi legrosszabb besorolást kapta egészségügyünk az európai fogyasztói index összevetésében. 

A magyar egészségügy 33. helyezést ért el a 35-ből: Romániát és Albániát még éppen előzzük, de vastagon előttünk jár Bulgária, nem is beszélve a mezőny első felében végzett Szlovákiáról és Észtországról. A dobogós helyeken Svájc, Hollandia és Norvégia. Ami különösen fájó: a viszonylag alacsony egészségügyi ráfordításokhoz képest is nagyon keveset sikerül kihozni a rendszerből.

A mintegy 50 mutatóból összeállított elemzés során a betegek számára fontos tényezőket vettek figyelembe, a betegjogoktól a várakozási időkön át a gyógyszerek hozzáférhetőségéig.

Az adatokból kiderül, hogy a 2012-2014 javulás után (bár a 2006-2010-es szintet akkor sem érték már el) az utóbbi három év összességében romló tendenciáját folytatva új 2018-ban mélypontra süllyedt a többi országhoz képest elfoglalt helyünk. 

Forrás: www.portfolio.hu

https://m.portfolio.hu/gazdasag/egeszseggazdasag/mar-csak-a-roman-es-alban-egeszsegugy-rosszabb-a-magyarnal.315425.html?fbclid=IwAR0w1hQXEcu9pF7IY7Tm266A5wf8TTBlGbJ5EU2OqSTrH8jOwM_Lj-0v57o

Jelentkezz szavazatszámlálónak!

A legutóbbi országgyűlési választáson a szavazókörök felében nem volt civil ellenőrzés. Ez nem fordulhat többet elő, ezért a Számoljuk együtt a szavazatokat  Mozgalom  2019. március 5-től kezdődően ismét várja minden választópolgár jelentkezését, akik részt szeretnének venni szavazatszámlálóként az Európai Parlament magyar képviselőinek május 26. választásán és/vagy az ország valamennyi települését érintő őszi önkormányzati választásokon. Magyarország összesen 10285 szavazókörébe legalább ugyanennyi elkötelezett független civil szavazatszámlálót keresnek, akik vállalják  a választások tisztaságának és átláthatóságának felügyeletét.

Jelentkezni a www.szamoljukegyutt.hu honlapon lehet.

Mészáros Lőrinc a világ leggazdagabbjai között

Egymilliárd dolláros vagyonnal Mészáros Lőrinc a világ 2057. leggazdagabb embere a Forbes legfrissebb listája szerint.

Röhej! Egy magyar falusi gázszerelő egyik-napról a másikra elkezd megnyerni minden uniós támogatást. Véletlenül pont Orbán Viktor gyerekkori barátja. Sokan gondolják azt, hogy az összelopkodott vagyon valójában nem is az övé.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

https://24.hu/belfold/2019/03/05/meszaros-lorinc-csanyi-sandor-vilag-leggazdagabb-emberei-forbes/

Tízezer kilakoltatás három év alatt

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összesített adatai alapján csak tavaly 3212 ingatlankiürítés történt Magyarországon, a kormány által meghirdetett családok évében. De az elmúlt három év adatait összegezve ez a szám már elérte a tízezret.  

Az 2018-as adat alig marad el az egy évvel korábban regisztrált – rekordot jelentő – 3636 kilakoltatástól.

Az elmúlt három évben az ingatlankiürítések száma csaknem elérte a tízezret.

A háttérben többnyire a devizahitelek miatt bajba került adósok fizetésképtelenné válása áll. 

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke megkeresésünkre közölte, a legtöbb intézkedés még mindig a devizahiteles ügyek miatt van, ám ezek száma némi csökkenést mutat.

Bár a családok többsége barátoknál, rokonoknál vagy bérelt lakásban húzta meg magát, akadnak olyanok is, akik nem tudnak hova menni, ilyen esetben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket kiemelni a családból és elhelyezni.

A Város Mindenkié (AVM) csoport egyébként tízezer ember és tíz csatlakozó civil szervezet nevében kereste meg nemrég az Emberi Erőforrások Minisztériumát annak érdekében, hogy gyermekes családokat ne lehessen az utcára tenni.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/belfold/2019/02/08/utcara-kerul-kilakoltatas-vegrehajto-csaladok-eve-ingatlankiurites/

vissza a tetejére

84. szám (III. évfolyam/8.) | 2019. február 27.

Összeurópai felháborodás Orbán hazug plakátkampánya miatt

Angela Merkel német kancellártól, az osztrák kancellárig rengeteg nyugati politikus ítélte el, hogy Orbán Viktor ismét hazug plakátokkal árasztotta el az országot és hergeli a magyarokat az Európai Unió ellen. Mindezzel választási csalást is elkövet, hiszen kormányzati tájékoztatásnak hazudja a Fidesz milliárdokból zajló uniós választási kampányát.

E cikk illusztráláshoz egy olyan plakátot használtunk fel, amelyre valaki szellemesen azt írta fel: Önnek is joga van gondolkodni. Nos, akkor lássuk a tényeket.

A 2018-as parlamenti választásokat nem kis részben azzal nyerte meg Orbán Viktor, hogy erőszakos migránsok (menekültek) millióival rémisztgette az embereket. Azt sugallva, hogy ettől a veszedelemtől csak a Fidesz védheti meg őket. Súlyos milliárdokból kerítést is felhúztak a déli határunkon.

A migráns áradat azonban nem jött. Nem azért, mert nekünk van kerítésünk, hanem azért, mert az Európai Unió szerződést kötött Törökországgal, akik nem engedték tovább a menekülteket. Folyamatosan segítik az Afrikai országokat is, hogy visszaszoruljon a tömeges migráció. Minden szinten megszigorították a menekültügyi eljárásokat is. Ennek köszönhetően a 2015-ös évben érkezett menekültek számát 2018-ra a tizedére csökkentették! Vagyis az Európai Unió rendkívül sikeresen kezelte a menekült kérdést.

Képzeljük el, hogy egy városban minden évben 100 betörés van, és akkor jön egy új polgármester, akinek az intézkedései révén ez a szám évi 10-re csökken. Mondhatjuk-e azt erre a polgármesterre, hogy bűnözés párti, hogy betörőket szabadított rá a városunkra, miközben éppen ezen a területen ért el fantasztikus sikereket.

Most éppen ezt teszi Orbán Viktor. Európa vezető politikusait azzal vádolja, mindent megtesznek azért, hogy migránsokkal árasszák el a kontinenst. Ez elképesztően durva hazugság. Emiatt van felháborodva egész Európa.
Orbánék plakátjain az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker mögött Soros György látható, azt sugallva, hogy a háttérből ő mondja meg Európa vezetésének, a legnagyobb országok miniszterelnökeinek, hogy mit tegyenek. Nyilvánvalóan ez is képtelenség és szemenszedett hazugság.
Ezt természetesen ők maguk is tudják. A Fideszhez szorosan kötődő Professzorok Batthyány Körének elnöke, Náray-Szabó Gábor szerint „a sorosozás nem az értelmiségnek szól.” Ugye világos? természetesen tisztában vannak azzal, hogy a tájékozottabb, tanultabb emberek nem hiszik el ezt a mesét. Ez azoknak van fenntartva, akiket minden hazugsággal meg lehet etetni, csak hogy rájuk szavazzanak.

