Itt találja az egyes lapszámokban megjelent cikkek bővebb változatait és a felhasznált forrásokat

II. évfolyam / II. félév | II. évfolyam / I. félév | I. évfolyam

65. szám (II. évfolyam/42.) | 2018.október 16., október 20.
64. szám (II. évfolyam/41.) | 2018.október 9.
63. szám (II. évfolyam/40.) | 2018.október 2.
62. szám (II. évfolyam/39.) | 2018.szeptember 25.
61. szám (II. évfolyam/38.) | 2018.szeptember 18.
60. szám (II. évfolyam/37.) | 2018.szeptember 11.
59. szám (II. évfolyam/36.) | 2018.szeptember 4.
58. szám (II. évfolyam/35.) | 2018.augusztus 28.
57. szám (II. évfolyam/34.) | 2018.augusztus 22.
56. szám (II. évfolyam/33.) | 2018.augusztus 14.
55. szám (II. évfolyam/32.) | 2018.augusztus 7.
54. szám (II. évfolyam/31.) | 2018.július 31.
53. szám (II. évfolyam/30.) | 2018.július 25.
52. szám (II. évfolyam/29.) | 2018.július 17.
51. szám (II. évfolyam/28.) | 2018.július 11.
50. szám (II. évfolyam/27.) | 2018.július 3.

64. szám (II. évfolyam/42.) | 2018. október 16.
64. szám ’56-os különszám (II. évfolyam/42.) | 2018. október 20.

 

Göncz Árpád: 1956 mindenkié

Éljünk hát bátran jogos örökségünkkel, ’56 szellemével, amely arra tanít, hogy egy nép, ha talpra áll önmaga védelmében, csak a pokol kapui vehetnek erőt rajta.
’56 annyiféle volt, ahányan átéltük. Akkor azt hittük, s mert ezen a címen ítéltek halálra, szabadságvesztésre, száműzetésre bennünket, jó darabig őriztük magunkban a hitet, hogy a forradalmat mi csináltuk. Sokáig tartott, s nehezünkre esett, hogy elfogadjuk a valóságot: nem mi csináltuk, hanem a forradalom csinált bennünket! A közös elviselhetetlenség elleni tiltakozás, ’56 erősebb volt, mint mi, erősebb, mint a részvevői.

A forradalom emlékét is kikezdte minden múlt átka, hogy az utódok tudatának változásával maga is megváltozik. Ennek az elkerülhetetlen folyamatnak az ismeretében, mielőtt még ’56 emlékének ápolása az iskolai ünnepélyek kötelező frázisáradatává sekélyesülne, szeretném kimondani, hogy ’56 mindenkié!

Ne egymásból faragjunk hát ellenséget! Ennek a harcnak ma éppúgy jövőnk, a társadalmi szolidaritás a tétje, mint volt ’56-ban. Éljünk hát bátran jogos örökségünkkel, ’56 szellemével, amely arra tanít, hogy egy nép, ha talpra áll önmaga védelmében, ha közösnek érzi a haza ügyét, képes legyőzni előítéletet és ellenszenvet! Képes fölülemelkedni a kicsinyes érdekeken, képes közösen nemzetté nemesedni. S ha képes rá, csak a pokol kapui vehetnek erőt rajta. Csak a pokol kapui!

(Részlet Göncz Árpád 1990. október 23-án elhangzott parlamenti beszédéből)
Forrás: www.parlament.hu
http://www.parlament.hu/naplo34/045/0450002.html

 

Kicsinálta a kormány a lakástakarékokat

Rekord gyorsasággal, 24 óra alatt szüntette meg a kormány a lakás-takarékpénztári konstrukciók támogatását. Ezzel főként a szegényebb rétegektől veszi el a lakásvásárlás illetve felújítás lehetőségét.

A támogatás megvonásával épp a legfőbb vonzerejüket vesztenék el a lakástakarékok. Az évi 30 százalékos vagy 72 ezer forintos támogatás az egyik legfőbb ok, ami miatt sokan a lakás-takarékpénztárakat választották. Az indoklás szerint a “program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá” vált. További probléma a kormány szerint, hogy a megtakarításokból nem épültek új lakások és a CSOK jobban szolgálja a kabinet céljait a lakhatási támogatások területén. Az egyetlen jó hír, hogy a törvény visszamenőlegesen természetesen nem érvényes, a már megkötött szerződésekre tehát még kifizetik a támogatást.

Ezzel szembenTátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója szerin ma 1,5 millió lakástakarék-szerződés van a piacon, így 2-3 millió ember élet- és lakhatási körülményein javít a rendszer.

A Momentum párt népszavazást kezdeményez az ügyben. A következő kérdést nyújtották be a Nemzeti Választási Bizottsághoz: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerinti lakás-előtakarékosság állami támogatását az Országgyűlés terjessze ki a megkötésre kerülő lakás-előtakarékossági szerződésekre is?”

Forrás: www.index.hu www.hvg.hu
https://index.hu/gazdasag/2018/10/15/lakastakarekpenztar_allami_tamogatas_megszunetetese/
https://hvg.hu/gazdasag/20181016_Megszolalt_a_Fundamenta_vezere_visszautasitja_a_Fidesz_vadjait

 

A keresztény kormány esete a hajléktalanokkal

Karl Marx kora társadalmán gúnyolódva jelentette ki, hogy a kapitalizmusban a szabadság azt jelenti, mindenkinek szabad a híd alatt aludni. Nos, a magyar kormány legújabb rendelkezése alapján nálunk már ezt sem szabad. Október 15-e óta Magyarországon büntetendő cselekmény a lakhatással nem rendelkezőknek az utcán éjszakázni.

Harmincezer hajléktalan emberre tízezer téli férőhely van a menhelyeken. Mindeközben csak az idén május és június között 1350 embert lakoltattak ki, és a folyamat még nem állt meg.

Ehhez képest megdöbbentő, hogy a kormány az elesettek támogatása helyett a megbüntetésükre koncentrál.

Október 15-én lépett hatályba a szabálysértési törvény legutóbbi módosítása, amely minden eddiginél szigorúbban bünteti a közterületen élő hajléktalan embereket. A 2018. júniusában módosított alaptörvény ugyanis kimondja, tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

Az eljárás során az érintettek ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan dolgokat” megsemmisítik.

A hétvégén a Város Mindenkiért csoport kezdeményezésére kortárs írók és civilek tüntettek „Egy mondat” címmel az intézkedés ellen, amely kriminalizálja a hajléktalanságot. Hetven művész csatlakozott az akcióhoz.

Az Utcajogász Egyesület arra kér mindenkit, segítsenek eljuttatni ügyvédi telefonszámukat az utcán élő emberekhez. Fontos, hogy az őrizetből fel tudjanak hívni egy ügyvédet. A telefonszám: 06 70 227 4147 Személyesen minden pénteken 15-17 között Budapesten, a Blaha Lujza téren.

Forrás: www.utcajogasz.hu

 

Kortárs írók a hajléktalanságról

“A legnagyobb vétség, ha semmit sem teszel, mert úgy gondolod, túl kevés, amit megtehetsz.” (Csontos Erika)
“Tilos a szegénység, tilos a betegség, tiltsák be mind, tiltsák be a halált is!” (Kiss Judit Ágnes)
“Te is lehetsz hajléktalan.” (Molnár Péter)
“Triumfálni a legszegényebbek fölött, a legalávalóbb dolog – szégyellem magam, hogy Magyarországnak ilyen kormánya van.” (Nagy Gergely)
“Ahol a jogtipró önkény a hajléktalanságot büntetni rendeli, ott a Haza is hajléktalan.” (Szilágyi Ákos)
“Ezek az emberek, akik az utcán és az aluljáróban laknak, a mi hajléktalan embereink.” (Szijj Ferenc)

 

Győztek az otthonápolók

Óriási siker, hogy a szeretteiket otthonukban ápolók és az őket támogató civil szervezetek kitartó kampánya képes voltak rákényszeríteni a kormányt, emelje meg az ápolási díjat.

A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang platform közös kampánya nyomán támadt társadalmi összefogás hatására minden kategóriában nő az ápolási díj összege, lesznek családok, amelyekben több mint 70 ezer forinttal, azaz több mint 200 százalékkal.

Az elmúlt években nem volt ilyen nagy hatású társadalmi kampány, amelynek eredményeként valóban javult volna több tízezer ember helyzete.

A kormánydöntés nyomán az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével.

Hatalmas eredménynek tekintik az emeléseket, de a kampányt – melynek végső célja az összes otthonápoló munkájának elismerése – folytatják.

Forrás: www.ahang.hu
https://ahang.hu/hatalmas-eredmenyt-ertunk-el/2018/10/11/

 

Százezer munkavállaló van veszélyben

Akár százezer köztisztviselőt és állami alkalmazottat tehet lapátra napokon belül a kormány. Pontos részleteket egyelőre nem tudni, a tervezett leépítésről, de – ahogyan az már megszokott – a szakszervezetekkel nem egyeztettek a döntéshozók.

A köztisztviselők régóta követelt béremelését a 2019-es költségvetési tervezet benyújtásakor megígérte Varga Mihály pénzügyminiszter, nem sokkal később azonban kiderült, a plusz fizetés ára 15-20 százalékos létszámcsökkentés lenne. Több minisztériumban már 40 százalék körüli elbocsátásról is beszélnek.

Az érintettek további sorsáról sokféle ötlet merült fel – például, az egészségügybe, versenyszférába, hiányszakmákba való átcsoportosításukról –, ám a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné attól tart, hogy az elbocsátottaknak önállóan kell majd elhelyezkedniük.

A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége viszont úgy látja, 100 ezer embert lehetne az állami szférából átterelni a magángazdaságba, enyhítendő az ott meglévő munkaerőhiányt. A tömeges átképzéshez viszont sok pénz és az érintettek szándéka is kellene.

Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20181014_leepites_kozszfera_allami_alkalmazottak

 

Közös ellenzéki tüntetés október 23-án

Október 23-án több politikus és közéleti személyiség kezdeményezésére közösen tüntetnek 15 órától a budapesti Bem József téren. Itt is alá lehet majd írni azt a petíciót, amely azt követeli, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

A tüntetésen várhatóan beszélni fog: Jeszenszky Géza, a rendszerváltást követő első MDF-kormány külügyminisztere, Hadházy Ákos volt LMP-s képviselő, Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármestere, Harangozó Tamás MSZP-s, Donáth Anna Júlia momentumos politikus, Jávor Benedek párbeszédes EP-képviselő, Ráczné Földi Judit DK-s önkormányzati képviselő, Lengyel Róbert független siófoki polgármester, Tarnay Kristóf Ábel a Szegedi Civil Háló képviseletében és Lukácsi Katalin volt KDNP-s politikus.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

 

Kicsinálja a kormány a lakástakarékokat

Megszünteti a kormány a lakás-takarékpénztári konstrukciók támogatását – derül ki abból a törvényjavaslatból, amit a Fidesz nyújtott be a parlamentnek.

A támogatás megvonásával épp a legfőbb vonzerejüket vesztenék el a lakástakarékok. Az évi 30 százalékos vagy 72 ezer forintos támogatás az egyik legfőbb ok, ami miatt sokan a lakás-takarékpénztárakat választották. Az indoklás szerint a “program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá” vált. További probléma a kormány szerint, hogy a megtakarításokból nem épültek új lakások és a csok jobban szolgálja a kabinet céljait a lakhatási támogatások területén. A javaslatot egyébként mindössze egyetlen nap alatt fogja átnyomni a parlamenten a kormány. Vagyis október 16-án, kedden már életbe is léphet a vátltoztatás. Az egyetlen jó hír, hogy a törvény visszamenőlegesen természetesen nem érvényes, a már megkötött szerződésekre tehát még kifizetik a támogatást.

Forrás: www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/2018/10/15/lakastakarekpenztar_allami_tamogatas_megszunetetese/

 

Ami Orbánnak természetes, abba nyugaton mát évtizedekkel ezelőtt is belebuktak a politikusok

Nem Magyarországon lett először botrány abból, hogy állami vezetők nagyvállalkozók pénzén járnak szórakozni. Amíg Orbán Viktor teljesen természetesnek tartja, hogy az állami megbízásokból meggazdagodott Garancsi István fizeti a luxus magángépes meccsnézéseit, máshol a hasonló ügyek évtizedes karriereket törtek ketté.

Ilyen botrány tört ki Németországban is, amikor 1990 végén a Baden-Württemberg tartományt vezető kereszténydemokrata miniszterelnökről, Lothar Späthről kiderült, hogy rendszeresen fogadott el ajándék utakat a legnagyobb vállalatok vezetőitől, akik szintén jól jártak, hogy a politikussal utazgattak. Späth két hét alatt belebukott az ügybe.

Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/10/07/amikor-a-miniszterelnok-ket-het-alatt-belebukott-abba-hogy-ajandekutakat-fogadott-el

 

Durván csökken a diplomások száma

Az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években. Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Lengyelország is folyamatosan nő a diplomások száma.

Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának.

Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent.
A régiós versenytárs országok többségében eközben az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a magasan képzett fiatalok aránya. Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.

Forrás: www.g7.hu
https://g7.hu/allam/20181009/szinte-peldatlan-az-eu-ban-ami-a-fiatal-magyar-diplomasokkal-tortenik/

vissza a tetejére

64. szám (II. évfolyam/41.) | 2018. október 9.

 

Tavaly 155 milliárdba került ezer menekült feltartóztatása

Tömeges migrációs veszélyről beszél a kormány, miközben naponta egy-két ember próbál átjutni rajtunk nyugatra. Tavaly összesen 1045-en. Ehhez képest egészen elképesztő összegeket költünk határvédelemre. Valakik biztosan jól járnak ezzel is.

Sem Románia, sem Szerbia, sem Horvátország, de Szlovénia sem épített kerítést, mégsem roppantak össze a nem létező migrációs roham alatt. Mióta az Európai Unió szerződést kötött Törökországgal, ők nem engedik tovább a menekülteket, nem a mi kerítésünk állítja meg őket. Elvétve jutnak csak el a határainkig. És azok sem szeretnének egy percet sem itt maradni.

2017-ben 155,1 milliárdot költött el a kormány, úgymond a tömeges bevándorlás kezelésére, ami az elmúlt évek legmagasabb tétele. Csakhogy a bevándorlás mértéke évről-évre meredeken csökken. A rendőrségi kimutatások szerint 2015-ben, a tömeges bevándorlási hullám csúcsán több mint 391 ezren próbálták vagy lépték is át a magyar határt. Ekkor 63,6 milliárd forintnyi kiadás merült fel a bevándorlás kezelésével kapcsolatban. 2016-ban a korábbi létszámnak már csak a töredékét regisztrálták, 18 207 főt, a költségek azonban már ekkor megugrottak, majdnem 140 milliárd forintra.

A tavalyi év azonban még ezeken a számokon is bőven túltett, hiszen úgy könyvelt el a magyar állam 155,1 milliárd forintnyi kiadást, hogy mindössze 1045 illegális bevándorlót regisztrált a rendőrség.

Idén október 4-éig mindössze 365 illegális határátlépőt regisztrált a rendőrség. Ezzel riogatják és tartják félelemben a fél országot, miközben eszelősen szórják el a milliárdokat.

Forrás: www.mfor.hu
https://mfor.hu/cikkek/makro/migrans-mar-alig-de-rekordosszeget-elkoltott-a-kormany-a-bevandorlas-ellen.html

 

Harmincmilliárdos veszteség a letelepedési kötvényeken

Miközben a menekültek veszélyességéről papoltak az országnak, 20 ezer külföldit engedett be pénzért az Orbán kormány, méghozzá úgy, hogy nyereség csak haveri cégeknek jutott. Az állam súlyos anyagi veszteségét pedig mi, adófizetők álljuk.

De tényleg, hogyan lehetett veszteség azon, hogy pénzért árultuk az európai állampolgárságot? Miért nem állami cég végezte a feladatokat, miért külföldön bejegyzett (offshore), haveri vállalkozások, amelyek „természetesen” busásan nyertek ezen az üzleten.

Haszon helyett nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek a letelepedési kötvény – állapította meg a Transparency International (TI) és a Költségvetési Felelősségi Intézet kutatása. A program során súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is bejutottak az országba. Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kötvényekből befolyó pénzre az elején sem volt szüksége az országnak. Jóllehet, a kibocsátás 2014-ig nyereséges volt, de végül mégis 30 milliárd forintos veszteséggel zárult.

Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20181008_Harmincmilliard_forintot_buktunk_a_letelepedesi_allamkotvenyeken

 

Tovább romlik a nyugdíjasok helyzete

Mivel a nyugdíjemelés jövőre tervezett mértéke kisebb lesz, mint a várható pénzromlás, így a nyugdíjak is kevesebbet érnek majd. Nem kapja meg mindenki a 18 ezer forintos nyugdíjprémiumot sem.

A jövő évi költségvetés tervezete 2,7 százalékos inflációval számol, így a jelenlegi szabályok szerint csak ennyi lehet a nyugdíjemelés is. Időközben már a Magyar Nemzeti Bank is borúlátóbb lett, és nagyobb, 3.1 százalékos inflációt jósol, ezt már nem veszik figyelembe.

A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés. A nyugdíjak egyre durvábban szakadnak le a bérektől, hiszen a bérek csak tavaly 10 százalék felett emelkedtek. Az átlagbér nettója idén júniusban 219.200 forint volt, míg az átlag nyugdíj 130.500 forint.
Ha nem történik változás, akkor 2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

A jelenlegi szabály nem bérkövető, hanem inflációkövető, ezért az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek. Nagyok a nemek és a régiók közötti nyugdíjkülönbségek is.

A kisnyugdíjasoknak nem jár majd a kormány által beígért 18 ezer forintos nyugdíjprémium teljes összege sem.

A teljes összegben csak azok reménykedhetnek, akiknek legalább 80 ezer forint a járadékuk. Nemcsak az öregségi nyugdíjasoknak ad pluszpénzt a kormány, hanem mindenkinek, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül. De ne számítsanak a novemberi folyósításkor teljes összegre azok sem, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, illetve a rokkantak, akiknek rehabilitációs járadékot folyósítanak. Pénzügyi szakemberek szerint: aki a minimumnyugdíjat, azaz a 28 ezer 500 forintot kap, annak mindössze 6 ezer 412 forint jut, akinek 50 ezer forint a nyugdíja, az 11 ezer 250 forint, akinek 60 ezer forint a nyugdíja, az 13 ezer 500 forint nyugdíjprémiumra számíthat.

Forrás: www.24.hu, www.hvg.hu
https://24.hu/belfold/2018/09/25/nyugdij-nyugdijemeles-inflacio/
https://hvg.hu/gazdasag/20181005_nyugdijpremium_emmi_novak_katalin

 

Egyre feszültebb az ukrán-magyar viszony

A magyar nyelvhasználat és a kettős állampolgárság ügyében kirobbant viták miatt Magyarország fékezi Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, ami nagyon nem tetszik Amerikának, viszont örül neki Putyin.

Ukrajnában nem rendezett a kettős állampolgárság ügye. Egy 2012-ben elfogadott törvénymódosítás értelmében (kisebb) pénzbírsággal sújtják azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat. Ám, egyelőre nincs jogalap a „szerzett” állampolgárság elvételére, vagy az ukrán elvesztésére.

E konfliktus kiélezésére jó ürügyet szolgáltatott a beregszászi magyar konzulátuson készített rejtett kamerás felvétel, amelyen nyíltan tesznek esküt az új magyar-ukrán kettős állampolgárok.

A magyar diplomácia képtelen jó megoldást találni, agresszív magatartásával egyelőre csak a feszültségeket mélyítette.

Miközben Ukrajna szinte háborús helyzetben áll Oroszországgal a kelet-ukrajnai területei miatt, Magyarország viselkedése kizárólag az oroszok érdekeit szolgálja.

Egyre többen figyelmeztetnek, hogy Magyarország kardcsörtető magatartása megronthatja az amerikai-magyar kapcsolatokat és NATO-beli megítélésünknek sem tesz jót.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

 

Állítsuk meg a kilakoltatásokat!

Ma Magyarországon semmilyen törvény nem tiltja, hogy gyerekes családokat tegyenek utcára. Évente több ezer kilakoltatás történik, ami miatt családok szakadnak szét és gyerekek kerülnek állami gondozásba. Ez a gyakorlat embertelen és jogtalan! Ezért A Város Mindenkié csoport törvénymódosítást kezdeményez és aláírásgyűjtést indít, hogy soha többé ne lehessen gyermekes családokat elhelyezés nélkül az utcára tenni!

A kezdeményezést itt lehet aláírni:
https://terjed.ahang.hu/campaigns/stopkilakoltatas

 

Még mindig titkolják a kórházi fertőzéseket

Aláírásgyűjtést indít és kórházak elé települ ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is titkolja a kórházi fertőzések adatait. Noha a kormány elismerte, hogy a fertőzések jelentik az egyik legnagyobb problémát az egészségügyben, mégsem tesznek semmit és elzárják az adatokat a nagyközönség elől, amikből megérthetnénk a helyzetet – állítja a TASZ. Aki egyetért a követelésekkel, a kitelepülős eseményeken és online is aláírhatja a petíciót.

Forrás: www.tasz.hu
https://tasz.hu/cikkek/egy-honapos-csuszas-maig-nem-ismerhetok-a-korhazi-fertozesek-adatai-ezert-peticiot-inditunk

vissza a tetejére

 

63. szám (II. évfolyam/40.) | 2018. október 2.

 

Miért baj, hogy Orbán Viktor az általa közpénzekből gazdaggá tett milliárdos luxusgépén röpköd?

A címben feltett kérdést Nyugat-Európában, vagy igazi demokratikus országokban nem is értenék. Ha egy kormányfő ajándékot fogadna el olyantól, aki közpénzekből gazdagodott meg, akkor azonnal le kellene mondania, hiszen rávetülne a gyanú árnyéka, hogy korrupt.

Aki csak felületesen is foglalkozik politikával, figyeli a közéletet, annak is feltűnik, hogy akire Orbán Viktor rámutat, az azonnal milliárdos lesz.

Egy ideig Simicska Lajos volt az, aki bármilyen pályázaton elindult, mindig ő nyert. Méghozzá az Európai Unióból származó súlyos milliárdokat. Aztán Simicska kegyvesztett lett, és jöttek az új nyertesek. Elsősorban Mészáros Lőrinc, aki egyszerű gázszerelő létére, néhány év alatt az ország egyik leggazdagabb embere lett. Talán azért ilyen szerencsés, mert ő Orbán Viktor barátja már gyerekkora óta.

Ugyanilyen nagy tehetség Garancsi István is, aki szintén csak nyerni tud, ha állami pénzekről van szó. Ő is barátja a miniszterelnöknek. Sokan gondolják úgy, hogy ez a két ember tényleg csak azért lett ilyen gazdag, mert Orbán Viktor ezt így akarta. Ha pedig ez igaz, akkor ők vajon hogyan hálálják meg ezt a jószívűséget?
Mészárosnak már annyi feleslege van, hogy abból 7 milliárdos luxushajót vásárolt az Adrián, ahol a fideszes elit nyaralgat. Garancsinak meg annyi, hogy ő meg 17 milliárdos luxus magánrepülőt vett vagy bérelt, amivel a fideszes elitet röpteti.

Így, ha miniszterelnökünknek úgy tartja a kedve, hogy külföldön akar izgalmas focimeccseket nézni, akkor a barátja azonnal rendelkezésére áll, és a magánrepülőjével már indulnak is.

A K-Monitor és az Átlátszó nevet viselő internetes tényfeltáró portálok derítették ki, hogy bizony ez tényleg így van. Orbán Viktor például gyakran repked barátja luxusrepülőgépén különböző focimeccsekre.

Demokratikus országokban ezt úgy hívják, hogy súlyos korrupció. Nálunk a kormányszóvivő és a Fidesz vezető politikusai azt mondják: ez természetes, nincs ebben semmi kivetnivaló. Nem költött a miniszterelnök közpénzt a saját fociturizmusára. És az a repülő nélküle is felszállt volna.

Velük szemben, fontos leszögeznünk, hogy bizony az közpénz, amiből Garancsi azt a kis repülőt vásárolta vagy bérelte.

Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://hvg.hu/itthon/20180929_gomperz_orban_repul
https://merce.hu/2018/09/28/olyan-lesz-a-fogadjisten-amilyen-az-adjonisten-orban-maganrepulozesen-probalhatjak-ki-az-uj-maganeleti-torvenyt/
https://privatbankar.hu/makro/a-nagy-repulo-gateorban-viktornak-falaz-a-kozmedia-321813

 

Nyelvtudásban is az utolsók között

Az Európai Unió 28 állama közül csak kettőnél rosszabb a helyzet idegen nyelvek tudása terén, mint nálunk. De bőven megelőznek minket olyan unión kívüli országok is, mint Szerbia vagy Macedonia.

Mögöttünk áll a rangsorban Anglia, ahol értelemszerűen nem fontos a nyelvtudás, hiszen mindenki az ő nyelvüket tanulja. A másik ország Románia.

Ahhoz, hogy ez a jövőben változzon, az oktatásban, főként a középiskolákban kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az idegen nyelvekre, lehetőleg egynél is többet tanítani minden gimnáziumi tanulónak. Míg Romániában felismerték ezt, és a középiskolások 95,1 százaléka tanul legalább két idegen nyelven, addig Magyarországon ugyanez a mutató mindössze 6,2 százalék, ezzel az EU-n belül messze az utolsók vagyunk.

Mellesleg még 2010 előtt Magyarországon is elkezdték bevezetni, hogy a középiskolákban legyen egy nulladik év, amikor csak nyelvet tanulnak a diákok. A Fidesz kormány első intézkedései között volt, hogy eltörölték ezt a rendszert.

Forrás: www.qubit.hu
https://qubit.hu/2018/09/27/friss-adatok-a-magyarok-576-szazaleka-egyetlen-idegen-nyelven-sem-beszel

 

Két év alatt 20 milliárd forintot költöttek el Orbánék a határon túli futballra

Dőlt a pénz a határon túli futball támogatásába az elmúlt két évben. Leginkább azok a klubok jártak jól, melyek kapcsolatban vannak a felcsúti Puskás Akadémiával, amely a miniszterelnök falujában működik.

Nagyon beindult a magyar kormány a határon túli futball támogatásában. Az elmúlt két évben nyolc csapatnak 20 milliárd forint jutott a magyar állami költségvetésből, ennek a pénznek a fele olyan akadémiákhoz és klubokhoz került, melyek szoros kapcsolatban állnak Orbán Viktor felcsúti futballbirodalmával, esetleg Mészáros Lőrinc a tulajdonosuk.

Az elmúlt két évet tekintve a legtöbb pénzt a szerb harmadosztályban szereplő Topolya kapta. A Topolya 2015-ben lett a felcsútiak partnere, és egy évre rá már meg is érkezett 3 milliárd forint a Délvidéki Futball Akadémiára. A pénz egyébként olyan gyorsan jött, hogy akkor még nem is létezett az Akadémia, amit támogattak.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szerbiai Eszék csapata 2 milliárd forinthoz jutott a magyar költségvetésből. Egyébként Eszék lakosságának alig 1 százaléka magyar nemzetiségű.

Forrás: www.index.hu
https://index.hu/sport/futball/2018/01/09/20_milliard_felett_hataron_tuli_labdarugas_magyar_allami_tamogatas/

 

Félmilliós fizetésemelés az egészségügyért és az oktatásért felelős miniszternek

Négy és fél hónapja lett az Emberi Erőforrások Minisztériumának első embere Kásler Miklós, de máris megemelték a fizetését 1.100.000-ről, 1.780 000-re.A kormány minden bizonnyal meg lehet elégedve azzal, amilyen irányba haladnak az ügyek az egészségügyben és az oktatásban. Ilyen lehet például az, hogy az ajkai kórház intenzív osztályán az orvosok és a nővérek is felmondtak, vagy, hogy a Honvédkórházban nemrég lett elege 112 orvosnak, mert nem kapják meg a túlórapénzüket. Hasonlóképp az Emberi Erőforrások Minisztériumának sikereit mutatja, hogy Káler unokái, és államtitkárának gyerekei is magániskolákba járnak.

Forrás: www.atlatszo.hu
https://oktatas.atlatszo.hu/2018/09/26/olyan-jol-megy-az-oktatas-es-az-egeszsegugy-hogy-bo-masfelszeresere-emeltek-kasler-fizeteset/

 

Szigorított gyülekezési törvényt – Ha két ember nyilvánosan beszélget politikáról az utcán, azt már be kell jelenteni

Október 1-jével életbe lépett az új gyülekezési törvény, amely szerint gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak.

A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, így annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak.

A jogszabály meglehetősen tág teret hagy a tüntetések vagy köztéri események betiltására. Például, ha a gyűlés “alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására”.

A törvény tiltja a politikus lakása előtti demonstrációt is.

Forrás: www.hvg.hu
https://168ora.hu/itthon/ha-ket-ember-beszelget-hetfotol-politikarol-az-utcan-azt-be-kell-jelenteni-a-rendorsegen-15675

vissza a tetejére

62. szám (II. évfolyam/39.) | 2018. szeptember 25.

A magyarok fele szerint már nem lehet választáson leváltani a Fideszt

Bár a magyarok többsége még hisz abban, hogy demokráciában a legjobb élni, a magyar politikai életet illetően mély apátiába süllyedtek. Az emberek fele szerint demokratikus eszközökkel már nem lehet megszabadulni a jelenlegi kormánytól – derült ki a Policy Solutions cég kutatásából.

A kutatás bevezetéseként arra kérték a résztvevőket, hogy mondjanak három szót vagy kifejezést arról, mit jelent számukra a demokrácia. A válaszokból kiderült, hogy a magyarok demokrácia alatt elsősorban a politikai szabadságjogokat értik: a szabadságot, az egyenlőséget és a választásokat.

A válaszok 17 százaléka valamilyen módon a szólásszabadságra vonatkozott, de sokszor említették a sajtószabadságot is.

A magyar társadalom több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer.

Az életkort tekintve a 60 évnél idősebbek vannak jó véleménnyel a demokráciáról, de a legfiatalabb korosztályban is az átlagnak megfelelő mértékben preferálják a demokráciát.

Míg a felsőfokú végzettségűek háromnegyede áll a demokrácia mellett, a nyolc általánost végzettek között ez az arány csak 44 százalék, ráadásul a legképzetlenebbek hasonló arányban gondolják azt, hogy az ő életük szempontjából mindegy, hogy demokrácia van vagy diktatúra.

A kérdésben megjelenik a főváros-vidék törésvonal is: a budapestiek háromnegyede tartja a demokráciát a legjobb politikai rendszernek, a vidéki városok és falvak lakói esetében az arány 49 és 53 százalék.

Az azonban, hogy a magyarok többsége a demokráciát jó dolognak tartja, még nem jelenti azt, hogy elégedettek is annak magyar változatával. Sőt: a magyarok fele elégedetlen a demokrácia jelenlegi működésével.

Szűk többséggel ugyan, de a megkérdezettek elutasítják azt az állítást, hogy „Magyarországon sajtószabadság van, hiszen a média szabadon bírálhatja a kormányt”.

A kutatás egyik, ha nem legfontosabb megállapítása, hogy a magyaroknak a fele (49 százalék) nem hisz abban, hogy az Orbán-kormányt demokratikus választáson le lehet győzni, és mindössze 36 százaléka gondolja úgy, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy egyszer demokratikus úton megbukjon a jelenlegi rendszer.

Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/09/20/demokracia-magyarorszag-fidesz-ner/

 

Pénzmegvonás jöhet Orbánék Sargentini-jelentést lejárató kampánya miatt?