Szél Bernadett független parlamenti képviselő az ügyészséghez fordult, mert súlyos bűncselekmény az, hogy kormányzati tájékoztatásnak álcázzák a saját pártkampányukat.

És nem fognak megállni a plakátoknál. Friss hírek szerint Orbán Viktor közpénzből minden családnak is levelet küld az unióról szóló hazugságokat megismételve.

Csak összehasonlításképpen: A 2017-es első és második nemzeti konzultációhoz kapcsolódó hirdetésekre bő 12 milliárd forintot fordítottak. De hát a közpénz nem számít, ha a Fidesz győzelméről van szó.
Eközben az ellenzéki pártoknak alig lesz pénzük arra, hogy kampányoljanak az uniós választás előtt. Vajon egyenlő eséllyel indul az ellenzék a Fidesszel szemben ezen a választáson?

Forrás: www.nyomtassteis.hu

A lengyel ellenzéknek több esze van, mint a magyarnak

Európai Koalíció néven kötött választási szövetséget vasárnap hat lengyel ellenzéki párt, hogy így vegyék fel a versenyt a közelgő uniós választásokon a Fideszhez nagyon hasonló lengyel kormányzó párttal.

Az új lengyel ellenzéki szövetség abban bízik, hogy közösen megverhetik az illiberális programot hirdető kormánypártot, illetve ha összefogásuk sikeres lesz, akkor a szövetség valamilyen formában kitarthat az őszi parlamenti, és a jövő tavaszi elnökválasztáskor is.

Magyarországon is sokan követelik a pártok összefogását, ők azonban azzal érvelnek, hogy külön akarják megmérettetni magukat a májusi uniós választáson még az önkormányzati választások előtt.

Sokak szerint azonban ennél lényegesebb lenne közösen megverni a Fideszt ezen a választáson. Mert akkor világossá válna, hogy az országban nincsen Fidesz többség, és Európának is üzennénk, hogy nem mindenki ért egyet Orbán politikájával.

Ha a pártok külön indulnak, akkor minden olyan kis párt szavazata elvész, amelyik nem éri el az 5 százalékot. A pártellenes közhangulatban kevesebben fognak elmenni, mint ha egységben látnák az emberek az ellenzéki politikai erőket.

Félő, hogy a külön indulás ismét egy újabb diadalhoz segíti Orbán Viktort.
A lengyel ellenzék ezt ismerte fel. Talán még nincsen késő Magyarországon sem észhez térni.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Zászlót bontott a Mindenki Magyarországa Mozgalom

Az egyik legdinamikusabban fejlődő civil szervezetnek nevezte a Nyomtass te is! mozgalmat Lukácsi Katalin elnökségi tag a február 24-én megtartott rendezvényen. Majd hozzátette, éppen ezért kötöttek stratégiai megállapodást velük.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom erélyesen követelte, hogy a hatalom hagyjon fel a nemzet megosztásával. „Nem tűrhetjük, hogy egyes magyarok ellenségnek számítsanak, hogy milliók nem tudhatják meg az igazságot, hogy a politikai vélemény elmondásával az állásából is kirúghatják, hogy míg egy szűk réteg meggazdagodik a társadalom pénzén, addig mások nélkülöznek’ – fogalmazott.

„A Mindenki Magyarországa Mozgalom nevében a „Mindenki” szó természetesen nem a Fidesz által betelepített arab és orosz bűnözőkre vonatkozik, hanem a különböző pártokhoz tartozó, különböző világnézetű állampolgárok összességére, amiből a kormány megosztó politikájától elhatárolódva nem zárunk ki sem cigányokat, sem zsidókat, sem jobbikosokat, sem szocialistákat. Egy Magyarország van, egy hazánk és egy életünk van, és nem tűrjük, hogy egy tolvaj kisebbség ezt elvegye tőlünk!” – vallott mozgalmukról egy facebook bejegyzésben Márki –Zay Péter.

A rendezvényen elhangzott, hogy mintegy négyezer tagjuk van már, akik az ország hatszáz különböző településén élnek.

legközelebbi céljuk, hogy az önkormányzati választásra minden településen megtalálják a legmegfelelőbb, valamennyi ellenzéki párt által is támogathatónak tartott közös jelöltet, mert csak így győzhető le a Fidesz.

Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2019/02/25/visszaszolt-marki-zay-peter-az-uj-mozgalmat-betamado-kormanypartoknak/

Egyre több munkavállaló jön rá: erőt kell mutatni

Az audisok sikeres sztrájkja újabb lendületet adott a helyi és az ágazati érdekvédőknek, no meg a munkavállalóknak is. Utóbbiak kezdenek ráérezni a sztrájk és a sztrájkfenyegetés erejére, hiszen van, ahol elég volt csak „belengetni” egy figyelmeztető munkabeszüntetést ahhoz, hogy az a cégvezető is megadja a kívánt béremelést, amelyik addig pénzhiányra hivatkozva keményen ellenállt.

Sokan úgy vélik, a sztrájkfenyegetés legfeljebb a külföldi vagy hazai magánkézben lévő cégeknél – a versenyszférában – lehet eredményes. A március 14-ére meghirdetett közalkalmazotti országos sztrájk és a szintén készülődő pedagógusok átfogó munkabeszüntetése során kiderülhet, az állam, mint munkáltató mennyire hajlítható. Egy biztos: hosszú évek óta nem voltak ennyire bátrak és lázadók a munkavállalók, még azok sem, akikről szó szerint hét bőrt nyúzott le a munkáltatójuk.

Lázadnak a kereskedők – a Tescónál, az Auchannál, a Lidl-nél és a Sparnal is viszonylag jó eredményt értek el –, s úgy tűnik betelt a pohár a közalkalmazottak, köztisztviselők mellett a rendőröknél és a katonáknál is. Utóbbiakat nagyon nehéz lesz – lenne – munkabeszüntetésre bírni, hiszen a sztrájktörvény csaknem totálisan megfosztotta őket a leghatékonyabb eszköztől.

Ezekben a napokban a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete tárgyal a dél-koreai multinacionális óriás magyarországi cégével, a Hankook Magyarország Tire Kft. vezetőivel. A Suzukinál pedig máris sikerült béremelést kiharcolni.

Ma már jól látszik, hogy a sikeres alkuhoz jelentős taglétszámú üzemi szintű szakszervezet, öntudatos és tájékozott kollektíva kell. Az is biztos, hogy csak konkrét ügyek mozgatják meg a szervezett dolgozókat, mint például a munkabér, a béren kívüli juttatás, a hűségpénz, a szabadság és a pihenőnapok igénybevételének rendje. Azt is egyre többen felismerik, hogy a sikerhez higgadt, felkészült, hiteles szakszervezeti vezetők kellenek, akikből mostanra – szerencsére – egyre több emelkedik ki a tömegből.

Forrás: www.nepszava.hu
Forrás: https://nepszava.hu/3026263_nagyvallalati-bermegallapodasok

vissza a tetejére

83. szám (III. évfolyam/7.) | 2019. február 19.