Vegyenek vissza annyit Magyarország uniós támogatásaiból amennyit a Sargentini-jelentés “értelmezésére”, az erről tervezett, az Európai Uniót lejárató “tájékoztató kampányra” költ Orbán Viktor kormánya – javasolja az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője Guy Verhofstadt.

A napokban derült ki, hogy a magyar a kormány 5.9 milliárd forintot tervez elkölteni arra, hogy kampányt folytasson, miszerint az Orbán kormány antidemokratikus módszereit és jogszabályait kritizáló Sargentini-jelentés hazugságokon alapul. A jelentést egyébként az Európai Parlament kétharmados többséggel fogadta el.

A belga politikus a Bozótharc nevet viselő magyar blog megkeresésére a következőket nyilatkozta: “Orbán az adófizetők forintjait és euróit hazugságok terjesztésére költi.

Az Európai Parlament múlt heti szavazása nem a bevándorlásról szólt, hanem az alapvető demokratikus jogok, a független igazságszolgáltatás és szabad sajtó védelméről egy önkényes és korrupt, Putyinhoz dörgölőző rendszerrel szemben.

Ha tényleg euró-milliókba kerül a fenti kampány, akkor az évente Magyarországnak fizetett uniós támogatásokat – ideértve a strukturális alap kereteit is – csökkenteni kell annyival, amennyibe ez a kampány, és a hasonló Európa-ellenes lejárató kampányok kerülnek. Egy ilyen támogatás-csökkentés jogi lehetőségeit most vizsgáljuk.”
Verhofstadt a hivatalos Facebook-oldalán közzétett egy magyar nyelven is elérhető rajzfilmet, a Magyarország miniszterelnökének közvetlen környezetét is beárnyékoló korrupciós vádakról szól.

A videó itt található: https://www.facebook.com/GuyVerhofstadt/

Forrás: www.bozotharcos.hu
https://bozotharc.blog.hu/2018/09/21/buntetes_johet_orbanek_sargentini-jelentest_magyarazo_kampanya_miatt
https://www.facebook.com/GuyVerhofstadt/videos/515626798886039/

 

Lakásmenet: a kilakoltatások ellen tüntetnek

Nyolcadik alkalommal indul a Lakásmenet nevet viselő, évente megtartott tüntetés, amelynek szlogenje idén: Otthonunk az életünk!

Az idei Lakásmenetnek két fő követelése van. Az egyik, hogy senkit se lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni, különösen gyerekes családok esetében. Az elhelyezés biztosítása pedig az önkormányzatok felelőssége legyen.

A másik, hogy a hajléktalan embereket ne büntessék, hanem segítsék. Mindenekelőtt vonják vissza az október 15-én hatályba lépő szabálysértési törvény módosítását, amely akár börtönnel is büntetheti a hajléktalan embereket azért, mert az utcán élnek.

A Lakásmenet 2018. szeptember 29-én szombaton 15 órától indul Budapesten a Király utca és a Liszt Ferenc tér sarkánál lévő Zeneakadémia elől.

Forrás: www.avarosmindenkie.blog.hu

 

Sérti az alaptörvényt a Stop Soros?

Alkotmánybírósághoz fordul a Nyílt Társadalom Intézet a magyar kormány úgynevezett Stop Soros törvénycsomagja miatt, amely börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik bevándorlással kapcsolatos kérdéseket hoznak szóba vagy ahhoz köthető munkát végeznek. Orbán Viktor „egy hazugsággyűjteményt tákolt össze, hogy így hallgassa el az igazságot a magyar emberek elől, mégpedig azt, hogy ezekkel a törvényekkel a független civil társadalmi csoportok megfélemlítése a cél” – nyilatkozta Patrick Gaspard, a szervezet elnöke. A kormány ürügyként a tömeges bevándorlás korlátozását említi, miközben Magyarországra alig több mint 3300 menedékkérő érkezett az utóbbi években. A miniszterelnök ennek ellenére továbbra is úgy kezeli a bevándorlást, mintha az a magyar nép alapvető biztonságát veszélyeztetné.

Forrás: www.opensocietyfoundations.org

 

Magánrepülővel járnak Mészáros Lőrinc jachtjára a kormány közeli újgazdagok

A kormány közeli újgazdagokkal a fedélzetén feltűnően sokszor keresztezte egymás útját az idén nyáron egy 6,8 milliárd forint értékű luxusjacht és egy 17 milliárd forintba kerülő kisrepülőgép. Utóbbival utazva korábban Orbán Viktort is lefényképezték. A jachton pedig Mészáros Lőrinc mellett üzlettársát, Szíjj Lászlót és Homolya Róbertet, az EU-s támogatásokat osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egykori elnökhelyettesét, illetve Kovács Ernő Bács-Kiskun megyei kormánymegbízottat is lefényképezte Németh Dániel. Az Átlátszó című internetes újság fotósa egész nyáron követte a jachtot és a repülőgépet, a lap munkatársai pedig utánajártak a járművek tulajdonosi hátterének. A hajózási és repülési nyilvántartásokból rekonstruálható, hogy a két jármű nagyon sokszor találkozott egymással. Általában adriai városok közelében, például Bariban, Splitben, Pulában, Velencében és Rijekában. Homolya, Szíjj és Kovács Rijekába érkezésének másnapján például a magángép is itt landolt, majd egy óra múlva visszatért Budapestre.

Forrás: www.atlatszo.hu

Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron

 

„Bezúzták” a lapot, leváltották a szerkesztőséget

Ilyen hírrel utoljára a 80-as évek elején találkozhattak az idősebbek. A fiatalabbak talán nem is értik, hogy mi történt a Századvég című tudományos folyóirattal. Nos, az ő kedvükért: ez a cenzúra. Ez a vélemény- és sajtószabadság eltiprása.

A Századvég című konzervatív szakmai folyóirat utolsó számában jelent meg Bod Péter Ákos tanulmánya, amelyben kritizálni merte az Orbán kormány gazdaságpolitikáját. Ő egyébként az Antall kormány ipari és kereskedelmi minisztere volt, majd jegybankelnök, később pedig Orbán Viktor első kormányfősége idején gazdasági főtanácsadó.

Valakinek nem tetszett a cikk, ezért a lapot „visszavonták” – régen ezt hívták bezúzásnak, eltávolították az internetről is, a szerkesztőséget pedig kirúgták. A leváltott szerkesztőkkel annyit közöltek, hogy a jövőben „a lap feladata a kormány irányvonalának támogatása lesz.”

A folyóirat honlapjának fejlécében egyébként még ma is ez olvasható: „ A Századvég olyan társadalomtudományi folyóirat, amely programszerűen vállalja a megközelítések sokféleségét, a politika méltóságát.” Hát ennyit a mai kormányzati politika méltóságáról.

Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2018/09/24/egy_kormanykritikus_tanulmany_miatt_bevontak_a_szazadveg_folyoiratot_lemondott_a_szerkesztobizottsag/

vissza a tetejére

61. szám (II. évfolyam/38.) | 2018. szeptember 18.

 

A többség tudja, hogy az Orbán kormányt ítélte el az Európai Unió

Hiába próbál szokása szerint hazudozni a Fidesz, egy friss közvéleménykutatásból egyértelműen kiderül, hogy a lakosság többsége tudja: nem a magyar népet, hanem az Orbán kormányt ítélték el, amikor az Európai Unió parlamentje kétharmados többséggel szavazott a Sargentini jelentésről.

Az elmúlt héten kétharmados többséggel fogadta el az Európai Parlament a Sargentini jelentést, amely összegyűjtötte azokat a területeket, ahol megsérti az Orbán kormány a demokratikus alapjogokat. Mint egy képviselő megjegyezte, olyan állapotok uralkodnak Magyarországon, hogy ma nem is vennének fel minket az Unióba. Miközben a kormány, csalást kiáltva magyarázkodik, a Pulzus közvélemény-kutatócég felmérése szerint többségben vannak azok, akik szerint az Európai Parlament (EP) jogos és helyes döntést hozott.

Masszív többség van abban a kérdésben is, hogy Magyarországot, vagy a magyar kormányt ítélte-e el. A megkérdezettek 57 százalék szerint a magyar kabinet politikáját ítélték el, és csak 13 százalék véli úgy, hogy az országot. Jól látszik tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érvelése még a Fidesz-szavazókat sem győzte meg, nem véletlen tehát, hogy már készülődik a kabinet az új, sokmilliárdos plakátkampánnyal.

A magyarok többsége azzal is tisztában van, hogy a demokratikus jogok sorozatos megsértése miatt ítélték el a kormányt, és nem azért, mert a többségétől eltérően gondolkodik a menekültügyről.

Vasárnap Budapesten három párt (MSZP, DK, Párbeszéd) szervezett tüntetést, többek között Orbán Viktor lemondását követelve. A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy szeptember 18-ától folyamatosan tüntetni fognak a parlament előtt, mert megítélése szerint a jelenlegi hatalmat csak az utcáról lehet megdönteni.

Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3008410_itthon-is-hat-a-sargentini-jelentes

 

Egymillió aláírást a korrupció ellen

Brüsszelben kezdik megunni, hogy a magyar kormány ellenőrizetlenül lopja el az onnan érkezett pénzeket – nyilatkozta Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő, aki egymillió aláírás összegyűjtésével kívánja elérni, hogy hazánk is csatlakozzon a független Európai Ügyészséghez.

A 2010-ben megalakult Fidesz kormány egyik legfontosabb lépése volt, hogy egykori párttagtársukat, Polt Pétert válasszák meg, majd betonozzák be hosszú évekre a legfőbb ügyészi poszton. Így garantálva, hogy egyetlen fideszes lopás se jusson el a bíróságokig. Az ügyészség még az olyan egyértelmű esetekben is akadályozza a nyomozást, mint amilyen Tiborcz Istváné, aki Orbán Viktor vejeként uniós pénzekkel elkövetett csalássorozat révén lett milliárdos. Az Unió csalás elleni hivatala bizonyítékokkal együtt szólította fel a magyar hatóságokat a Tiborcz elleni nyomozásra, de immár évek óta nem történik semmi az ügyben.

Ezért lenne fontos, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, mert akkor közvetlenül itt is nyomozhatnának az unió ügyészei. Nem véletlen, hogy retteg ettől az Orbán kormány.

A Hadházy Ákos által kezdeményezett kampány egymillió aláírással kíván nyomást gyakorolni a kormányra, hogy csatlakozzanak ehhez az európai intézményhez.

A kampányhoz weboldal is készült (www.europaiugyeszseget.hu), ahol szervezők, aláírásgyűjtők jelentkezését várják.

A szeptember 20-án, csütörtökön induló aláírásgyűjtést a Nyomtass te is mozgalom egy külön szám elkészítésével támogatja, amelyet országszerte a pultoknál találhatnak majd meg.

Forrás: www.zoom.hu
https://zoom.hu/hir/2018/08/21/hadhazy-akos-a-fidesznek-minden-eszkoze-megvan-hogy-egy-ellenzeki-partot-felemeljen-vagy-leusson/

 

Első helyen Európában: a krónikus betegségek Észak-Magyarországon gyilkolnak a legnagyobb arányban

Kirívóan magas a halálozási arány mind a krónikus betegségek, mind a rákos megbetegedések tekintetében Magyarországon – derült ki az Eurostat nemrég megjelent Regionális Évkönyv 2018 kötetéből. Európában nálunk a legaggasztóbb a helyzet.

A krónikus betegségek okozta halálozási ráta a magyar régiókban kimagasló. Persze ez nem csak magyar sajátosság, látványos a különbség a nyugat-európai, illetve a kelet-közép-európai országok között. Ugyanakkor a krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, míg ötödik helyen az észak-alföldi régió áll.

Ezeken a településeken a szívbetegség, a keringési betegségek okozta halál, a krónikus alsólégúti betegségek, a krónikus májbetegségek, vagy épp a cukorbetegség miatt bekövetkező halál sokkal gyakoribb, mint például az ország nyugati régiójában, de hihetetlenül magas például Európa északi vagy nyugati országaihoz viszonyítva.

Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/09/14/europaban-sehol-nem-gyilkosak-annyira-a-kronikus-betegsegek-mint-eszak-magyarorszagon

 

Leépítéstől rettegő közszolgák

Megdöbbentőnek tartják az állami alkalmazottak, hogy miközben a képviselők fizetésemelést kaptak, ők 10 éve ugyanannyiért dolgoznak.

Arra figyelmezteti a Fidesz-frakció tagjait a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ), hogy a beharangozott 15-20 százalékos, vagy a minisztériumoknál felröppent 40 százalékos leépítés csak akkor lehetséges, ha ezzel együtt csökkentik a feladatokat. A közszférában ugyanis sokfelé eleve létszámhiány van, egyre elviselhetetlenebb mennyiségű túlmunkát kell végezni a hivatalok dolgozóinak. Emlékeztetnek rá, hogy az Orbán-kormány 2014-ben még három részből álló közszolgálati életpálya modellt ígért, ami rögzítette volna a béremelkedés ütemét, lakhatási támogatást és speciális közszolgálati biztosítási rendszert adott volna a közszolgáknak 50 százalékos béremelés kíséretében. Ebből azonban azóta sem lett semmi, miközben 2008 óta béreiket befagyasztották, így a 25 százalékos infláció és a megvont 13. havi bér következtében reálkeresetük 35 százalékkal csökkent. A központi közigazgatás dolgozóinak tíz éve csak az ígérgetés és a riogatás jut – írják.

Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3007890_levelben-uzennek-a-kozszolgak-a-leepitest-tervezo-fidesznek

 

Naponta 8 családot tesznek utcára

2013 eleje óta 5857 lakóingatlant kényszerértékesítettek a pénzügyi intézmények, ebből 1415-öt az idei első félévben, ami egy év alatt 33%-os növekedést jelent. Így naponta átlagosan nyolc lakóingatlant vesznek el a családoktól ily módon.

Az idei első félévben összesen 3235 darab lakóingatlant érintett a hitelek nem fizetése miatti kényszerértékesítés (ebben az adósok által eladottak és a Nemzeti Eszközkezelő által megvettek is benne vannak).

Ebből 732 darab került a Nemzeti Eszközkezelőhöz. Egy év alatt 76%-kal esett vissza az általa (vagyis az állam által) “megmentett” családok száma.
1415 ingatlant viszont maguk a pénzügyi intézmények kényszerértékesítettek, ami egy év alatt 33%-os növekedést jelent.

Földrajzi eloszlását tekintve a legtöbb kényszerértékesítés Budapesten, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történik, az ügyfelek harmada kötődik ezekhez.

A kényszerértékesítések annak ellenére nőttek, hogy tavaly tavasszal szigorítottak a végrehajtási törvényen, így rövid távon (kevés kivétellel) csak a becsérték legalább 100%-án lehet lakóingatlant árverezni. Növeli ugyanakkor a kényszerértékesítések jelentőségét a Nemzeti Eszközkezelő 36 ezer darabos kvótájának kimerülése. Piaci információk szerint a kormány költségvetési okok miatt nem tervezi, hogy a bedőlt jelzáloghitellel rendelkezők megmaradt közel kétharmadát bevonja a programba. Vagyis nem segítenek a bajbajutottakon.

Forrás: www.portfolio.hu
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/bedurvultak-a-magyar-bankok-naponta-8-csaladot-tesznek-utcara.297622.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

 

A Fidesz nem támogatta a szexuális zaklatás elleni uniós javaslatot

A Fidesz EP-képviselői nem támogatták Strasbourgban a munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás elleni javaslatot.

Pedig Magyarországon is rendkívül súlyos a helyzet a nők elleni erőszak terén. Hazánkban minden héten legalább egy nőt meggyilkol a férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja.

Valóban lenne tehát érdemi jelentősége annak, ha a magyar kormány végre komolyan foglalkozna a problémával. Csakhogy sajnálatos módon azt látjuk, hogy amikor a nők elleni erőszakkal szembeni érdemi fellépésekre lenne lehetőség, akkor rendre visszavonulnak, ahogy például az ezzel foglalkozó Isztambuli Egyezményt sem hajlandók a hazai jogrendbe illeszteni. A magyar kormányról, amely legfeljebb akkor mutat hajlandóságot a nők elleni erőszak elítélésére, ha közben migránsokra mutogathat.

Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/09/14/a-fideszt-csak-akkor-erdekli-a-nok-elleni-eroszak-ha-migransozhatnak-de-a-munkahelyi-zaklatas-elleni-javaslatot-mar-nem-tamogatjak/

vissza a tetejére

60. szám (II. évfolyam/37.) | 2018. szeptember 11.

 

A világon a magyarok aggódnak a legjobban az egészségügy helyzete miatt

Az idén júliusban megkérdezett magyarok 71 százaléka az egészségügyi rendszerért aggódott a leginkább, miközben a világátlag 24 százalék – derült ki az Ipsos legutóbbi nemzetközi felméréséből. Ezzel az aránnyal messze megelőzve mindenkit, az első helyen állunk az egész világon.

Minden hónapban elvégzi kutatását az Ipsos nemzetközi kutatócég, melyben arra kíváncsi, melyek a legfontosabb aggodalmak, amelyektől tartanak az emberek. Globális szinten a munkanélküliség és a szegénység vezet holtversenyben, a bűnözés és a korrupció áll a második helyen, míg a harmadik helyen legtöbbször az egészségügyet említették a válaszolók.

A részletekből kiderül, hogy a júliusban megkérdezett magyarok 71%-a aggódott a magyar egészségügy miatt, ezzel messze kimagaslunk a 24%-os világátlagból és a második helyen lévő lengyeleket (56%-uk aggódik ott az egészségügy miatt) is nagyon előzzük. Júniushoz képest az egészségügyért aggódó magyarok aránya még növekedett is, 4 százalékponttal.

A magyaroknak csupán a 18%-a aggódik a munkanélküliség és állások miatt, a szegénységet a megkérdezettek 57%-a választotta, míg a bűnözést csupán a válaszadók 11%-a említette (ez nemzetközi összehasonlításban is a második legalacsonyabb érték, csak Oroszországban volt ennél kisebb).

Forrás: www.portfolio.hu
https://www.portfolio.hu/gazdasag/egeszseggazdasag/a-magyarok-rettenetesen-aggodnak-az-egeszsegugy-miatt.296662.html

Mi az a Sargentini jelentés?

Európa kezdi megelégelni, hogy a Fidesz kormány elfogadja az Unió pénzét, de az európai normákat, pontosabban a demokrácia alapértékeit már nem kívánja betartani. Ezért egy jelentés készült a magyarországi jogsértésekről, és erről szavaznak Brüsszelben szeptember 11-én.

A demokrácia egyébként nem az Uniónak, hanem nekünk fontos. Azért, hogy ne lopják el a közös pénzünket, hogy ne pártpropagandát sugározzon a köztévé, hogy az igazságszolgáltatás a fideszes politikusokat se kímélje, hogy tisztességes oktatást kapjanak a gyerekeink, és nekünk is normális egészségügyünk és szociális ellátórendszerünk legyen. A Fidesz csak a menekültekről beszél, hogy elleplezze a lényeget.

Az Unió már 2011 óta vitában áll Magyarországgal, pontosabban a Fidesz vezette kormánnyal a demokrácia sorozatos megsértése miatt. Ezért az Európai Parlament 2017 májusában felkérte Judith Sargentini holland környezetvédő politikust, hogy készítsen egy jelentést a magyarországi helyzetről.

Hogy egyértelmű legyen, a jelentés tényleg a mi érdekünkben készült, csak egyetlen idézet: „Magyarország megsérti az Európai Szociális Chartát azzal, hogy az egyedül élő, jövedelemmel nem rendelkező személyeknek, köztük időseknek járó szociális ellátás szintje nem megfelelő.”

Ha a többség megszavazza a jelentést, az azt fogja jelenteni, hogy Európa nagyobb része nem tekinti igazi demokráciának a magyarországi rendszert. Ennek a legrosszabb esetben lehetnek olyan következményei is, hogy felfüggesztik a kormány szavazati jogát a tanácsüléseken, vagyis akkor már nem tekintenek ránk teljes jogú tagokként.

Az Európai Parlament aggályai erre a 12 területre vonatkoznak:

  • Az alkotmányos és a választási rendszer
  • Az igazságszolgáltatás függetlensége
  • A korrupció és az összeférhetetlenség
  • A magánélet védelme és az adatvédelem
  • A véleménynyilvánítás szabadsága
  • A tudományos élet szabadsága
  • A vallásszabadság
  • Az egyesülési szabadság kérdésében
  • Az egyenlő bánásmódhoz való jog
  • A kisebbségekhez tartozó személyek jogai
  • A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
  • Gazdasági és szociális jogok

Forrás: www.europarl.europa.eu
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2018-0250+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu

 

Csak az erőt mutató tiltakozás működik

Az elmúlt hetekben két, egymástól teljesen független esetben bizonyosodott be: igenis van értelme a tiltakozásnak, nem szabad hallgatni. A Honvédkórházban duplájára emelték a sürgősségi osztályon dolgozók bérét. Szabolcsban pedig az almatermelők tiltakozása eredményeképpen az eredetileg ajánlott, kilónkénti 13 forint helyett 20 forintért veszik át az ipari almát a feldolgozók.

Ha bebizonyítjuk, hogy elég kitartóak vagyunk, el tudjuk érni a célunkat! – írta Facebook oldalán a szabolcsi demonstrációkat szervező Ladány Magtár Kft. egyik munkatársa. És valóban. Lapzártánkkor már csak egy nagy feldolgozó üzemmel nem jött létre a megállapodás, amely előtt folytatódott is a tüntetés.

Az ország másik felén, a budapesti Honvéd kórházban azzal kezdődött minden, hogy az intézményből több orvos is távozott, 112-en pedig felmondták a túlóra-szerződésüket. Ez után derült ki, hogy Zacher Gábor is odébbáll. A kórház sürgősségijének vezetője azzal indokolta döntését, hogy a körülmények már a betegellátást veszélyeztetik, így az osztály működéséért nem tud felelősséget vállalni.

Ezek után nem sokkal Kun Szabó István, felelős helyettes államtitkár megegyezett az orvosokkal és ápolókkal a dupla fizetésekről, majd a kormány döntött úgy, hogy a költségvetési maradványokból 543,6 millió forintot csoportosít át a Honvédkórház támogatására.

Forrás: www.agrarszektor.hu www.zoom.hu
https://zoom.hu/hir/2018/09/07/ugy-latszik-van-ertelme-balhezni-a-honvedkorhaz-hirtelen-berendelt-egy-csomo-eszkozt/

 

Orbán Ráhel 12 milliós órája

A Fidesz elitje minden évben Kötcsén tart egy politikai találkozót. Az eseményre a miniszterelnök lánya ezúttal egy egymilliós Louis Vuitton táskával, egy 227 ezres Gucci cipőben és egy 12 milliót érő gyémántberakásos arany karórában érkezett.

Miért nem magánügy ez? Bár Orbán Ráhel évekkel ezelőtt kikérte magának, hogy férje azért vált néhány év alatt milliárdossá, mert ő Orbán Viktor lánya. Az Európai Unió csalás elleni hivatala ezt mégis másképpen látta. Nyomozást követel a miniszterelnöki vő ellen, mert bebizonyosodott, hogy az uniós pályázatokat mind csalással nyerte el.

A legfőbb ügyész – aki korábban a Fidesz tagja volt – már előre jelezte, hogy a hazai nyomozás nagyon sok éven át fog tartani. De, ha egyszer véget ér, akkor a lopott pénzt vissza kell majd fizetni. És azt nem Ráhel és a férje fogja megtenni, hanem a költségvetésből utalják majd át. Vagyis a mi adóforintjainkból.

Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/elet/20180909_12_millio_forintos_oraban_futott_be_Kotcsere_Orban_Viktor_nagyobbik_lanya

 

A ti gyereketek magánügy, a miénk közügy

Sorra derül ki, hogy miközben egekbe dicsérik a magyar oktatást a kormány tagjai, a saját gyerekeiket drága magániskolákba járatják. Ők aztán tudják milyen az állami oktatás, ezért kerülik el messziről – de nekünk jó lesz.

Először Szabó Tündéről, az Emberi Erőforrás Minisztériumának államtitkáráról derült ki, hogy évi kétmillió forintos tandíjért magániskolába járatja mindkét gyerekét. Aztán az oktatásügyért felelős minisztérium első emberéről derült ki, hogy a gyerekeitől az unokájáig mind elkerülték az állami intézményeket.

A ma már felnőtt gyereke elsőtől az érettségiig a német nyelvű oktatást budapesti Deutsche Schuléba járt. A nagyobbik unoka a családi hagyományt követve a Deutsche Schule tanulója, előtte óvodába a budapesti Apple Tree Kindergarten & Nurserybe, majd a kettő között egy évet a Britannica International Schoolba járt. A kisebbik unoka szintén a Apple Tree Kindergarten & Nurserybe jár.

A lavinát megállítandó az újságok kérdéseire minden kormányzati ember egyforma választ küldött: A gyermekeim taníttatása nem köz-, hanem magánügy. Kérem a nyilvánosságot, hogy gyermekeim, családom magánéletét tartsák tiszteletben.”

Forrás: www.24.hu www.index.hu
https://24.hu/belfold/2018/09/05/rogantol-szijjartoig-maganugy-milyen-iskolaba-jarnak-a-gyerekeik/
https://index.hu/belfold/2018/09/06/kasler_gyerek_unoka_maganiskola_maganovoda_kozoktatas/

 

Hun igen, hun nem

2013. Finnország Orbán Viktor:
„A magyar és a finn nyelv rokonsága történelmi tény, nem pedig véleménykérdés.”

2018. Kirgizisztán Orbán Viktor:
„Mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”.

Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/09/03/orban-viktor-a-magyar-a-turk-nyelvekkel-all-rokonsagban

vissza a tetejére

59. szám (II. évfolyam/36.) | 2018. szeptember 4.

 

Négy magyar régió is ott van az Európai Unió legszegényebbjei között

Ha figyelmesen megnézik a cikkünkhöz mellékelt térképet, jól látszik, hogy Magyarország kétharmad része Európa legszegényebb régiói közé tartozik. A hét régiónkból négy. Ez a rideg valóság, ezek a tények.

Hatalmas a különbség az Európai Unió 276 régiójában élő emberek életszínvonala között – derül ki az Eurostat friss adataiból. Ráadásul a legszegényebb és a leggazdagabb térségek között évek óta mélyül a szakadék. Noha Orbán Viktor szerint valósággal szárnyal a magyar gazdaság, a legszegényebb régiók listáján továbbra is négy hazai térséget találunk. A sereghajtó helyeken zömében bolgár, román és lengyel térségekkel osztozunk. A legszegényebb területen, a bulgáriai Szeverozapaden régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag mindössze 29 százaléka. Minimálisan jobb csak a helyzet az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, de a Dél-Alföld sem tudta elkerülni, hogy lekerüljön az uniós szégyenlistáról. Egyetlen térség éri el legalább az uniós átlagot, ez pedig Közép-Magyarország. A hét hazai régió közül egyébként mindössze egyben nőtt a GDP. Háromban csökkent, háromban pedig stagnált az életszínvonal.

Forrás: www.ec.europa.eu/eurostat

 

Inkább belehalunk, de nem követeljük ki az emberhez méltó egészségügyi ellátást

A hét szomorú szenzációja volt, hogy lemondott a Honvéd Kórház sürgősségi osztályának vezetője. Lépését azzal indokolta, hogy a lepusztult géppark és a csökkenő orvosi létszám mellett már nem tud felelősséget vállalni a betegekért. Pedig a Honvéd az ország egyik kiemelt kórháza.

Mint kiderült, dr. Zacher Gábor már több hónapja levelet intézett a kórház vezetéséhez, amelyben egyértelművé tette, hogy a Honvéd Kórház sürgősségi centruma „legkésőbb október első harmadának végére jelen személyi állománnyal, illetve műszerezettséggel működésképtelenné válik”. Tételesen felsorolja, hogy „a sürgősségi centrumban dolgozó orvosok közül hatan töltik felmondási idejüket, ketten gyermeket várnak, egy ember végleg el akarja hagyni a pályát. Nem megoldás, ha más osztályokról irányítanak át embereket – Érvel Zacher, mert sürgősségi gyakorlat nélkül, még egyébként képzett orvosok sem feltétlenül tudják ellátni ezt a típusú munkát.
Ilyen állapotban van egy olyan sürgősségi osztály, ahová az Ön gyereke, édesapja, vagy éppen a felesége is bekerülhet bármelyik pillanatban. És ez még nem a legrosszabb hely az országban.

Ki tehet erről? – teszik fel most több milliónyian a kérdést az országban. A Kolozsváros című internetes lap publicistája, Swan Edgar szerint a helyzet egyértelmű: „Mindig az aktuális kormány tehet mindenről, senki más.

Kevés a műszer, nincs megfelelő felszerelés, nincs elég orvos, elavult a géppark, nem fizetik az orvosok túlórapénzét, egyszerűen nem megoldható a normális betegellátás? Orbán Viktor a felelőse mindennek. Mert ő a kormány feje, mert ő a Fidesz vezetője, mert a Fidesz egyedül van kormányon.

Ki kényszerítette a kormányt arra, hogy az egészségügy rendbetétele helyett dísztereket, emlékműveket, vendégházakat, stadionokat, kisvasutakat építsen? Arról most ne is beszéljünk, hogy a haverok és strómanok gennyesre keresték magukat a közpénzből. De a kormány döntése volt, hogy ultrahangkészülék helyett lelátót épít.

A fideszes polgár éppen úgy üvöltve fog megdögleni a sürgősségi várójában, mint a szocialista, vagy mint az, aki soha nem politizált. Ezt lenne jó felfogni végre és befejezni az önáltatást.

Forrás: www.index.hu www.kolozsvaros.com
https://index.hu/belfold/2018/09/01/zacher_gabor_honvedkorhaz_surgossegi_ellatas_orvoshiany_felmondas_muszerezettseg/
https://kolozsvaros.com/2018/09/02/a-fideszes-eppen-ugy-uvoltve-fog-megdogleni-a-surgossegi-varojaban-mint-a-szocialista/

 

Folyamatos tüntetés a Kossuth téren

Szeptember 8-ával kezdődően folyamatos tüntetés indul a Kossuth téren, amely október 5-éig tart. A megmozdulás szervezője, Szabó Gábor (Tuareg) azt ígéri, hogy a térről kiindulva, naponta fogják békés eszközökkel megbénítani az állami intézmények normális működését.

http://tuaregblog.blogspot.com/

 

Veszélyes lehet a paksi erőmű bővítése

Csak trükközéssel volt elkerülhető, hogy a legmelegebb augusztusi napokban leállítsák a paksi atomerőművet – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP képviselője, aki szerint vissza kell vonni az új blokkok építésének környezetvédelmi engedélyét.

Az erőmű hűtését a Duna biztosítja. A folyó viszont idén augusztusban időnként annyira felmelegedett, hogy a jogszabályok szerint – ha a 30 fokot eléri az erőmű közelében – le kellett volna állítani az energiatermelést. Furcsa módon Paksnál épp augusztusban romlott el a Vízügyi Főigazgatóság mérőegysége, amely óránként mérte volna a Duna hőmérsékletét. Ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át. Ebből viszont naponta csak egyet csináltak, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna. Civilek mérései szerint napközben a víz hőmérséklete meghaladta a 30 fokot.

Paks leállása gyakorlatilag katasztrófa lenne a hazai villamos-energiaellátás szempontjából, hiszen az erőmű a teljes hazai termelés több mint felét adja.
Jávor Benedek szerint a jövőben épülő Paks II. környezeti hatástanulmánya hazugságon alapul, mert abban azt állítják, hogy ilyen vízhőmérséklet nem fordulhat elő. De ha ez már most is előfordult, akkor mi várható, hogyha az új erőművel a hűtővíz-kibocsátás csaknem két és félszeresére nő? Jávor szerint a paksi bővítés hatástanulmánya olyan mértékben irreális, hogy vissza kell vonni az új blokkok környezetvédelmi engedélyét.

Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/itthon/20180827_Javor_Benedek_Vissza_kell_vonni_Paks_II_kornyezeti_engedelyet

 

Külföldi megfigyelők: tisztességtelen volt az áprilisi választás

Kemény megállapításokat tett közzé a napokban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a magyar választásról. A jelentés szerint a voksolás előtt korlátozták a magyarokat a hiteles tájékozódásban. Megfélemlítőnek és idegenellenesnek nevezték a Fidesz üzeneteit. A megfigyelők úgy vélték, a média elfogultsága és az átláthatatlan kampányfinanszírozás is akadályozta a választókat abban, hogy tájékozottan dönthessenek. Hangsúlyozták: bár demokratikus volt az áprilisi választás, nem voltak egyenlő feltételek a pártok közötti versenyben.

Forrás: www.atv.hu
http://www.atv.hu/belfold/20180830-kemeny-megallapitasokat-tett-az-ebesz-a-magyar-valasztasrol/hirkereso

Megduplázódtak a hazai árak 2000 óta

Egész pontosan 98 százalékkal nőttek a megvizsgált termékek árai 2000 és 2017 között Magyarországon, így ezzel az egész Európai Unióban a második legnagyobb drágulás volt az itteni, egyedül Romániában nőttek nagyobbat az árak.

Az egészségügyi kiadások 157 százalékkal emelkedtek ez idő alatt, az unió egyetlen más országában sem mértek ekkora drágulást – derül ki az Eurostat, az Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. De az egészség rombolása sem lett olcsóbb: az alkoholos italok és a dohánytermékek együttvéve 220 százalékkal kerülnek többe, mint az ezredfordulón. Az ételekért 120 százalékkal többet kell fizetni.

A lakhatás költségei is több mint a kétszeresükre nőttek, most 139 százalékkal drágább a lakás fenntartása, mint 2000-ben (ebbe a kategóriába a lakbérek, valamint a rezsi tartozik). Az iskolához kapcsolódó kiadások árai most 122 százalékkal magasabbak, mint 18 éve ilyenkor.

Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20180903_Nalunk_dragult_a_legnagyobbat_az_egeszsegugy_egesz_Europaban

vissza a tetejére

58. szám (II. évfolyam/35.) | 2018. augusztus 28.

 

Másfél millió magyar készül elhagyni az országot

A magyarok 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát. Ez 1,2 millió embert, családtagokkal együtt pedig mintegy másfél millió főt jelent. Legtöbben a Fidesz kormányt jelölték meg az elvándorlás legfőbb okaként – derült ki a Publicus Intézet országos reprezentatív kutatásából.

A fiatalok körében tervezik a legtöbben (41 százalék), hogy külföldön próbálnak szerencsét. Ez mintegy 580 ezer, harminc év alatti potenciális kivándorlót jelent.

A megkérdezetteknek átlagosan hét közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt néhány évben, és majdnem nyolc fő vállal tartósan munkát a határokon kívül. Mindkét szám jelentős növekedés a tavalyi méréshez képest – mutattak rá a kutatók.

A megnövekedett kivándorlásért legtöbben a Fidesz kormányt (24 százalék), a magasabb külföldi fizetéseket (22 százalék), illetve az alacsony hazai béreket (22 százalék) jelölték meg, mint kiváltó okot. A Publicus tavalyi mérése során még az alacsony fizetések volt az elsődleges indok.

Forrás: www.vasarnapihirek.hu

Posted by Publicus Intézet on Sunday, August 26, 2018

 

Indiai vendégmunkások mentik meg a magyar tehenészeteket

Miközben megállás nélkül folyik a kormányzati gyűlölködés a külföldiek ellen, a valóság más. Az égető munkaerőhiány miatt egyre több tehenészetben foglalkoztatnak indiai vendégmunkásokat.

Bár két évvel ezelőtt még megriasztotta a helyieket az idegenek megjelenése az egyik faluban, és tojással meg is dobálták a szálláshelyüket, mostanra elfogadták őket. Az egyik gazdaság vezetője teljesen elégedetten nyilatkozott a munkásokról, s elmondta: a nyelvi nehézségeket okostelefonnal hidalják át. Bár úgy tűnik, az ott élők már megbékéltek az „idegenekkel”, munkaadóik mégsem szerették volna, ha az újságírók találkoznak velük.

Forrás: www.hvg.hu
http://m.hvg.hu/gazdasag/20180822_teheneszet_marhatelep_kondoros_indiai_vendegmunkas_tartozkodasi_engedely_munkaerohiany

 

Az egyetemi hallgatók harmada anyagi okok miatt kényszerül abbahagyni a tanulmányait

Szeptemberben több tízezer diák léphet be a felsőoktatásba, de sokan lesznek, akiknek idő előtt kell majd otthagyniuk.

Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási jelentése szerint a hallgatók felének állja tandíjukon felüli költségeit a családja, azonban, az OTP felmérése szerint a családok többsége nincs felkészülve ilyen mértékű anyagi terhekre. Ezért a hallgatók harmada anyagi okok miatt nem tudja majd befejezni tanulmányait.

Az egyetemi városokba költöző hallgatók kiadásait az albérletárak olyan mértékűre növelik, hogy a gyerekek támogatása komoly terhet jelent a családoknak: a nem kollégista diákok megélhetési költsége az Oktatási Hivatal jelentése szerint átlagosan havi 138 000 és 163 000 forint között van.

Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/08/25/a-hallgatok-harmada-anyagi-okok-miatt-kenyszerul-elhagyni-az-egyetemet/

 

A minisztérium előtt a diákok újabb javaslatai

A Független Diákparlament idén újra megpróbálja tárgyalóasztalhoz ültetni az oktatásirányítás illetékeseit. A diákképviselet azt reméli, érdemben foglalkoznak a tanulók véleményével.

Augusztus 1-jén digitális és nyomtatott formában is átnyújtotta a 2017/2018-as érdekképviseleti munkájának eredményét, az idei komplex oktatáspolitikai javaslatcsomagját a Független Diákparlament (FDP) az Emberi Erőforrások Minisztériumának – jelenleg ugyanis a humántárca alá tartozik az oktatásügy.

Az FDP választott képviselőkből álló, önszerveződő civil diákképviselet, amely az államtól és a pártoktól is független. A szervezet vezetése, a minden évben demokratikusan, online megválasztott képviselőkből kerül ki – többségük középiskolás diák. Őket segítik az oktatás többi szereplőit képviselő hallgatók, szülők, tanárok és öregdiákok. Szavazni minden itthon tanuló diák tud. Hogy minél többen meg is tegyék ezt, vagy akár jelentkezzenek is képviselőjelöltnek, az FDP idén ismét országjáró turnéra indult. Közösségi médiás szavazás alapján kiválasztott tíz települést járnak végig, hogy az ország minél több részén ismertessék meg a diákokkal a szervezet felépítését és működését.

A képviselők ősszel alakuló plenáris ülésen vetik föl az általuk és környezetük által tapasztalt legfontosabb problémákat, melyekre a demokratikusan megválasztott bizottságok évközi munkája során megoldási javaslatokat dolgoznak ki. Ezekből a tavaszi plenáris után áll össze a javaslatcsomag, és ez kerül a döntéshozók asztalára – már amennyiben ebben ők is partnerek. Sajnos eddig nem ezt tapasztaltuk. Az FDP azonban nem adja fel, továbbra is mindent megtesz azért, hogy ez megváltozzon. A pontok között sok a visszatérő elem: ilyen a túlterheltség, a tananyag modernizációja, a diákképviseletek iskolai döntésekbe való beleszólásának visszaadása, vagy éppen az íztelen menza kérdése.

Tarnay Kristóf Ábel
Kommunikációs koordinátor, Független Diákparlament
www.diakparlament.hu

 

DunaAréna, Dagály – méregdrágán, nagy késéssel

A sok tízmilliárdokért épített uszodába még mindig csak pár órára engedik be a nagyközönséget, míg az udvarán lévő Dagály strandot éppen a nyár végére sikerült megnyitni.

Volt egy közkedvelt termálvizes, egész évben nyitva tartó, naponta ezernyi ember által használt strand, a Dagály. A kormány 2015-ben úgy döntött, hogy semmi nem számít – csak az akarat. Az eredetileg tervezettnél korábban meg kell rendezni a vizes vb-t.

Budapest egyik legnépszerűbb strandját 2016 szeptemberében bezárták, hogy a területén felépülhessen a majdani Duna Aréna. A strand árnyat adó fáinak nagy részét kivágták.

A tervezettnél jóval többért, erőltetett tempóban 2017 júliusára elkészült egy ormótlan épület.

Magára a parkolóház kinézetűre sikeredett Duna Aréna építésére úgy 46 milliárd Ft-ot költöttek – legalább, ám a vizes VB-re a becsült adatok alapján legkevesebb 130 milliárd Ft közpénz ment el, de nem kizárt, hogy akár több is. A magyar felsőoktatás éves költségvetése általánosan 185 milliárd forint körül mozog, melyet 27 állami intézmény használ fel. Vessük csak össze!

Hivatalosan többször elhangzott: a vb-t követően az úszóközönség is használatba veheti az uszodát. De eltelt közel egy év és az uszoda kapui zárva maradtak, mígnem 2018. július 20-án váratlanul bejelentették: az úszóközönség hétfőtől szombatig 11-14 óra között használhatja az egyik medencét. Sőt az augusztusi kánikulára tekintettel kibővült ez az idősáv napi 5 órára, 10-15 között. Csodálatos!

Mindeközben egy ifjúsági boksz-viadal miatt ismét bezár az uszoda, mert pont egy újonnan épített fedett uszoda a legalkalmasabb helyszín egy küzdősportos viadalnak. A Duna Aréna rendezvényházzá alakul át.

A nyár végén, egy év késéssel, augusztus 17-től a DagályStrand is kinyitott. A belépőjegyek a korábbinál kissé drágábbak lettek: hétköznap 2500, a hétvégén 2700 FT.

Forrás: www.hir24.hu, www.index.hu, www.hvg.hu
https://index.hu/belfold/2018/06/06/elindult_a_strandszezon/
http://www.hir24.info/cikk/kek-feny-a-duna-arena-szomszedjai-hiaba-remelik-hogy-a-vizes-vb-egyszer-veget-er-5b71c861bc74d4c6a883bef2
https://hvg.hu/itthon/20180816_Kek_utan_nemzeti_szinure_vilagitjak_ki_a_Duna_Arenat

vissza a tetejére

57. szám (II. évfolyam/34.) | 2018. augusztus 22.

 

Keresztény ország – éheztetett menekültek

Bármi is a véleményünk a menekültekről, menedékkérőkről, még a börtönökben büntetésüket töltő rabokat sem éheztetik civilizált országokban. A magyar államot viszont egy nemzetközi bíróságnak kellett nyomatékosan felszólítania, hogy nem éheztetheti a menedékkérőket. Ennek ellenére ez a visszataszító gyakorlat tovább folytatódik.

A Helsinki Bizottság információi szerint már a nyolcadik ember, most egy fiatal afgán nő nem kap enni a magyar-szerb határon lévő tranzitzónában.

A múlt héten derült ki, hogy a magyar hatóságok a tranzitzónában nem adnak enni azoknak a menedékkérőknek, akiknek kérelmét első fokon elutasították, hátha az éheztetéssel rá tudják venni őket, hogy visszamenjenek a határ szerb oldalára.

Mivel a többi egyház nem mozdult meg, augusztus 20-án Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze próbált ételt vinni a menedékkérőknek, de a magyar hatóságok ezt nem engedték meg neki.

A Helsinki Bizottság szerint a magyar hatóságok az afgán nő esetében nagyjából azt mondták ki: „nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes.”

A jogvédők ebben az esetben is a strasbourgi bírósághoz fordulnak, amely korábban már kimondta, hogy a magyar állam nem éheztetheti a menedékkérőket. Itt most az a cinikus játék megy, hogy azoknál a konkrét személyeknél, ahol a bíróság kimondja, hogy muszáj adni enni, ott ennek aláveti magát a magyar állam, de láthatóan minden újabb menedékkérőnél megpróbálja az éheztetést, pedig nyilván tudják, hogy a döntés ugyanaz lesz, de mégis megvárják, míg minden külön esetben kötelezik őket, hátha el tudják addig húzni az időt, míg egyik-másik ember az éhség miatt visszamegy Szerbiába, és akkor vele már nem kell vele többet foglalkozni. Aki elhagyja a tranzitzónát és nem várja meg a menedékügyi eljárás végét, az később nem próbálkozhat újra, elvileg elveszíti az esélyét, hogy legálisan Európába jusson.

Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/08/21/mar-a-nyolcadik-embernek-egy-fiatal-afgan-nonek-sem-adnak-enni-a-hatosagok-a-magyar-hataron

 

Naponta 15 kilakoltatás történik

Megrázó képekkel szembesül a magyar társadalom, ájult nőt rángatnak a földön a kilakoltató rendőrök. Még döbbenetesebb, hogy kiderült, nem elszigetelt esetekről van szó, az utóbbi hetekben tömegével folynak a kilakoltatások.

Május eleje óta szabad a pálya: véget ért a tavaly november óta tartó kilakoltatási moratórium, így már foganatosítani lehet a lakásügyben hozott határozatok végrehajtását. 2018 második negyedévében összesen 1355, vagyis naponta mintegy 15 kilakoltatás történt – derült ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkárának Oláh Lajos országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszából. Az ATV műsorában nyilatkozó Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa, mert csaknem 400 ezer embert fenyeget ugyanez a veszély. Völner Pál, az IM államtitkára válaszából egyébként az is kiderült, hogy a kilakoltatások legnagyobb részére a hitellel terhelt lakások elárverezése után került sor. A megdöbbentően magas számokkal kapcsolatban Völner arra hivatkozik, hogy ebben az időszakban „besűrűsödhettek” a végrehajtások.

Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/08/19/csak-a-jeghegy-csucsa-400-ezer-embert-fenyeget-a-kilakoltatas-veszelye/
http://www.atv.hu/belfold/20180819-sokkolo-400-ezer-embert-fenyeget-a-kilakoltatas-veszelye
http://m.magyarnarancs.hu/belpol/emberek-tomegeit-lakoltatta-ki-majus-ota-a-kormany-tobb-mint-1300-kilakoltatasra-kerult-sor-113073

 

Újra kátyút kell csinálni a befoltozott aszfalton

Felcsúton kátyúkat kell ásnia a Kétfarkú Kutyapártnak – amelyeket előzőleg ők aszfaltoztak be -, valamint 3 napon belül el kell bontaniuk az általuk épített buszmegállót. Rákosrendezőn pedig a MÁV nem hagyja, hogy egy 100 méteres szakaszon rendbe hozzák a bicikli utat. Inkább 10 millióért őriztetik év végéig, nehogy az aktivisták hozzáférjenek.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) augusztus 8-án betömött pár kátyút Felcsúton a polgármester-választás előtt. Most az önkormányzati felszólította, hogy 8 napon belül állítsák vissza a kátyúk „eredeti állapotát”, hogy aztán az önkormányzat utána újra leaszfaltozhassa.

A Kutya Párt válaszlevelében arra kérte a helyi hivatalosságot, juttassa el hozzájuk az eredeti kátyúk részletes műszaki terveit, pontos méretekkel, színkóddal és más vonatkozó előírásokkal.

Felcsúton buszmegállót is épített az MKKP, ám a pártnak ezt is el kell bontania.

A legszürreálisabb történetbe azonban Rákosrendezőn keveredtek, ahol a MÁV 9,6 millió forintért őriztet egy területet, nehogy orvul megjavítsák az aktivisták.