Mi fizetünk Orbán veje helyett

Az Európai Unió csalás elleni hivatala ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország fizesse vissza Tiborc István, a miniszterelnök veje Elios nevű cégének juttatott uniós támogatásokat, mert ahhoz sorozatos csalások révén jutottak hozzá. A kormány úgy döntött nem fizet, visszavonta az uniónak benyújtott számlákat. Vagyis végül, mi a magyar adózók fizetünk.

Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) dokumentumokkal bizonyította, hogy a miniszterelnök vejének cége, az Elios valamennyi pályázatában csalással nyerte el városok közvilágítására az uniós forrásokat. A magyar ügyészség mindenféle alaposabb vizsgálódás nélkül kijelentette, hogy nem történt bűncselekmény. Az Unió azonban ragaszkodott a visszafizetéshez.

Válaszul a magyar hatóságok kivették az OLAF által vitatott Elios közvilágításfejlesztési projektek számláit az uniós elszámolásból. Ez tehát azt jelenti, hogy a mintegy 13 milliárd forintnyi fejlesztést az EU költségvetése helyett végül a magyar adófizetők állják.

Forrás: www.portfolio.hu

https://m.portfolio.hu/unios-forrasok/uzletfejlesztes/elismerte-a-miniszterium-az-eu-helyett-a-magyar-adofizetok-alltak-az-elios-projekteket.313971.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator&fbclid=IwAR2ET3qqspDxUP3uySGye56lRcczgfz13sxho8PFAgvQObQ_PA75D3MYyGk

Keményebben lépnek fel a szakszervezetek

A rabszolgatörvény decemberi elfogadása óta egyre több helyről hallani, hogy munkabeszüntetésekre készülnek, vagy már túl is vannak rajta. Az Audi gyár többnapos sztrájkja a rendszerváltás óta az egyik legkomolyabb szakszervezeti siker.

A győri Audi gyár szakszervezete nem csak megfelelő béremelést ért el, hanem mintát is adott a munkavállalói érdekérvényesítésre és – valljuk be – bátorságra is. Bértárgyalási időszak lévén, fel is bátorodtak jó néhány munkahelyen az érdekvédők.

A miskolci SEG Automotive gyárban sikeres kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak február 7-én az „Életre Tervezett Munkavállalók Szakszervezete” (ÉtMOSZ) felhívására, miután a bértárgyalások nem vezettek eredményre.
A bértárgyalások eredménytelensége miatt, no meg a „többiek” sikerén felbuzdulva a hatvani Bosch-gyárban is sztrájkot emlegetett a szakszervezet, ám a munkáltató nem akart az Audi sorsára jutni, ezért inkább gyorsan kiegyezett az érdekvédőkkel.

Az esztergomi Suzuki gyárban sem elégedettek a dolgozók a béremeléssel, ezért elhatározták – már nem először -, hogy szakszervezetet alapítanak, ám még be sem jelentették a megalakulást a cégnél, máris kirúgták a titkárjelöltet, hogy csírájában elfojtsák a szerveződést. A suzukisok mégis megalakították a szakszervezetüket. A február 18-án a gyár elé érkező ellenzéki képviselőket, akik az elbocsátás miatt akartak tiltakozni, nem fogadta a vállalat vezetése.

Megmozdultak a debreceni Teva dolgozói is: csaknem ezer ember tüntetett a gyógyszergyár közelében, magasabb béreket követelve. Kilátásba helyezték a sztrájkot is, amennyiben nem sikerül megfelelő béremelésben megállapodni.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete március 14-ére országos ágazati munkabeszüntetést hirdetett, s megkezdte ennek a hosszadalmas előkészítését.

Forrás: www.merce.hu www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/2019/02/10/tuntetni_fognak_a_teva_munkavallaloi/
https://merce.hu/2019/02/07/tobbszaz-fos-figyelmezteto-sztrajkot-tartottak-ma-a-miskolci-seg-automotive-gyarban/

A gazdagoknak jó Orbán hét pontja

Több szakértő is úgy látja, hogy a miniszterelnök által bejelentett családpolitikai intézkedések megint a legtehetősebbeknek jelentenek újabb támogatást, miközben például a családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett.

A rabszolgatörvény elfogadása nyomán keletkezett országos felháborodás sok kormánypárti szavazót ábrándított ki. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint félmillió választót veszített a Fidesz. Nyilvánvaló volt, hogy valamivel el kell terelni erről a kudarcról a figyelmet.

A népességfogyás valódi probléma, amit súlyosbít, hogy a legaktívabb korban lévő fiatalok százezrei hagyják el az országot. Ám az Orbán Viktor által bejelentett családpolitikai intézkedési csomagról Nagy Beáta professzor, a társadalmi nemek tudományát oktató közgazdász-szociológus azt mondta:
„Egy érdekes kísérlet ez, mert sehol nem volt még példa arra, hogy ezekkel az eszközökkel sikerült volna megemelni a születések számát.”

Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa szerint a tízmillió forintos hitel akár adósságcsapdává is válhat. Szerinte a CSOK hatására már eddig is drasztikusan emelkedtek az ingatlanárak, a beruházók egyszerűen beépítették ezt az összeget a vételárba. Hiába kap egy család két és félmillió forintot, egy hétszemélyes autót csak azok tudnak megvásárolni, akiknek egyébként is lenne rá pénzük.

Korózs emlékeztetett: már az előző ciklusban is bejelentették a bölcsődei férőhelyek növelését, 18 ezret ígértek, ebből 1000 valósult meg. Most újabb 70 ezret ígérnek, de ez Korózs szerint, egyenesen „a lehetetlen kategóriába tartozik”.

Forrás: www.index.hu www.merce.hu
https://index.hu/belfold/2019/02/12/oke_de_akkor_ettol_most_szulni_fog_a_magyar/
https://merce.hu/2019/02/11/mszp-a-ner-felesegeknek-kedvez-orban-viktor-csaladvedelmi-terve/

Erasmus – Európai Unió sikertörténet

Az Erasmus, az Unió területén tanuló egyetemi hallgatók más országok társintézményeiben való tanulmányait segítő program. Az egyik legsikeresebb és legismertebb támogatási forma, mely mostanáig több mint 2,5 millió egyetemi hallgató vett részt.

Magyarország 1998-ban csatlakozott az EU által támogatott oktatási programhoz. Több mint 60 ezer magyar felsőoktatási hallgató pályázott sikeresen. Az Erasmus a magyar főiskolások, egyetemisták számára is természetessé vált, így egy szemeszternyi időre több száz európai egyetemet, oktatási rendszert ismerhettek meg Skóciától Szicíliáig és Finnországig.

Évente több mint 5000 Erasmus hallgató érkezik magyar felsőoktatási intézményekbe vagy szakmai gyakorlatra.