Forrás: www.hvg.hu
http://m.hvg.hu/itthon/20180819_Tizmilliot_fizet_a_MAV_hogy_ne_epulhessen_bicikliut

 

Ezer tűzoltó hiányzik már most

Kevés a tűzoltó, s még kevesebb lesz, ha az egyébként is alacsony munkabérért – átlagosan nettó 160 ezer forint – még túlórázniuk is kell, hiszen már így is többet dolgoznak, havonta 204 órát, mint mások, más szakmákban, több pénzért. A plusz órákat fizessék ki vagy munkaviszonyként számítsák be a szolgálati időbe – követeli a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ).

Ezer új tűzoltóra lenne szükség azonnal, ám a legkockázatosabb munkát végzőknek, az úgynevezett vonulósoknak annyira alacsony a bérük, hogy nemcsak új jelentkezőkre nincs esély, de még a régiek is fokozatosan elhagyják a pályát – nyilatkozta Salamon Lajos, a HTFSZ elnöke.

A tűzoltók többsége nem akar túlórázni, hiszen a kötelező alap munkaidejük havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével. Ráadásul, a szakszervezet szerint a tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelményeknek nem lehet megfelelni 65 éves korig, ezért azt javasolják: a túlórák megváltásának lehetőségeként a kormány állítsa vissza a 2012-ben megszüntetett korkedvezményes nyugdíjrendszert.

Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20180812_Nem_akarnak_160_ezres_fizetesert_meg_havi_36_tulorat_is_vallalni_a_tuzoltok?s=hk

 

Akár maradhatna is a debreceni Ady Endre Gimnázium eddigi igazgatója

Elemi erejű felháborodás, kétségbeesés, erőtlen tiltakozás, aztán lassú beletörődés követte a debreceni Ady gimnázium mindenki által tisztelt és kiválónak tartott igazgatójának leváltását. Biztos, hogy nem lehetne semmit tenni? De talán ennél is fontosabb kérdés, hogy miért félünk ennyire?

Ma ez még a fantasztikum világába tartozik Magyarországon, de azért nem árt világosan kimondani: Ha szeptember 3-án, az iskolakezdés napján, sem a tanárok, sem a diákok nem mennének be ebbe az iskolába, és néhány napig képesek lennének kitartani, akkor szokatlan dolgok történnének.

Egyrészt az iskola körül demonstrálók, és az éjszakákon át ott virrasztók megtapasztalnák, hogy mi az a szolidaritás. Kiderülne, hogy hány ezer ember érti és támogatja őket csak Debrecenben. De ez az ügy természetesen azonnal országos méretűvé válna, sőt külföldi tévés stábok forgatnának ott folyamatosan.

Kiderülne az is, hogy az oktatási kormányzat kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni. Ugyanis ennyi tanárt nem lehet elbocsátani, és ennyi diákot nem lehet másik iskolába átirányítani.

Rettentő nehéz helyzetben lenne a hatalom, de valószínűleg nem maradna más lehetősége, mint engedni a tiltakozóknak.

Ez lenne a dolgok természetes rendje, ha nem félnénk ennyire. Ezért, bármennyire is kellemetlen, muszáj feltennünk ezzel kapcsolatban néhány kérdést önmagunknak.

Mitől félünk ennyire? Valós ez? Hogyan alakult ki ez a helyzet? Rendben van az, hogy ebben az országban ekkora félelem uralkodik? Meddig hátrálunk még? Meddig reménykedünk, hogy majd valaki más kiáll a mi érdekeinkért?

Ha önmagunk védelmében sem merünk cselekedni, ha soha nem mondjuk azt, hogy most már elég volt, akkor mindent megtehetnek, és meg is fognak tenni velünk. Mint ahogyan ezt nap, mint nap megtapasztaljuk.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

 

vissza a tetejére

56. szám (II. évfolyam/33.) | 2018. augusztus 14.

 

Nevetségessé vált a kormány „Soros-listája”

Komédiába fulladt a külföldről támogatott civil szervezeteket listázó jogszabály. Az eredeti szándék az volt, hogy a kormány által gyűlölt szervezeteket „leplezzék le”, ehelyett kiderült, hogy a listán többségben vannak azok a civilek, akiknek a legtávolabbi közük sincsen a politikához, mégis megalázó módon megbélyegzik őket is.

Lassan egy éve, hogy elindult a külföldről támogatott civil szervezeteket összegző listázás a Civil Információs Portálon, s a kezdeti 32-ről 121-re emelkedett azon szervezetek száma, amelyek jogszabályi érintettség miatt felkerültek a portál adatbázisába.

Egészen megdöbbentő, hogy milyen civil szervezetek esnek a törvény hatálya alá. A listán szerepel egyebek mellett a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezete, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Zsonglőr Egyesület, a Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vagy éppen a Budapest Fesztivál Zenekar.

Kiderült, hogy a gyűlöletkeltő propagandával szemben, egy nyitott Európában, teljesen természetes, hogy a civil szervezetek külföldről is kapnak támogatást.

Forrás: www.mfor.hu
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-zsonglorok-is-felkerultek-a-soros-listara.html

 

Egymillió aláírást akarnak gyűjteni az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért

A korrupció megfékezésének egyik utolsó lehetősége az uniós ügyészséghez történő csatlakozás kikényszerítése – vélik a csatlakozás támogatói. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő aláírásgyűjtést indított a csatlakozás érdekében. Az Európai Ügyészség korrupt magyar politikusok ellen is nyomozhatna. A Fidesz szerint ez sértené az önállóságunkat.

Az Európai Ügyészség független szervként a határokon átnyúló csalások és az EU pénzügyi érdekeinek sérelme kapcsán nyomozhat, vádat emelhet, büntető eljárásokat folytathat le és bíróság elé állíthat elkövetőket.

Az aláírásgyűjtés indokaként Hadházy Ákos kifejtette: A magyaroknak nagyon erős jelzést kell adniuk az Európai Unió felé, megmutatva, hogy elegük van a korrupcióból és nem akarják tovább nézni az EU-s pénzek szabad elrablását. Erre nem csak azért van szükség, hogy a lopások felelősei bíróság elé kerülhessenek, hanem azért is, hogy Európa ne állítsa le a támogatások folyósítását és ezzel elkerüljünk egy azonnal fellépő pénzügyi válságot. Ennél is nagyobb veszély, hogy ha nem jön a pénz, a Fidesz kivezetheti az országot az EU-ból – fogalmazott Hadházy.

A magyar ügyészséget az a Polt Péter vezeti lassan másfél évtizede, aki előzőleg a Fidesz tagja volt, és azóta is kiváló viszonyt ápol a párt vezetőivel. Nem csoda, hogy fideszes érintett esetében szinte soha nem indít eljárást az ügyészség, vagy ha igen, vádemelés nélkül lezárják az ügyet.

Jelenleg a szervezők toborzása zajlik az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért zajló aláírásgyűjtéshez. Ha szeretné segíteni a munkát, a https://europaiugyeszseget.hu/ honlapon tud jelentkezni.

 

A Facebookra költözik a Hír-Tv legnépszerűbb műsora

Augusztus elsején „visszafoglalta” a Hír-Tv-t egy a kormányhoz közel álló vállalkozó, akinek Simicska Lajos adta el a csatornát. A kormányzat szerint túlságosan kritikus hangon szóló tévét besorozták a többi propaganda csatorna közé. Természetesen megszűnt a Hír-Tv egyik legnépszerűbb műsora, a Szabadfogás is. Ők mégis úgy döntöttek, már a kirúgásuk napján folytatni fogják. A Magyar Nemzet korábban elbocsátott újságírói által alapított Magyar Hang című hetilap szerkesztősége biztosított nekik helyet, és a felvételt a lap Facebook oldalán tették közzé. A műsort több mint 90 ezren nézték meg. A Szabadfogás kedvelői ezután minden héten, Kötöttfogás néven láthatják majd kedvenc műsorukat a Magyar Hang Facebook oldalán

Forrás: www.facebook.com/magyarhang.org/

 

Védjük meg a balatoni szabadstrandokat!

2018-ban már csak húsz településen fürödhetünk belépő nélkül a Balatonon. Az aHang nevű civilszervezet aláírásgyűjtést indított, a még létező balatoni szabadstrandok megmentéséért.

Szavak szintjén a kormányzat azt hirdeti, hogy a “Balaton mindenkié”. A jogszabályok azonban ezt nem tükrözik: a Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok “kiárusítsák” a szabastrandokat is. Az új szabályozás az építkezéseknek kedvez a zöld felület és a szabadon hozzáférhető vízpart kárára. Emellett a Balaton programra 2020-ig 365 milliárd forint áll rendelkezésre, ám ez főként csak magánkézben lévő beruházásokat támogat.

Már ma is főleg kormányközeli vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket a Balatonnál, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel. A kempingeket beépítik, ezzel pedig egyértelműen a szegényebb rétegek szorulnak ki a tó mellől. A legnagyobb beruházó és a változások legnagyobb nyertese „természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A kormányfő jó barátja és a veje már 14 kemping és 10 szálloda tulajdonosa a Balaton körül, de van borászatuk, kikötőjük és golfpályájuk is.

Ahhoz, hogy ne csökkenjen a szabadstrandok területe, törvénymódosításra és szigorúbb engedélyeztetési eljárásokra van szükség. Addig is a helyi önkormányzatok felelőssége megvédeni a szabadstrandokat. Az aHang a napokban megkeresi az érintett polgármestereket, és várják a hivatalos nyilatkozatukat, hogy mit terveznek a még működő szabadstrandokkal. Azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabad strandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, hogy az elkövetkezendő években nem fog csökkenni az ingyenesen elérhető partszakaszok száma.

Ha szeretné Ön is megőrizni a szabadstrandokat, írja alá az aHang által indított petíciót itt:
https://terjed.ahang.hu/campaigns/balatoni-szabadstrandok

 

Megbecsült szakemberek helyett fideszes képviselőket neveznek ki iskolaigazgatóknak

Két gimnáziumban is a tantestület, a szülők és a diákok által támogatott korábbi vezető ellenében fideszes önkormányzati képviselőt neveztek ki iskolaigazgatónak. A váci Madách Imre Gimnáziumban és a debreceni Ady Endre Gimnáziumban is ez történt.

Hiába támogatták a tanárok, a szülők és a diákok is az eddigi igazgató, Rózsavölgyi Gábor pályázatát a Debreceni Ady Endre Gimnáziumban, a minisztérium indoklás nélkül elutasította azt. Helyette Türk László történelemtanár, fideszes önkormányzati képviselő lesz az igazgató, aki kívülről érkezik. A döntés sokak felháborodását kiváltotta, nemrég online petíció indult, és demonstráltak is, hogy a korábbi igazgató megmaradhasson állásában.

Információk szerint Rózsavölgyi akkor lett szálka a hatalom szemében, amikor 2016-ban nem akadályozta meg, hogy az Ady Endre Gimnázium tanárai és diákjai is csatlakozzanak az emlékezetes kockás inges akcióhoz.

Miközben Debrecenben elsöprő volt a menesztett Rózsavölgyi Gábor támogatottsága, Vácon az arányok kisebbek voltak, de itt is jelentős többsége volt a gimnáziumban 29 éve tanító, 2004 óta igazgató-helyettes, 2012 óta igazgató Horváth Editnek.

Feltételezik, hogy Horváth Edit azért lehetett vörös posztó a fideszesek szemében, mert nem küldött váci diákokat a 2015. március 15-ei nagygyűlésre, sőt levélben jelezte, hogy nem tartja szerencsésnek, ha a diákoknak ilyen politikai színezetű eseményeken kell részt venniük.

Forrás: www.hvg.hu, www.444.hu
http://hvg.hu/itthon/20180810_Megszolalt_a_debreceni_gimnazium_levaltott_igazgatoja
https://444.hu/2018/08/09/vacon-is-egy-fideszes-kepviselot-sikerult-kinevezni-a-helyi-gimnazium-igazgatojanak

vissza a tetejére

55. szám (II. évfolyam/32.) | 2018. augusztus 7.

 

Több százezer magyar tervezi itthagyni az országot

Az aktív korú (16–64 év közötti) népesség tagjai közül minden 12. személy (8,4 százalék) tervei között szerepel, hogy rövidebb-hosszabb időre – akár véglegesen is – elmegy Magyarországról. A külföldre költözést fontolgató magyarok 29 százaléka úgy gondolja: ő ide sosem tér vissza.

Durván félmillió emberben merült fel, hogy elhagyná – derült ki a legutóbbi (2016. októberi) kis népszámlálás most nyilvánosságra hozott adataiból. A külföldre költözés lehetőségét mérlegelők 14 százaléka már végleg eldöntötte, hogy legalább egy időre veszi a kalapját. Az érintettek fennmaradó bő harmada ugyancsak távozni készült, ám még nem körvonalazódott pontosan, hogy mikor és hova. A kivándorlásról gondolkodó 542 ezres népesség többsége – 71 százalék – nem kívánt örökre hátat fordítani Magyarországnak, közel a fele legfeljebb ötévi távolléttel kalkulált. A további 29 százalék viszont késznek mutatkozott arra, hogy „örökre” elhagyja szülőföldjét.

Forrás: www.hvg.hu
http://m.hvg.hu/gazdasag/201831_a_kulfoldi_munkavallalas_mozgatorugoi_29szazalek_vegleg_elmehet

 

Ha jövőre nem lesz túlórapénz, sok rendőr inkább leszerel

Egyre kevesebb a rendőr, soha nem látott leszerelési hullám indulhat meg az egyenruhások körében. Az ok: januártól már nem pénzt, hanem szabadnapot kapnak a túlórákért.

Létszámhiány miatt rengeteg a túlóra, az alapbér viszont méltatlanul kevés a rendőrségnél: egy 24 éve a kötelékben dolgozó egyenruhás nettő fizetése 172 ezer forint, ami a plusz órákkal legfeljebb 210 ezerre kúszik fel. Januártól azonban szabadnapban adják ki a túlórát, már, ha lesz annyi ember, hogy néhányat el lehessen engedni szabadságra. A megvonás hírére leszerelési dömping kezdődött.

Annak ellenére, hogy a rendvédelem területén működő több szakszervezet is egybehangzóan állítja, az elvándorlás miatt hamarosan kritikus alá csökkenhet a létszám a rendőrségnél, az ORFK közleményben kijelentette: a hivatásos állomány feltöltöttsége csaknem 98 százalékos, s „Magyarország kiegyensúlyozott közbiztonságát, állampolgáraink nyugalmát, a rendőrség szakmai feladatainak ellátását semmi nem veszélyezteti.” Mindenki eldöntheti, hogy a rendőröknek hisz vagy a hivatali közleményeknek.

Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3003781_tulorapenz-nelkul-tomeges-leszereles-jon-a-rendorsegnel

 

Jutalom az iskoláknak, ha megtöltik Orbán felcsúti stadionját

Közel félmillió forintért adnak informatikai eszközöket, iskolai berendezéseket és sportfelszereléseket azoknak az iskoláknak, amelyek videóval bizonyítják, hogy a Felcsút csapatának drukkoltak a Puskás stadionban – derül ki a klub hivatalos programfüzetéből. Ahhoz, hogy a nyertesek közé kerüljenek, az iskoláknak három hazai meccsre legalább húsz gyereket kell kivinniük.

A támogatás összege egyébként nem is túl magas ahhoz képest, hogy új focisták vásárlására közel egymilliárd forintot költöttek el Felcsúton. A lap szerint a Felcsút legutóbbi hazai meccsén a híresen megbízhatatlan hivatalos nézőszám szerint is csupán 837-en nézték végig, amint a csapatot megveri az MTK.

Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20180806_Jutalmazzak_aki_a_legtobb_iskolast_elviszi_Felcsutra_szurkolni

 

Nem engedi a MÁV, hogy helyette építsenek bicikliutat

Már 2015-ben tiltakozó túrát rendeztek a biciklisek Tour de Rákosrendező címmel, hogy felhívják a figyelmet az állomás környékén lévő járhatatlan útszakaszra. Azóta a zuglói önkormányzat megcsináltatta a járda-kerékpárutat, de a MÁV területén még mindig maradt egy százméteres használhatatlan szakasz.