A 2021-2027-as uniós költségvetés az eddiginél is többet áldoz külföldi tanulási, képzési programokra.

https://tka.hu/hir/7160/30-eves-az-erasmus-program-rekordot-dontott-az-erasmus-resztvevoinek-szama

Videós érdekérvényesítés – képzés a Közélet Iskolájában

Saját gyártású videók segítségével sok emberhez el tudjuk juttatni üzenetünket, oktathatunk, jogsértéseket dokumentálhatunk és hangot adhatunk azoknak, akik valamilyen okból a társadalom peremére szorultak.

A képzés ideje és helye: 2019. március 9-10 (szombat-vasárnap) és 23. (szombat), 10-17h. Auróra közösségi központ és Közép-európai Egyetem (CEU), Budapest
Részletek www.kozeletiskolaja.hu
Jelentkezés: kozeletiskolaja@gmail.com

Választási csalásra készül a Fidesz

A közelgő európai uniós választáson a Fidesz megint úgy akar kampányolni, hogy kormányhirdetésnek álcázza a saját reklámjait, eközben az Állami Számvevőszék segítségével már több párttól is elvonta a bevételeit, így téve lehetetlenné az aktív részvételüket a közelgő választáson.

A kormány tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről – közölte a kormányszóvivő. Hollik István kifejtette: minden magyar embernek joga van tudni, melyek azok a javaslatok, amelyek alapjaiban veszélyeztetik Magyarország biztonságát. Hozzátette: az eddigiekhez hasonló elemekből álló, a napokban induló akcióval szeretnének minden magyar polgárt elérni.

Eközben az ellenzéki pártok egy részét megfosztanak minden pénzüktől, hogy ne tudjanak kampányolni.

Ha az adóhivatal nem ad részletfizetési lehetőséget a Jobbiknak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott büntetések törlesztésére, akkor a párt ellen felszámolás indul, ami már-már a Jobbik megszűnésével fenyeget.

A Párbeszéd párt idén még egyetlen forint állami támogatást sem kapott. Őket is azzal vádolják, hogy nem tudnak elszámolni a kampánypénzekkel, holott ez a párt egyetlen forint állami támogatást sem költött el a 2018-as országgyűlési választáson. Kampányolni viszont nem fognak tudni az idei uniós választáson, ha nem érkezik meg a támogatásuk.

Forrás: MTI www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3025463_a-feloszlasra-is-felkeszul-a-jobbik

Magyarország már csak részben szabad

A világ legnagyobb demokráciákat védő civil szervezete, a Freedom House minden évben megvizsgálja az összes országot, abból a szempontból, hogy milyen állapotban van a szabadság és demokrácia.

E kutatás szerint a vizsgált 195 országból 86-ot (44 százalék) szabadnak tekintenek, 59-et (30 százalék) részben szabadnak, 50-et (26 százalék) pedig nem szabadnak.

Magyarország idén már csak 70 pontot kapott, kettővel kevesebbet, mint tavaly, tovább romlott ezzel a demokratikus intézmények állapota hazánkban. Ezzel átcsúsztunk a már csak részben szabad országok kategóriájába.

A szervezet értékelése szerint, köszönhető ez mindannak, ahogyan Orbán Viktor támadja a sajtót, az egyetemeket, a kutatókat, akadémikusokat, civil szervezeteket, a bíróságokat, és a magánszektort.

Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20190205_Freedom_House_Magyarorszag_mar_csak_reszben_szabad

vissza a tetejére

 

82. szám (III. évfolyam/6.) | 2019. február 12.

.

vissza a tetejére

 

81. szám (III. évfolyam/5.) | 2019. február 6.

Nagy tervek a vidéki sajtó felszabadítására

Elszánt hangulat uralkodott az Újratervezés – Hogyan építsük újjá a vidéki nyilvánosságot? címmel megrendezett budapesti konferencián, február 2-án, amelyet a Nyomtass te is! hetilap és mozgalom szervezett. Az eseményen stratégiai megállapodást írtak alá a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalommal, amelytől azt remélik, hogy még több kistelepülésre tudják eljuttatni a valódi híreket.

Száznál is többen vettek részt – köztük szakértők, újságírók és vidéki független hírportálok szerkesztői – az Újratervezés című konferencián.
Teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy túl kell lépni a vidéki médiahelyzet elemzésén, mert ezzel már mindenki tisztában van. Mostantól a megoldásra kell koncentrálni.

Ennek a hatalomnak a hazugság, és az általuk elfoglalt média az egyik tartóoszlopa – fogalmazott Márki-Zay Péter. Főleg vidéken kell radikális változást elérni ezen a területen – hangsúlyozta.

L. László János, a Nyomtass te is! alapító főszerkesztője úgy vélte, már néhány ezer ember képes lenne létrehozni egy olyan hálózatot, amely érezhetően meggyengítené a fideszes média totális hatalmát. Kijelentette, hogy mozgalmuk eltökélt szándéka összekapcsolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek javítani akarnak a vidéki nyilvánosság jelen állapotán. Arra szólítanak fel mindenkit, hogy akik tényleg tenni akarnak a változásért, keressék velük a kapcsolatot. (info.nyomtassteis@gmail.com)

A rendezvény négy szekcióban zajlott, megvizsgálták a nyomtatott és az online média lehetőségeit, sorra vették a közösségi média legújabb eszközeit, valamint kiemelten foglalkoztak a finanszírozás kérdéseivel is. Valamennyi szekcióban fontosnak tartották az egymástól elszigetelten működő helyi és megyei szintű médiumok összefogását, a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztását. Egyöntetű álláspont volt az is, hogy vidéken kell folytatni a megbeszéléseket.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Közvéleménykutatás: A turaiak kedvelik a Nyomtass te is-t

A Nyomtass te is hetilapot hat héten át bedobtuk minden Turán élő család postaládájába. Ezt követően készített felmérést tavaly év végén a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan fogadták az újságot, beszélgettek-e arról, amit a lapban olvastak, illetve szeretnék-e továbbra is rendszeresen megkapni?

A megkérdezettek közel egyharmada állította, hogy az utóbbi hetekben a postaládájában (vagy máshol) találkozott a Nyomtass te is kiadványával. Közülük nagyjából minden második (47 százalék) el is olvasta a cikkek többségét. A kérdésre, hogy mennyire érdekelték az újságban talált írások, mindössze 32 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem. A válaszadók túlnyomó többsége (75 százaléka) ráadásul teljesen érthetőnek találta a lapban megjelent cikkeket.

Összességében egyébként a turaiak negyede értékelte ötösre az újságot, 11 százalékuk pedig négyesre. Több, mint a 50 százalék szívesen venné, ha továbbra is megkapná a Nyomtass te is heti kiadványát. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók nagyon kis hányada (14 százaléka) állította csak, hogy az újságban volt olyan információ, amelyről itt értesült először.

Arról, hogy változott-e a véleménye valamely témában a kiadvány elolvasása után, mindössze 8 százalék válaszolta azt, hogy igen. Hann Endre, a Medián igazgatója a kutatásról tartott előadásában ezzel kapcsolatban megjegyezte: a szociálpszichológiában ismert jelenség, hogy az emberek szeretnek olyan képet mutatni magukról, hogy a kialakult álláspontjukon nem könnyen változtatnak.

A kérdésre, hogy szóba került-e az újság a családtagjaival, szomszédjaival vagy a munkatársaival folytatott beszélgetésekben, vegyes választ adtak a turaiak. Míg családi körben több mint egyharmaduknál került elő a téma, a munkahelyen mindössze 7 százalékuk említette.

Végül fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 57 százaléka szerint jó lenne, ha az újság turai és környékbeli információkat is tartalmazna.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Kampányszervíz civil szervezeteknek – pályázzatok ti is!

Most minden segítséget megkaphatsz tőlünk ahhoz, hogy sikert érjél el az ügyedben, ezáltal szebb, jobb hellyé tedd a világot, élhetőbbé a környezeted. Érd el társadalmilag hasznos célod egy sikeres kampánnyal! Velünk menni fog!

Mi az a Kampányszervíz?

A Kampányszervízt három ismert civil szereplő, a Civil Kollégium Alapítvány, az aHang kampányplatform és a Nyomtass te is! közösségi hetilap hozta létre, hogy szakmai és anyagi támogatással segítse civil csoportok helyi, országos vagy akár határokon is átívelő társadalmi kampányait.

A program nyerteseinek egy éven át személyes tanácsadással, hatékony képzésekkel, kampányoként százezer forinttal és egyéb eszközökkel segítjük a munkáját.

Mi mindent kaphatsz még tőlünk?
Digitális eszközöket a szervezéshez, promóciós lehetőségeket, sajtókapcsolatokat, nyomásgyakorlási és szervezési módszereket, potenciális partnereket – és készségeket mindezek hatékony felhasználásához

Kik vagytok ti?
Olyan, elsősorban vidéki csoportok és szervezetek jelentkezését várjuk, akik már elkezdtek valamilyen társadalmi ügyön vagy ügyeken dolgozni.

Számtalan témában lehettek aktívak:
#társadalmi igazságtalanságok felszámolása, #környezetvédelem #átláthatóság #infrastruktuális ügyek #közszolgáltatások #demokrácia

A jelentkezéskor előnyt jelent, ha a választott ügyetek minél konkrétabb, ha már történtek lépések az ügy sikerre vitelében, ha elkötelezett a csapat.

Kik segítenek majd nektek?

A CKA a közösségszervezés magyarországi elindítója, jelenleg 20-30 szervezettel és közösségszervezővel dolgozik az országban.
Az aHang jelenleg a legdinamikusabban növekvő petíciós és kampányplatform Magyarországon, digitális, kommunikációs és kampánytevékenységekkel segíti a helyi és országos ügyek/problémák megoldását.

A Nyomtass Te is az egyetlen közösségi módon terjesztett ingyenes hetilap, amely ma is több száz aktivistával juttatja el a független híreket Magyarország vidéki régióiba.

Hogyan pályázz?

1. Indíts egy kampányt a www.szabad.aHang.hu oldalon – ehhez minden segítséget megkapsz az aHang csapatától
2. Töltsd ki az 5 kérdéses on-line jelentkezési lapot az aHang platformon (www.aHang.hu) A kampányod linkje szükséges lesz hozzá.

Mikor mi történik?
Február 25-ig várjuk a jelentkezéseket.
Az általunk kiválasztott legjobb 10-20 kezdeményezésről szavazást indítunk aHang platformon.
Március 15-én eredményt hirdetünk.

A program a Holland Királyság Nagykövetségének támogatásával valósul meg.

Forrás: https://ahang.hu/kampanyok/kampanyszerviz/2019/01/31/

Miért tüntetnek a pártok?

Orbán Viktor szokásos évértékelőjével párhuzamosan össz-ellenzéki tüntetést szerveznek a parlamenti képviselettel bíró pártok kiegészülve a Momentummal. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az Állami Számvevőszék segítségével akarja A Fidesz ellehetetleníteni a pártokat.

„Az ellenzéki pártok közös demonstrációt tartanak február 10-én, vasárnap délután a várbeli Szent György téren, Orbán Viktor új irodája előtt. Közösen fogjuk felemelni a szavunkat a munkavállalók életét megnehezítő rabszolgatörvény ellen, elmondjuk mi maradt ki Orbán Viktor évértékelőjéből, majd a rendezvény után az Állami Számvevőszék székháza elé vonulunk, hogy tiltakozzunk az ellenzéki pártok pénzügyi ellehetetlenítése ellen és megvédjük a magyar demokráciát. Várunk mindenkit, aki egyetért követeléseinkkel – írják közös közleményükben, amelyet aláírt a Demokratikus Koalíció, Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum illetve a Párbeszéd”

Mint ismeretes, az elmúlt hetekben majd az összes ellenzéki pártot, a Momentumot, a Jobbikot, a Párbeszédet és a Kétfarkú Kutya pártot is megbüntette az állami számvevőszék, a Jobbik büntetésének teljes összege, amit februártól kell befizetnie a pártnak, így egymilliárd forint fölé kúszott. A DK kezdeményezte az Állami Számvevőszék elnökének, a korábban fideszes országgyűlési képviselő Domokos Lászlónak a leváltását. Mindeközben a számvevőszék semmilyen hibát nem talált a Fidesz és a KDNP elszámolásában.

Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2019/02/05/kozosen-tuntet-az-ellenzek-orban-viktor-evertekelojen-majd-az-asz-ele-vonul/

vissza a tetejére

 

80. szám (III. évfolyam/4.) | 2019. január 30.

Hosszú az út az általános sztrájkig

Győrben leálltak az Audi gyár dolgozói, Pécsen félpályás útlezárással tiltakoznak a szakszervezetek, több ágazatban sztrájk előkészítő bizottságok alakultak. A munkabeszüntetés nagyon erős és hatásos fegyver, egy országos sztrájkba akár a kormány is belebukhat. Ehhez azonban rengeteg munkára van még szükség.

Sokan írják a facebookon, hogy bohóckodás helyett általános sztrájkra lenne szükség. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A magyar munkavállalóknak csak egy töredéke szakszervezeti tag, a sztrájktörvényt az Orbán kormány rettenetesen megszigorította, és abban is érdemes tárgyilagosnak lenni, hogy az ország többsége még egyáltalán nem áll készen az aktív ellenállásra.

Ezért a változást akarók közül mindenkinek bőven van még teendője.
Hogy mit is ér a sztrájkfegyver, azt a győri Audi gyár több ezer munkásának egyhetesre tervezett, béremelésért folytatott munkabeszüntetése mutatja meg a leglátványosabban az országnak. Ennek a gyárnak a termeléskiesése már külföldön is érezteti a hatását.

A pécsiek még a felvilágosító munkánál tartanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta: két útszakaszon tartottak félpályás lezárást a Vasas Szakszervezettel együtt hat napon keresztül reggel 6 és 9 óra között. Kilométeres kocsissorok alakultak ki, de a sok kellemetlenség ellenére is kedvezően fogadták az autósok a demonstrálókat. A többségük dudálással jelezte szolidaritását. Az útlezárásokat hétfőnként folytatják.

Varga Andrea az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke a január 19-ei miskolci tüntetésen pontokba szedte a teendőket, azok számára, akik tenni akarnak.