Néhány napja a Kétfarkú Kutya Párt kezdte el önkéntesekkel, de szakszerűen az építkezést, ám azt a MÁV által riasztott rendőrök megakadályozták. A vasút azóta is jó pénzért őrizteti a területet, nehogy titokban megépítse valaki.

Forrás: www.index.hu
https://index.hu/kerekagy/2018/08/01/mav_mkkp_rakosrendezo_kerekparut/

 

Világszínvonalú magyar egészségügy: 32 fokos kórteremben “gyógyulnak” a mozgásképtelen betegek

Légkondi nincs, csak a kereszthuzatban és a hidegfrontban reménykedhetnek a fővárosi kórházak kórtermeiben fekvő betegek és az ott dolgozók, derült ki az ATV Híradójának rövid tesztjéből.

Három fővárosi kórházat kerestek fel a napokban, ahol rejtett kamerával mérték meg a levegő hőmérsékletét: délelőtt 11 és délután 2 óra között 32 fokot mutatott a hőmérő.

Volt, ahol arról számoltak be a betegek, hogy csak vizes törölközővel a nyakukban bírják ki a kánikulát. Másutt meg arról, hogy éjszakára sem hűlnek le a szobák, a hőség szinte elviselhetetlen. Kiderült, hogy ebben az intézményben éppen “energetikai korszerűsítés zajlik”, aminek keretében tégláik bontották vissza a szigetelést.

Egy asszony arról beszélt, hogy az ágyhoz kötött párja szobájában 30 fok van, csak a vizes ruhás mosdatással tudja elviselhetőbbé tenni számára a kánikulát. Hozzátette: a nővérek nagyon rendesek, hasonlóan próbálnak segíteni a többi betegnek is.

Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/08/02/vilagszinvonal-32-fokos-korteremben-gyogyulnak-a-mozgaskeptelen-betegek

 

Támogassa tanszerrel a szegény gyerekeket!

Hazánkban közel 300 000 gyereknek nincs megfelelő tanszere. A Főnix Mozgalom és a Tiszta Magyarországért csoport elindítja az Országos Tanszer Támogatás programot, hogy a rászoruló gyerekek tanszerhez jussanak.

A folyamatosan megadott gyűjtési pontokon várják az adományokat, az alábbi számlaszámra a pénzbeli támogatást:
MENŐK-OTT
16200106-11624455; közlemény: OTT 2018
Többek között füzeteket, logikai készletet, körzőt, vonalzót, ceruzát, festéket, ollót, tolltartót, tornafelszerelést várnak.
Forrás: www.facebook.com/fonixmozgalom

Ellenállás a diktatúrában – nyári egyetem

2018 Magyarország. Még nem diktatúra, de egyre kevesebb levegőhöz jutunk. Félünk a politikától, félünk egymástól, félünk a kívülállóktól. Meg féltjük magunkat is. De mit lehet tenni? Hogyan éljünk túl? És hogyan álljunk ellen? Hogyan erősödjünk meg? Hogyan kommunikáljunk egymással? És hogyan építsünk fel egy másikMagyarországot?

A Város Mindenkié és a Közélet Iskolája idén is megrendezi – immár hetedik – közösségi nyári egyetemét. Az idei témánk: Ellenállás a diktatúrában – tapasztalatok a múltból és a világ minden tájáról, lehetőségek ma Magyarországon. A Nyomtass te is! mozgalom képviselőivel vasárnap 10 és 13 óra között találkozhatnak.
A vidékről érkező résztvevőknek korlátozott számban tudunk szállást biztosítani, ha mindkét napon részt vesznek.

Időpont: 2018. augusztus 11-12. (szombat-vasárnap) 10-18h
Helyszín: Gólya Szövetkezeti Presszó (Budapest, 8. kerület, Bókay János utca 34.)
Forrás: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/ellenallas-diktaturaban-nyari-egyetem

 

A Facebookra költözik a Hír-Tv legnépszerűbb műsora

Augusztus elsején „visszafoglalta” a Hír-Tv-t egy a kormányhoz közel álló vállalkozó, akinek Simicska Lajos adta el a csatornát. A kormányzat szerint túlságosan kritikus hangon szóló tévét besorozzák a többi propaganda csatorna közé. Bemutatták a dolgozóknak az új, kormánypárti vezetést, többeket pedig azonnal elbocsátottak, köztük Kálmán Olga műsorvezetőt. A csatorna egyik legnépszerűbb műsora, a Szabadfogás aznapi felvételét már nem is engedélyezte a televízió új vezetése, nem engedték be az adás szereplőit.

Ők mégis úgy döntöttek, hogy azon a napon is lesz műsor. A Magyar Nemzet korábban elbocsátott újságírói által alapított Magyar Hang című hetilap szerkesztősége biztosított nekik helyet, és a felvételt a lap Facebook oldalán tették közzé. A műsort több mint 90 ezren nézték meg. Azt ígérik, így lesz ez a jövőben is. A Szabadfogás kedvelői a Magyar Hang Facebook oldalán láthatják a szokásos szerdai napon kedvenceiket.

Forrás: www.facebook.com/magyarhang.org/

vissza a tetejére

54. szám (II. évfolyam/31.) | 2018. július 31.

 

Népszerűbb az Európai Unió, mint valaha

Az Európai Unió népszerűsége 1983 óta nem látott csúcson van, ami szakértők szerint egyértelműen annak tudható be, hogy a britek kilépési kísérlete (brexit) szánalmas eredménnyel járt. Ma már a legelvakultabb euroszkeptikus politikusok sem házalnak a választóknál azzal, hogy országuknak ki kellene lépnie az EU-ból.

Az Európai Bizottság 27,6 ezer európai megkérdezésén alapuló áprilisi felmérése szerint 1983 óta nem volt olyan népszerű az EU az Európában élő emberek körében, mint most. A brexit miatt sok fiatal brit fanatikus Európa-párti lett, olyan elkötelezett EU-támogató, amilyennel azelőtt nem találkozhattunk a szigetországban. Trump tökéletes külső ellenségként erősít rá az európaiak összefogási készségére, amikor ellenségnek minősíti az EU-t. Úgy tűnik az Európai Unió olyan, mint a kapitalizmus: lehet szeretni vagy utálni, de nélküle nem tud működni a világ.

 

Aláírásgyűjtés az európai ügyészségért

Egymillió aláírást akar gyűjteni Hadházy Ákos független képviselő, volt LMP-társelnök azért, hogy csatlakozzon Magyarország az Európai Ügyészséghez. Erre azért lenne szükség, mert szerinte a magyar ügyészség nem jár el korrekten a fideszeseket érintő korrupciós ügyekben. Akik szervezőként vagy aláírásgyűjtőként vennének részt az akcióban, itt jelentkezhetnek: https://europaiugyeszseget.hu/

Forrás: www.napi.hu
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/itt-a-fordulat-nepszerubb-az-eu-mint-valaha-brexit-brit-nagy-britannia-kilepes-valas-europai-unio.666890.html

 

A magyar focisták keresnek a legtöbbet a régióban

A magyar foci iparban dolgozó 200 legjobban kereső ember éves átlagfizetése 52,8 millió forint, amely Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, és eléri az osztrák, dán, svéd, belga szint 80 százalékát.

A legjobban keresők között játékosok, szakmai stáb tagok, klubok felsővezetői vannak – írja a 2017-18-as szezon elemzése alapján Muszbek Mihály sportközgazdász. De a középmezőnyben is szívderítőek a bérek. Az előző szezonban az NB I-ben játszó 12 sportvállalkozás üzleti mérlegét tekintette át a szakember és ezekből derült ki, hogy 1068 munkavállalót foglalkoztatnak összesen 13,268 milliárd forintért. Ez alapján az átlag bruttó bér havonta egy milliónál több személyenként, miközben a az NB I összes vesztesége 100 millió forint volt. A klubok jelentős része veszteséggel zárta az évet.

Forrás: www.hvg.hu
http://m.hvg.hu/gazdasag/20180726_Van_amiben_a_magyar_foci_elso_a_regionkban_a_fizetesek_utolerhetetlenek

 

Kivéreztetett cafeteria: kétmillió munkavállalót rövidít meg a kormány

Évente 80-90 ezer forintot vesz ki a kormány mintegy 2 millió munkavállaló zsebéből azzal, hogy jövőre megszünteti a cafeteria legnépszerűbb elemeinek adókedvezményét. Ezzel végleg elbukik a béren kívüli juttatási rendszer, amely jó ideje szúrta a miniszterelnök szemét.

A szakszervezetek tiltakozása és a munkáltatók értetlenkedése ellenére július 20-án úgy döntött az Országgyűlés, hogy megvonja a béren kívüli juttatási rendszer legnépszerűbb elemeire – iskolakezdési támogatásra, hidegélelem vásárlási lehetőségre, öngondoskodásra ösztönző nyugdíj-, és egészségbiztosításra, lakhatási támogatásra, helyi közlekedési hozzájárulásra, lakáshitel törlesztéshez való kiegészítésre – vonatkozó adókedvezményt. Ezzel befejeződött az évek óta érezhető szándék: a cafeteria-rendszer kivéreztetése, amelyre nincs elfogadható indok, hiszen még az MNB számítása szerint sem lesz érezhető pozitív hatása a költségvetésre a cafeteria-elemek megadóztatása.

A kormányzati propaganda szerint a törvénymódosítás mindössze egyszerűsítés, a megszűnő kedvezményeket a cégek fizetésemeléssel kompenzálhatják. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély.

Az érdekvédők egyöntetű véleménye szerint a vendéglátás és a szállás kedvezményeit nyújtó SZÉP-kártya talpon maradására egyértelműen az a magyarázat, hogy a kormányfő családi és baráti köre is egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai idegenforgalomból.
A szakszervezeti konföderációk, ágazati szakszervezetek őszre országos tiltakozó akciókról tárgyalnak, hogy rábírják a kormányt a cafeteria szabályozás módosítására.

Forrás: Népszava
https://nepszava.hu/3002971_tizezrekkel-marad-kevesebb-a-zsebben-tiltakozasok-johetnek

 

Inkább betegen is dolgozunk, csak nehogy táppénzre kelljen menni

Látszólag egyre kevesebbet betegeskednek a magyar munkavállalók, valójában azonban csak a fizetésüket féltik. Joggal.

Egyre kevesebb időt töltenek munka nélkül a magyar munkavállalók: míg a rendszerváltás utáni években átlagosan 45 napnyi munkaidő-kiesés jutott egy dolgozóra, addig az utóbbi években csupán 39. Nem a fizetett szabadságok száma csökkent azonban le, hanem a betegség miatti távollét lett jelentősen kevesebb – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent Munkaidőmérleg című kiadványából.

Míg 1992-ben még átlagosan 17 napot nem dolgoztak betegség miatt a munkavállalók, 2016-ban viszont már csupán 10 napot vettek ki betegség miatt. Vagyis látszólag egyre kevesebbszer betegednek meg a magyar dolgozók. Miután Magyarországon kirívóan magas a munkaképes korú lakosság halálozási aránya – a 65 évesnél fiatalabb nők halálozási aránya közel kétszerese, a férfiaké több mint kétszerese az uniós országokban tapasztaltnak -, kicsi a valószínűsége, hogy a statisztikai adatok hátterében valóban a dolgozók javuló egészségügyi állapota állna. Sokkal valószínűbb, hogy a munkavállalók inkább betegen is egyre inkább bemennek dolgozni.

Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3000988_beteges-munkavallalas-a-bert-feltjuk-a-tappenztol

 

A kánikulában tették közzé hányan fagytak meg tavaly

Egészen morbid ötlet, hogy a plusz 33 fokos hőség idején tette közzé az állam azt az adatsort, amelyet A Város Mindenkié csoport az Utcajogász Egyesület segítségével perelt ki a rendőrségtől. Természetesen nem volt véletlen a titkolózás. Kiderült ugyanis, hogy 2016-2017. telén közterületen, azaz utcán, gyaníthatóan 20 ember fagyott meg, megállapítottan pedig 35. Magánterületen, azaz nagyrészt a saját lakásában ugyanebben az időszakban gyaníthatóan 46 ember fagyott meg, megállapítottan pedig 79.

Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/07/29/hiaba-titkolta-masfel-even-keresztul-az-allam-vegul-el-kellett-arulniuk-hanyan-fagynak-halalra-az-orszagban

 

Nem adják fel a szeretteiket otthon ápolók

Bár a parlament a jövő évi költségvetésbe sem tervezte be az otthonápolási díj emelését, az érintettek nem adják fel. Annál is inkább nem, mert miközben Magyarországon maximum 52 800 forintot ad az állam a hozzátartozónak, addig Szlovákiában 134 ezret, Horvátországban 137 ezret, míg Csehországban 180 ezret. A mellékelt ábránkon az látható, az elemi létfeltételeket sem biztosító anyagi támogatás mellett, milyen méltatlan vádakkal kell megküzdeniük azoknak, akik csak sérült gyerekeiknek szeretnének emberhez méltó körülményeket biztosítani.

Forrás: http://ahang.hu

vissza a tetejére

53. szám (II. évfolyam/30.) | 2018. július 25.

 

Induljon újra Magyarországon a Szabad Európa Rádió!

Újraindítja Romániának, illetve Bulgáriának szóló híradásait a Szabad Európa Rádió. Ennek kapcsán a Nyomtass te is! mozgalom aláírásgyűjtést kezdeményezett, hogy Magyarország is kerüljön be ebbe a programba, hiszen felmérések szerint nálunk az említett két országnál is rosszabb a helyzet.

Egy évtizedes szünet után idén újraindítja Romániának, illetve Bulgáriának szóló híradásait a Szabad Európa Rádió (SZER), a két ország médiakínálatának erősítése érdekében – jelentette be a SZER.

Az erről szóló közleményük felidézi, hogy nemcsak kínálatbővítésről, hanem visszatérésről van szó, hiszen az Egyesült Államok törvényhozása által felajánlott pénzalapból működő intézmény korábban is jelen volt a két kelet-európai országban. A Bulgáriának szánt adásait 2004-ben, a Romániának szólót pedig 2008-ban szüntették be, a két ország európai uniós csatlakozása kapcsán.

A civil társadalom és a sajtó képviselői mindkét országban aggasztónak tartják a félretájékoztatást, a korrupciót és a társadalmi megosztottságot, amely szerintük a demokratikus politikai berendezkedést veszélyezteti.

A hamis hírek leleplezése és a közéleti szerepvállalást bátorító projektek erősítése érdekében indul újra a SZER 2018 decemberétől a két országban.

„Reméljük, hogy szolgáltatásunk, amelyben helyi újságírókra támaszkodunk, hozzájárul majd a szabad sajtó fejlődéséhez, a demokrácia értékeinek és intézményeinek népszerűsítéséhez, és információkkal igazolja, hogy e két országnak a NATO-ban, Európai Unióban és más nyugati intézményekben van a helye” – nyilatkozta Thomas Kentet, a SZER elnöke.

Megbízható elemzések szerint hazánkban még az említett két országnál is rosszabb a helyzet. Már tavaly így írt rólunk a Freedom House nevű nemzetközi szervezet, amely évente ad ki jelentéseket a sajtószabadság helyzetéről a világban.

„Magyarország az egyike azoknak az országoknak, ahol egy év alatt a legtöbbet romlott a sajtószabadság – írja 2017-es elemzésében a Freedom House.

Azon a skálán, ahol a 0 jelenti a tökéletes szabadságot, a 100 pedig az abszolút nem szabad sajtót, 44 pontunk van, ami 6 ponttal rosszabb Romániánál, 2-vel Bulgáriánál.

Ezért kezdeményezett aláírásgyűjtést a Nyomtass te is! mozgalom azzal a címmel, hogy: „Induljon újra Magyarországon a Szabad Európa Rádió!”