Írják alá a www.ahang.hu oldalon a szakszervezetek követeléseit. Csatlakozzanak civil szervezetekhez, a szívükhöz közel álló pártokhoz, lépjenek be az arra méltó a szakszervezetekbe. Ha a munkahelyükön nincs szakszervezet, alakítsanak. Beszélgessenek a barátaikkal, a szomszédjaikkal, a kollégáikkal arról, hogy milyen ma melósnak lenni. Szervezzenek találkozókat, hívjanak meg ezekre szakszervezeteket, akik megtanítják nekik, hogyan kell sztrájkot szervezni.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Éhbérért dolgoznak a tűzoltók

Egy tapasztalt tűzoltó kevesebbet keres 160 ezer forintnál, ezért ha nem lesz emelés, a tűzoltók tömegével fogják elhagyni a szolgálatot, figyelmeztet az egyik szakszervezet.

Drámai hangú közleményt adott ki az Egységes Tűzoltó Szakszervezet (ETSZ). Most kapták ugyanis meg a tűzoltók az illetményemelkedésükről tájékoztató parancsukat. Egy tapasztalt tűzoltó havi keresete kevesebb, mint 160 ezer forint. Ráadásul nekik 204 órát kell havonta minimum dolgozniuk.
Elfogadhatatlan, hogy a KSH által közölt adatok alapján a költségvetési szektorban a közfoglalkoztatottak nélkül számolt nettó átlagkereset 245 ezer forint, ugyanakkor egy tapasztalt tűzoltó ennek töredékét, 160 000 forint körüli összeget visz haza – áll a közleményben. Az ETSZ szerint azonnali béremelésre van szükség, hogy ne váltsanak a tüzekhez kivonuló tűzoltók munkahelyet. Továbbá a vonulós tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelmények miatt korkedvezményes nyugdíjat kell bevezetni, javasolja a szakszervezet.

Forrás: www.mti.hu/os

Vészhelyzet az egészségügyben

Ezt nem mi mondjuk, hanem egy olyan gyakorló orvos, aki a budapesti Honvéd Kórház Sürgősségi Centrumában dolgozik, és kétségbeesett levéllel fordult az intézmény vezetéséhez, amelyből néhány részlete idézünk.

„Az utóbbi időben – minden bizakodás és ígéret ellenére – egyre vállalhatatlanabbá válik a munka osztályunkon, mind emberileg mind szakmailag.

Mindennapossá válik, hogy a bent fekvő betegek későn kapnak meg valamilyen terápiát, vagy egy vizsgálat későn történik meg, esetleg elmarad, valamint betegek napokig a fektetőben ragadnak. Ez nyilvánvaló betegveszélyeztetés.

Annak ellenére, hogy „kaptunk új felszerelést”, a fektetőben a kis kórteremben nincsenek monitorok, és a III/3-as vizsgáló betegellátásra alkalmatlan, semmilyen szükséges felszerelés nincs benne, senki nem tölti fel a kifogyott készletet. Így a hosszú hétvége valamelyik napján nem volt benne EKG, vérnyomásmérő mandzsetta, infúzió, Heparin, branül ragasztó, lázmérő, és még pár dolog.

Hol van az a pont, amikor ki lehet mondani, hogy válsághelyzet van az osztályon?

Szóval kérdem én: hol a határ?”

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/01/28/vallalhatatlan-korulmenyekrol-es-a-betegek-veszelyezteteserol-ir-egy-belso-level-ami-a-honved-korhaz-surgossegi-centrumabol-szivargott-ki

Se takarék, se posta

A veszteséggel működő takarékszövetkezeti kirendeltségek tömeges bezárása nyomán a kistelepüléseken nem tudják, hogyan fogják pótolni a sokaknak az egyetlen bankolási lehetőséget jelentő szolgáltatást.

Kétségbeesetten keresi a megoldást a helyi takarékszövetkezeti kirendeltség bezárása után kialakult helyzetre Győrtelek polgármestere. Ez az egyike azoknak a falvaknak, ahol posta sem működik már, így a takarékon túli egyetlen pénzfelvételi lehetőség is megszűnt. Egy ATM automata havi 75 ezer forintos költséggel járna a falu számára – ezt pedig nem tudják kigazdálkodni.

Vannak már próbálkozások arra, hogy a Takarék Csoport egy ATM-mel felszerelt buszban működő bankkal helyettesítse a megszűnő fiókokat.
Az átmenet azonban egyelőre nem tűnik gördülékenynek: amíg 300 kirendeltség bezárása akár heteken belül megtörténhet, egyelőre nincs annyi mobilbankfiók, amely kiválthatná őket.

Van olyan javaslat, hogy új, kártyafüggetlen ATM-ek telepítésének költségeit vállalja magára a Magyar Nemzeti Bank.

Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20190128_Falusi_takarekok_a_bezarasi_hullam_utan_keresik_a_megoldast

Több magyar dolgozik Ausztriában, mint Tolna megyében

2018 decemberében 94 458 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában – az osztrák társadalombiztosítás által közölt hivatalos adatok szerint. Ez a szám nem jelent csúcsot, augusztusban ugyanis 97 133 magyar vállalt munkát Ausztriában.

Összehasonlításképpen a KSH adatai szerint Magyarországon két olyan megye is van, ahol kevesebben dolgoznak, mint ahányan Ausztriában. 2018 harmadik negyedévében Tolna megyének 93,2 ezer, míg Nógrád megyének 84,9 ezer munkavállalója volt.

Forrás: www.168ora.hu

https://168ora.hu/itthon/magyarorszag-jobban-teljesit-ausztriaban-tobb-magyar-dolgozik-mint-tolna-megyeben-osszesen-162710?fbclid=IwAR1HaAG-96hTTEakoB5voboksUJaHSTZ5t6h-tP2p_RQDkBKq6tG_VchsYs

vissza a tetejére

 

79. szám (III. évfolyam/3.) | 2019. január 22.

Oszlik a félelem vidéken is

Negyedmillió szavazót veszített a Fidesz
Magyarország összes megyéjében, megannyi kis és nagyvárosban voltak tüntetések, útlezárások a legutóbbi szombaton. Olyan kisvárosokban, ahol eddig a félelem uralkodott, ezrével vonultak utcára az emberek. A december eleje óta zajló tiltakozási hullám hatására jelentősen csökkent a Fidesz népszerűsége.

A kormány az országos demonstráció előtti napokban jelentette be, hogy nem tárgyal a szakszervezetekkel. Hiába küldött az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság nevében, a legnagyobb szakszervezett tömörülést vezető Kordás László elnök négypontos követeléslistát a kormánynak, nem ülnek le velük egyeztetni. A közszolgálati dolgozók bejelentették, hogy március 14-én lépnek sztrájkba, ha nem sikerül megállapodni követeléseikről a kormánnyal.
Közben az Audi győri gyárban négyezer munkás tartott kétórás figyelmeztető sztrájkot béremelést követelve.

A hétvégi országos demonstrációt követően hétfőn Pécsen folytatódott félpályás útlezárással a tiltakozás. A Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegysége által szervezett demonstráció minden hétköznap hajnali 5-től délelőtt 10-ig tart egészen január 31-éig

A december eleje óta tartó tiltakozások hatására zuhanni kezdett a Fidesz népszerűsége. A Závecz Research kutatóintézet január elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy a legnagyobb arányban a Fidesz támogatottsága módosult. Míg december első felében a választópolgárok 35 százaléka állt mögöttük, most 32 százalék. Ez azt jelenti, körülbelül 250 ezer választópolgárral csökkent a Fidesz-tábor.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik javítani tudott, a múltkori 9-ről 11 százalékra bővült a támogatottsága. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció az előző hónapok eredményeit érte el most is, az előbbinek 7, utóbbinak 5 százalékos a tábora a teljes választói körben. A Momentum támogatottsága 3-ról 4 százalékra, a Kétfarkú Kutyapárté 2-ről 3 százalékra emelkedett az év fordulóján. Az LMP-nek harmadik hónapja stabil a pozíciója, a választókorúak 3 százaléka e pártot kedveli leginkább. A Párbeszéd és a Mi Hazánk Mozgalom – az előző hónapokhoz hasonlóan – 1-1 százalékon áll. A pártnélküliek aránya változatlan, ezúttal is 32 százaléknyian tartoznak ebbe a csoportba.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/01/16/zavecz_tamogatokat_veszitett_a_fidesz/

Fillérekért főz a Gundel Orbán Viktornak

Országos felháborodást keltett már az is, hogy a székhelyét a Várba áthelyező miniszterelnökségnek az egyik legnevesebb luxusétterem fogja biztosítani a menzát.

A Gundel hivatalos honlapján elérhető menüben a legolcsóbb főétel közel 6000 forint, míg a legdrágább 16 500..
A menzán viszont olyan nevetséges összegekért adnak ételeket, amilyen áron a leglepusztultabb büfében sem lehet semmit kapni. Füstölt csülkös bableves 300 forintért, míg a somlói galuska 260 forint.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/08/miniszterelnokseg-gundel-arak/

Uniós választás: Együtt vagy külön?

Egyre többen javasolják, hogy egy listán induljanak az ellenzéki pártok, mert csak így kerülhető el, hogy a Fidesz az uniós választásokon is kétharmaddal győzzön. Az alábbi részletek Jávor Benedek EP-képviselő írásából valók.

Európa kevesebb, mint öt hónap múlva, májusban választ. Nem csupán az Európai Parlament 27 tagállamot képviselő tagjait választja meg, de leadott voksaikkal az európai polgárok – talán jobban, mint korábban bármikor -, az Európai Unió előtt álló lehetőségek közül is választanak. A magyar választások eredménye közvetlen hatást gyakorol arra, hogy milyen többség alakul ki a Parlamentben, hogy lesz-e szélsőjobboldali-euroszkeptikus előretörés, vagy épp ellenkezőleg, megtorpan a populisták térnyerése.

Az EP-választásnak azonban belpolitikai tétje is van. Azok, akik csupán egyfajta „éles” közvéleménykutatásnak, előzetes helyosztónak tekintik az őszi önkormányzati választások előtt, súlyosan alábecsülik az európai választás jelentőségét. A jelenlegi állás szerint az ellenzék egészen brutális vereségbe készül beleszaladni májusban.

Egy egyesével, önállóan induló ellenzéki pártokat felvonultató forgatókönyv esetén a legfrissebb teljes körű, novemberi közvéleménykutatási adatok átlagát az EP-választási rendszerre rávetítve a Fidesz a jelenlegi 12-ről 14-16-ra növelheti képviselői számát, a magyar mandátumok (összesen 21) 67-76 százalékát bezsebelve. Ami mellett az MSZP-P 2 (a legkedvezőbb adatok figyelembevételével esetleg 3), a Jobbik 2, a DK 1 mandátumra számíthat, a többiek közül egyedül a Momentumnak látszik esélye egy mandátum megszerzésére. Az uniós választási rendszer sajátossága miatt az 5 százalékot el nem érő pártok szavazatai mind elvesznek.

Mindent összevéve akár félmillió körül is lehet az így elvesző voksok mennyisége, ami egyébként nagyjából három képviselő megválasztásához lenne elég.

A külön indulásból eredő vereség támogatná azt az erősödő társadalmi meggyőződést, hogy az ellenzék képtelen érdemi válaszokat megfogalmazni a kormányzati politikai úthengerrel szemben, és a választásról választásra, csak veszít. (Miközben Orbán Viktor az Unióban is megdicsőülne, lám, a magyarok azt a politikát akarják, amit ő képvisel.)

Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20190108_Kerem_a_teteket

Az ügyészség szerint az MTVA-ból kidobott képviselők voltak az erőszakosak

Ország-világ egyenes adásban, később videó felvételeken láthatta, hogy az MTVA biztonsági őrei milyen brutálisan távolítottak el több parlamenti képviselőt is az intézmény épületéből. Ennek ellenére a képviselők ellen indul nyomozás, akik egyébként bármilyen állami épületbe bemehetnek.

Nem nyomoznak az ellenzéki képviselők feljelentése alapján, sőt, a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint éppen ők voltak erőszakosak az MTVA épületében.

Mint emlékezetes: tavaly december 16-án ellenzéki képviselők egy csoportja bement az MTVA épületébe, hogy ott 5 pontos követeléseiket felolvastassák.
Másnap reggel pedig élő közvetítésben követhettük végig, hogy Szél Bernadettet és Hadházy Ákost szó szerint kidobják az épületből, később pedig Varju Lászlóról is meglehetősen megrendítő videó került nyilvánosságra.

Az ügyészség szerint mégis a képviselők szegtek törvényt, mint írják: „A rendbontó magatartásuk miatt velük szemben jogszerűen fellépő MTVA Fegyveres Biztonsági Őrség tagjainak eljárását akadályozták, azzal szemben tettlegesen ellenálltak.”

Forras: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/01/21/az-ugyeszseg-szerint-az-ellenzeki-kepviselok-voltak-eroszakosak-az-mtva-epuleteben-nem-az-oket-kidobo-biztonsagi-orok/

Előválasztás főpolgármester-jelölteknek

Egy teljesen új demokratikus technikát próbálnak ki Budapesten, hogy megtalálják az ellenzéki oldal legjobb főpolgármester-jelöltjét, aki sikerrel szállhat szembe az őszi önkormányzati választáson Tarlós Istvánnal. Jelölti vitákat és előválasztást szerveznek a három eddigi jelentkezőnek.

Horváth Csaba, az MSZP és Karácsony Gergely, a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje is a zöldebb Budapestet és a jobb közösségi közlekedést nevezte céljának a baloldali pártok önkormányzati előválasztását megelőző vitán. A fővárosiakat mindketten bevonnák a fontosabb döntésekbe, minden kérdésben kikérve a véleményüket.

Egy közvéleménykutatás szerint kettejük közül Karácsony Gergelynek, Zugló polgármesterének lenne nagyobb esélye legyőzni Tarlós Istvánt az őszi önkormányzati választáson.

Az előválasztás első körében Horváth és Karácsony közül lehet kiválasztani, hogy a második fordulóban ki mérkőzzön meg a függetlenként induló Puzsér Róberttel.