Itt lehet csatlakozni a követeléshez:
https://www.peticiok.com/induljon_ujra_magyarorszagon_a_szabad_europa_radio

Forrás: www.index.hu
https://index.hu/kultur/media/2017/04/28/rengeteget_romlott_a_sajtoszabadsag_magyarorszagon/https://index.hu/kulfold/2018/07/19/szer_romania_bulgaria/

 

Más formában kívánja támogatni a vidéki sajtót az amerikai külügyminisztérium

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma tavaly év végén írt ki pályázatot a független vidéki sajtó megerősítésére. Az eredményhirdetés egyre késett, ezért a Nyomtass Te is! szerkesztősége az USA budapesti nagykövetségéhez fordult az ügyben, akik egyértelműen cáfolták, hogy végleg visszavonnák a pályázatot, sőt…

„Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – árulta el Richard Damstra, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtóattaséja a Nyomtass te is! hetilap szerkesztőségének kérdésére, amelyben a lap az Objektív média támogatása Magyarországon címmel kiírt pályázat sorsáról érdeklődött.

A tavaly novemberben megjelent felhívás szerint az amerikai külügy mintegy 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatta volna a Budapesten kívüli nyilvánosságot. A minisztérium alá tartozó demokrácia és emberi jogok hivatalának úgy fogalmazott: a cél a fővároson kívül működő “tényalapú” lapok/rádiók/weboldalak közönségének növelése és pénzügyi fenntarthatóságuk javítása. A kiírásban 2018. május-júniusi dátum szerepelt, mint amikor már folyósítanák is a pénzt a nyerteseknek.

Richard Damstra hangsúlyozta, hogy az Objektív média támogatása Magyarországon című pályázat finanszírozási lehetőségét nem vonták vissza. „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről” – tette hozzá az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtóattaséja.
Forrás: www.nyomtassteis.hu

 

Nem emelték meg az otthonápolás díját

Miközben a képviselők a saját fizetésüket jócskán megnövelték, arra nem voltak hajlandóak, hogy a méltatlanul alacsony otthonápolási díjakkal is megtegyék ugyanezt.

Magyarországon hozzávetőlegesen 45 000 ember ápolja otthon tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozóját. Ebből 12 000 halmozottan sérült gyermeket. A legsúlyosabb állapotú hozzátartozót gondozók havi 58 680 forintot kapnak a gyakorlatilag napi 24 órás munkáért, ami mellett természetesen képtelenek állást vállalni.

A jövő évi költségvetésből az ápolási díjak megemelésére vonatkozó tétel kimaradt, ehelyett a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság közleményben tudatta, hogy széles körű párbeszédet indít az ápolási díj emeléséről, több szakmai és civil szervezet és a szociális ágazati egyeztető fórum javaslatait is meghallgatja majd, és várhatóan az ősszel tesz javaslatot a kormánynak az ápolási díjjal kapcsolatos intézkedésekről.

A küzdelem tehát tovább folytatódik.

Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/07/22/elszabadult-a-propagandagepezet-mar-az-otthonapolok-is-soros-kottajabol-jatszanak/

 

A magyarok többsége ellenzi a paksi erőmű bővítését

Egy friss közvéleménykutatás szerint a teljes népességnek csupán 41 százaléka támogatja a paksi atomerőmű bővítését. Még rosszabb az arány, ha az oroszoktól felvett hitelről is kérdezték az embereket.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője megbízásából készített egy felmérést a Medián közvélemény-kutató cég még júniusban a paksi atomerőmű bővítéséről.

A felmérés szerint a teljes népességnek csupán 41 százaléka támogatja a paksi bővítést. A válaszadók több mint fele (51 százalék) nem ért egyet vele.

Még nagyobb volt az ellenzők aránya, ha az orosz hitelről és a kivitelezést végző orosz cégről is kérdezték az embereket. Akkor az Orbán-kormány pénzügyi megoldását csak a megkérdezettek 31 százaléka támogatta.

Az elutasítás a vidéki választói rétegben a legerősebb, ott csak 28 százalék támogatta az oroszokkal együttműködésben megvalósuló beruházást.
Szinte egyhangú (82%-os) a támogatottsága annak, hogy az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene az államnak támogatnia. Az atomenergiát 13 százalék, a szenet 1 százalék tekinti támogatandónak. Még a fideszesek 72 százaléka is a megújuló energia pártján áll.
Egyértelmű, hogy a magyarok döntő többsége nem helyesli a paksi bővítést, elutasítja az oroszokat, viszont a megújuló energiaforrásokra igent mond. Mindennek fényében nem csoda, hogy miért nem engedi a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazás kiírását erről a kérdéskörről.

Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/07/23/a-magyarok-nem-akarjak-a-paksi-bovitest/

 

A minisztérium szerint jobb, ha az emberek nem tudják a részleteket a kórházi fertőzésekről, mert még pánikba esnének

Hiába mondta ki a bíróság még áprilisban jogerősen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem titkolózhat tovább a kórházi fertőzésekről, a pert indító Társaság a Szabadságjogokért továbbra sem kapta meg a kért statisztikákat. A minisztérium ugyanis a bírósági döntés felülvizsgálatát kezdeményezte, és addig sem adja ki az adatokat, amíg elbírálják a kérését. Többek között arra hivatkoznak, hogy az adatsor pánikkeltő lehet.

Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/07/19/az-emmi-szerint-jobb-ha-az-emberek-nem-tudjak-a-reszleteket-a-korhazi-fertozesekrol-mert-meg-panikba-esnenek

vissza a tetejére

52. szám (II. évfolyam/29.) | 2018. július 17.

 

Miért beteg a magyar futball?

Míg a horvátok az ezüstérmet ünnepelhették a foci világbajnokságon, addig hazánk milliárdokkal kitömött csapatai az elmúlt napokban mind a négy fontos európai meccsüket elveszítették. Sokan felkapták a fejüket arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a horvátok sikerét a mi kutyánk kölykének nevezte. Ehelyett talán bölcsebb lenne szembenézni a magyar sikertelenség okaival.

“A két ország futballja markánsan más utat jár be. Egészen más a megközelítés. Míg a magyar futballvezetés 2010 óta abban gondolkodik, hogy egyszerre kellenek kiváló játékosok, eredményes klubcsapatok és eredményes válogatott, addig a horvátok a képzésre helyezték a hangsúlyt – vélekedik Dénes Ferenc sportközgazdász a hvg.hu írásában.

“Bár pontos számok nincsenek, azt a horvát labdarúgás vezetői nem egyszer hangsúlyozták, mennyire irigylik a magyaroktól, hogy jelentősen több szerepet vállal az állam a labdarúgás finanszírozásában. Horvátországban a bevételek és így a klubok költségvetésének legnagyobb részét a játékjogok eladásából befolyó összeg teszi ki. Tudatosan így épült fel a rendszer.” – állítja Dénes.

A labdarúgás náluk egyértelműen egy képzési iparág. Nem véletlenül vannak a világ tíz legnagyobb játékjog-értékesítő nemzete között. Szezonról szezonra százas nagyságrendben igazolnak el külföldre a játékosaik, ami elképesztő szám – vélekedik a szakember.

Dénes Ferenc szerint a helyzet jól leírható egy balett-hasonlattal. Ha egy ország tízévente csak egy kiemelkedő tehetséget tud kitermelni, megéri-e országos szinten teljes hálózatot kiépíteni és fenntartani, hogy az első pillanattól a végéig a lehető legprofibb körülmények között készüljön, vagy 15-16 éves korában inkább el kell küldeni egy külföldi elitiskolába. A horvátok a labdarúgás terén az utóbbi utat járják inkább.

A HVG online összevetette a legsikeresebb horvát és magyar klub elmúlt 5 évi adatait. A Dinamo Zagreb és a Ferencváros piaci tevékenységét nézték meg, azaz, hogy mennyit költöttek és mennyi profitot hoztak a klubok az átigazolási időszakban.

Dinamo Zagreb játékos eladásai:
2014-15 szezon Profit: 880 ezer euró
2015-16 szezon Profit: 4,61 millió euró
2016-17 szezon: Profit: 35,69 millió euró
2017-18 szezon: Profit: 19,73 millió euró

Fradi játékos eladásai:
2014-15 szezon Profit: 4,72 millió euró
2015-16 szezon Profit: 2,04 millió euró
2016-17 szezon: Profit: 3,9 millió euró
2017-18 szezon: Veszteség: 500 ezer euró
2018-19 szezon: Veszteség: 985 ezer euró

Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/sport/20180713_Az_euromilliok_nem_csalnak_Orban_csak_szeretne_azt_a_kutyakkolykot

 

Tovább küzdenek az otthonápolási díj emeléséért

Az otthoni ápolást munkaként való elfogadásáért küzdő szervezek tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Közleményükben azt írják, a minisztériumban azt sem tudták pontosan, mi jár vagy nem jár a családtagjaikat otthon ápolók számára.

A minisztérium az egyeztetés után azt közölte „folytatni kívánják és kibővítik a párbeszédet az ápolási díjról, amelynek emelését tervezik”.
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület és a Csak Együtt Van Esély Csoport, valamint az a Hang kampányplatform képviselői szerint azonban a minisztérium részéről megjelentek nem voltak tájékozottak az otthoni ápolást végzők helyzetéről.

A civilek június végén már tüntettek a Parlament előtt, a mostani egyeztetést követően azonban úja fognak. Bejelentették, hogy július 20-án 17 órára a Kossuth térre várják azokat, akik szerint nem lehet 30-40-50 ezer forintból súlyos beteget ápolni, és még meg is élni. Akik szerint a 24 órás állandó készenlét és törődés igenis munka, amelyért elismerés és fizetés jár. Ezen a napon szavazza meg az országgyűlés a jövő évi költségvetést, amelyből hiányzik – legalább – egy nagyon fontos tétel: a súlyosan beteg hozzátartozót otthonápolók bére, megélhetésük, túlélésük garanciája.

(Itt írhatja alá a követelést: https://terjed.ahang.hu/campaigns/apolasidij)

Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/07/13/otthonapolas-tuntetes-kossuth-ter/

 

Horvátországban fejenként 3,64 millió forint visszatérítést kapnak a devizahitelesek

Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság – írta meg elsőként a Vecernji List című horvát napilap. A döntés értelmében a bankoknak több mint 10 milliárd kunát, vagyis 437 milliárd forintot kell megtéríteniük ügyfeleiknek, ami fejenként mintegy 3,64 millió forintnak megfelelő összeget jelent.

A horvát frankhitelesek egyesületének aktivistái úgy tudják, nagyjából 120 ezer adós kaphatja vissza a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget.

A horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság indoklása szerint a bankok azzal sértették meg a hitelfelvevők jogait, hogy 2004 és 2008 nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel. Értesülések szerint az OTP Horvátország és az OTP tulajdonában lévő Splitska Banka is érintett lehet az ügyben.

www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2018/07/12/120_ezer_horvat_devizahiteles_visszakap_osszesen_437_milliard_forintot/

 

Egész Európában nőnek a lakásárak

2018 első negyedévében tovább nőttek az Európai Unióban a lakásárak, ám Magyarország e téren is „jobban teljesít”. Míg az Unióban 4,7 százalékos volt az átlagos növekedés, addig hazánkban 11,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.

Bár Magyarországon 2018 első negyedévében 65 százalékkal több új lakás épült hazánkban, mint egy évvel korábban, mindez azonban a dinamikusan emelkedő árak fényében sokaknak nem jelent nagy segítséget. Az állam által biztosított kedvezmények, mint például a CSOK ugyanis leginkább a felső-középosztályt hozzák helyzetbe. Az új lakások mellett ráadásul az albérletek árai is folyamatosan emelkednek, így valóban a lakhatás – mondjon erről bármit Rétvári Bence államtitkár – a magyar pénztárcák egyik legnagyobb tehertétele.

Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/07/11/orult-utemben-emelkednek-a-lakasarak-magyarorszagon/

 

Az új amerikai nagykövet szerint a Soros által alapított egyetem (CEU) sorsán múlik a két ország kapcsolata

David B. Cornstein, az Egyesült Államok új nagykövete kijelentette: az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt időkben nem olyanok voltak, mint amilyennek lenniük kellett volna. Erről első hivatalos vidéki látogatásán beszélt, majd sietve hozzátette: ha a Közép-európai Egyetem (CEU) ügye megoldódik, „betonszilárdságúra kovácsolható” az USA és hazánk együttműködése. Ahhoz, hogy valóban jó legyen a kapcsolat, az kell, hogy az egyetem tovább működhessen Magyarországon – nyomatékosította Cornstein. Mint fogalmazott: „a helyzet az, hogy most Magyarország élvezi az amerikai elnök, az amerikai külügyminiszter és az amerikai nagykövet támogatását. Nagyon jó lenne, ha a CEU ügye nem rontaná el ezt a jó viszonyt”.

Forrás: www.fuhu.hu

Amerikai nagykövet: a CEU sorsán múlik a két ország kapcsolata

 

Rendőrt hívtak a jótékonykodó papra

Azzal az ürüggyel jelentették fel a helyi papot Csépán, hogy olyan élelmiszert oszt a szegényeknek, amelyek között lehet lejárt szavatossági idejű is.

A Jász-Nagykun Megyei Kormányhivatal munkatársai a rendőrséggel együtt mentek ki a plébániára. A kormányhivatal a helyszínen élelmiszert nem talált, de figyelmeztették a plébániát, hogy élelmiszeradományok osztását minden esetben be kell jelenteni a hatóságoknak, azt csak regisztrált szervezet adományozhat. Antal András, a csépai plébániát vezető diakónus szerint azonban neki az elsődleges feladata az egyházi törvénykönyvben foglaltak betartása, ennek figyelembe vételével pedig a szegény sorsú emberek segítése. Felhívta a figyelmet arra is, az egyházi törvény kimondja, hogy egy vallási közösség saját belső szabálya, hitelvei és szertartási rendje szerint működik. Ezt állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül. Az is törvénybe van rögzítve, hogy az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére nem működtethet szervet és nem is hozhat létre.

Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20180712_Elelmiszert_osztott_az_atya_Csepan_kiszallt_a_rendorseg

vissza a tetejére

 

51. szám (II. évfolyam/28.) | 2018. július 11.

Orbán Viktor barátja a félelem
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/07/04/tudomanyosan-bizonyitottak-hogy-orban-viktor-egyre-inkabb-paraztat

A Horvátországban nyaraló magyarok sokat veszíthetnek a forint zuhanásán
Forrás: http://www.magyarhang.org
https://magyarhang.org/gazdasag/2018/06/29/tortenelmi-melypont-atlepte-a-330-forintot-az-euro/

9 milliárd forint uniós támogatást csaltak el magyar cégek egy pályázaton
Forrás: http://www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/07/04/kamuiroda-kutatas-fejlesztes-olaf/

Megszűnik az adókedvezmény, brutálisan drágulhatnak a lakások
Forrás: http://www.hvg.hu
http://hvg.hu/ingatlan/20180704_Leveszi_a_kezet_a_kormany_a_lakasafarol_brutalis_dragulas_johet

Nemzetpusztító az iskola
Forrás: http://www.hvg.hu
http://hvg.hu/elet/20180613_Vekerdy_A_mai_iskola_kinzo_gyotro_pusztito

vissza a tetejére

50. szám (II. évfolyam/27.) | 2018. július 3.

Börtönbe kerülhet a Fidesz-kormány egyik kedvenc vállalkozója
Forrás: 444.hu
https://444.hu/2018/06/29/letoltendo-bortont-es-vagyonelkobzast-ker-az-ugyeszseg-kuna-tiborra-recseg-ropog-az-allami-milliardokbol-epult-cegbirodalom

Háromszázszor annyit jótékonykodott Soros György, mint Mészáros Lőrinc
Forrás: hvg.hu
http://hvg.hu/kkv/20180627_Haromszazszor_annyit_jotekonykodott_Soros_Gyorgy_mint_Meszaros_Lorinc

Tiltsuk be az öregséget is!
Forrás: nepszava.hu
https://nepszava.hu/1162840_tizezrek-kopogtatnak-az-idosotthonok-ajtajan-es-hiaba

vissza a tetejére