Forrás: https://elovalasztas2019.hu/

https://444.hu/2019/01/20/elkepeszto-igeretekkel-vagtak-bele-az-elovalasztasi-kampanyba-a-baloldali-fopolgarmester-jeloltek

vissza a tetejére

 

78. szám (III. évfolyam/2.) | 2019. január 16.

Nem tárgyal a kormány

Sztrájkok jöhetnek az országos demonstráció után
Kétszáz helyen demonstrálnak országszerte útlezárásokkal, gyűlésekkel és felvonulásokkal a kormány pökhendi magatartása ellen január 19-én, amiért semmibe veszi a szakszervezetek négypontos követelését.

Öt nap haladékot adtak a szakszervezetek az Orbán kormánynak, hogy alakítsanak tárgyalódelegációt a követeléseik megtárgyalására. Varga Mihály pénzügyminiszter cinikus válaszában a munkaadókhoz irányította a szakszervezeteket.

Válaszul január 19-én az egész országra kiterjedő demonstrációt tartanak, miközben a különböző szakszervezeti szövetségek sorban jelentik be a felkészülést az országos sztrájkra. A dolgozók négypontos követeléseit egységesen támogatják a parlamenti pártok és rengeteg civil szervezet is.

Kampányguru: „Sorost javasoltuk ellenségnek”

Egy svájci lapnak adott döbbenetes interjúból derült ki, hogy tényleg nem létezik semmiféle Soros terv, jól megfizetett kampánytanácsadók javasolták Orbán Viktornak, hogy tegye meg fő ellenséggé Soros Györgyöt. Ötletük bejött, a megfélemlítésre alapozott kampányban ez is segítette a Fidesz győzelmét.

A Magazin nevű svájci lapnak az egyik ötletgazda, George Birnbaum mesélte el, hogyan alkották meg Arthur Finkelsteinnel közösen a tökéletes ellenségképet a Fidesz számára. Elméletük az volt, hogy ki kell jelölni a kampányban egy ellenséget, akit folyamatosan támadni lehet, és akire minden, a választók által rossznak vélt dolgot rá lehet vetíteni. Finkelstein úgy gondolta, hogy a legjobb eredményt a választók egymás ellen fordításával tudja elérni, méghozzá a félelem segítségével. Olyan témákat kell felhozni, amelyektől félnek az emberek, és ezt úgy tálalni, hogy úgy tűnjön, hogy a veszély a baloldalról jön – vallotta a kampányguru.

A Fidesz kampányához is kellett egy személy, aki nem csak irányítja a veszélyes külföldi nagytőkét, de meg is testesíti azt – ő lett Soros György, a Magyarországot támadó, és közben a háttérhatalmat irányító tökéletes ellenség.

Birnbaum máig büszke a találmányukra: „Ez volt az összes termékünk közül a legegyszerűbb. Csak be kellett csomagolni és piacra dobni.”

Forrás: www.24.hu

Sztrájkbizottságot a pedagógusoknál

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megalakította sztrájkbizottságát, hogy a “a sztrájktörvény keretei között kényszeríthessék egyeztetésre a kormányt,” közölte a szervezet elnöke. Szűcs Tamás elmondta, hogy a túlóratörvény elleni tüntetéseken is ismertetett követelés mellett szeretnék elérni többek közt, hogy csökkentsék a tanárok terheltségét, és a kabinet állítsa vissza a “pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki.”

Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2019/01/12/sztrajkbizottsagot-alakitott-a-pedagogusok-demokratikus-szakszervezete

Országos sztrájkba kezdenek a közszolgák

Több szakszervezeti szövetség 200 ezer közalkalmazott érdekében tartana munkabeszüntetést, rendvédelmi dolgozók is csatlakoztak hozzájuk.
Országos sztrájkra készül hét szakszervezet, Összefogás néven megalapított szövetségük hamarosan ismerteti a munkabeszüntetés várható fázisait, és a közalkalmazottak 3X12 pontos követeléslistáját.

Az országos munkabeszüntetést terveik szerint közel 200 ezer munkavállaló érdekében tartanák meg. A sztrájkbejelentéshez többek között a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) is csatlakozott.

Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság , amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) 13 tagszervezete.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3021836_orszagos-sztrajkba-kezdenek-a-kozszolgak

Nem kértek bocsánatot a nyugdíjak késéséért

Még mindig nincs felelőse annak, hogy nem érkeztek meg időben a nyugdíjak. Pedig a nyugdíjasok nem csak a pénzükre, bocsánatkérésre is várnak.

“Sem én, sem a tagság nem emlékszik olyan esetre, hogy késett volna a nyugdíjak kifizetése. Ráadásul éppen egy ilyen nehéz időszakban, amikor nem is 28-30 nap telt el két nyugdíj között, hanem negyven, ráadásul ünnepekkel, a fűtési szezonban. Az utolsó nyugdíj december 3-án érkezett” – nyilatkozta Némethné Jankovics Györgyi, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke, aki szerint “Nem csak a csúszással van probléma, hanem azzal is, hogy nem volt egyetlen ember, aki egyenesen kiállt volna a nyilvánosság elé, és azt mondta volna, hogy ezt és ezt rontottuk el, tisztában vagyunk a következményekkel, bocsánatot kérünk”.

Forrás: www.24.hu

Így is tiltakozhat a rabszolgatörvény ellen

Az aHang nevű internetes oldalon bárki aláírásával is kifejezheti felháborodását és követelheti a törvény visszavonását. A petíció így hangzik: „Magyar állampolgárként támogatom az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságba (OSZD) tömörült szakszervezetek 4 pontos követelését.”

Forrás:
www.terjed.ahang.hu/campaigns/sztrajk

MMM – a szabadság kis köreit szervezik

Hivatalosan is elindult a Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere által kezdeményezett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM). Egyik legfontosabb céljuk, hogy a 2019-es önkormányzati választásokra minden településen hiteles polgármesterjelöltet és képviselőjelölteket találjanak. Kezdeményezik, hogy valamennyi magyar településen alakuljanak Kossuth-körök, amelyekkel hatékony önszerveződő hálózatot hozhatnak létre.

Forrás: mindenkimagyarorszaga.hu, www.kossuthkorok.hu

Európai Ügyészség – Folytatódik az aláírásgyűjtés

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő az új évben is folytatja az aláírásgyűjtési akciót, amivel szeretné rábírni a kormányt, hogy eddigi ellenállását feladva csatlakozzon Magyarország is az Európai Ügyészséghez, amely független szervezetként jogosult bármelyik országban nyomozni korrupciós ügyekben. Az Európai Unió 28 tagállamából 22 már csatlakozott.

Hadházy szerint, ha nem csatlakozunk, elapadhat az uniós pénz, ha pedig nem jön a pénz, a kormánynak nem lesz érdeke az EU-ban maradás. Egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni, amiből már 400 ezer megvan.

Forrás: www.europaiugyeszseget.hu

vissza a tetejére

 

77. szám (III. évfolyam/1.) | 2019. január 8.

vissza a tetejére